"Nem sikerült annyira rosszul" Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök helsinki csúcstalálkozója, de Trumot politikai ellenfelei és kormányának tisztségviselői egy emberként bírálták - írták külföldi lapok kedden.
A The Washington Post című amerikai napilap szerint kormányának tisztségviselői hiába tekintették át Trumppal mindazokat a témákat - a Krím félsziget bekebelezését, az amerikai választásokba való orosz beavatkozást -, amelyek miatt az elnöknek keményen kellett volna fellépnie Putyinnal szemben, ő végül sutba vágva ezeket, a találkozót lezáró sajtótájékoztatón saját hírszerzését támadta, és Oroszországot dicsérte - írta a The Washington Post (WP) című amerikai napilap.
"A végén Trump előadása kimerült legvitatottabb összeesküvés-elméleteinek, tweetjeinek és Oroszországról folytatott elrugaszkodott képzelgéseinek ismertetésében - a különbség csak az, hogy mindezt külföldön, az Egyesült Államok egyik legnagyobb geopolitikai ellenségét vezető Putyintól karnyújtásnyira tette" - írta a WP.
Trump elnökségének kezdete óta párttársai feszengve, ám csendben tűrték, hogy az elnök félresöpri a megválasztását beárnyékoló orosz beavatkozással kapcsolatos vádakat. Azonban a helsinki csúcsot követően közülük többen jelezték: az amerikai elnök ezúttal túl messzire ment - írta a New York Times című napilap.
A Politico című lap szerint az elmúlt egy hétben Trump átírta a barátok és ellenségek definícióját, és az amerikai-orosz közeledéssel egy új világrend van kialakulóban.
Az Izvesztyija című orosz napilap szerint a helsinki csúcstalálkozó kiindulási pontja lehet a kapcsolatok újjászületésének. A lap keddi cikkében arra utalt, hogy ezzel a következtetéssel fejeződtek be Vlagyimir Putyin és az amerikai elnök megbeszélései. Idézte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőt, aki elmondta, hogy a két államfő egyelőre nem vitatta meg az újabb találkozók kérdését, de következő találkozójuk már novemberben lehet, amikor Argentinában a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport csúcsán ismét látják egymást.
Az El Mundo című napilap szerkesztőségi véleménycikkében úgy vélte: a csúcstalálkozó az Egyesült Államok stratégiai partnereként szentesítette "Putyin autoriter Oroszországát" az európai demokráciák rovására, amelyeket Trump lenéz gyengeségük és az egységes dialógus hiány miatt.
A föld elsőszámú demokráciájának vezetője nemzetközileg rehabilitálja Putyint, és megalázza az Európa által képviselt értékeket - fogalmazott az újság.
Az El Mundo megállapította: Washington Oroszország-politikája a Trump és Putyin közötti közeledés és nem Oroszország amerikai hatásra történő demokratizálódása miatt változott meg, ami az ismert geopolitikai rend drámai változásával fenyeget a következő években.
Történelmi találkozó vagy reggeli talkshow címmel jelentetett meg kommentárt a Jutarnji List című liberális horvát napilap kedden a csúcstalálkozóról.
"Tekintettel arra, hogy egy ilyen fontos találkozóról volt szó, meglepő volt annak improvizált jellege" - írta a lap, hozzátéve: habár a sajtó előre találgatta, milyen témákat érintenek majd a politikusok, a beszélgetés spontán volt, közös megállapodás vagy bármilyen hasonló végkimenetel nélkül. "Trump ilyen politikát folytat, neki nincs ahhoz türelme, hogy előkészítse és tartalommal töltse meg a kétoldalú találkozókat" - húzta alá az újság, hozzáfűzve, hogy Trump mindenhez úgy áll hozzá, mintha csak egy reggeli talkshow volna.
Pat Buchanan: A csúcstalálkozó történelmi irányváltást jelez az amerikai külpolitikában
Az amerikai külpolitika történelmi irányváltását jelzi a helsinki orosz-amerikai csúcstalálkozó - hangsúlyozta keddi, több konzervatív újságban megjelent kommentárjában Pat Buchanan konzervatív közíró, aki a többi között Richard Nixon, majd Ronald Reagan egykori elnökök közeli munkatársa volt a Fehér Házban. Buchanan szerint Donald Trump a csúcstalálkozón - és korábban, a brüsszeli NATO-csúcsértekezleten- elhangzott kijelentéseivel olyan "történelmi irányváltást" jelzett, amely meghatározhatja nemcsak saját elnöksége sorsát, hanem az Egyesült Államok jövőjét is.
"Trump visszautasította a második világháború vége óta az amerikai külpolitikát uraló alapvető elveket" - állapította meg Buchanan, utalva arra, hogy az amerikai-orosz viszony megromlásáért Donald Trump nem egyértelműen Vlagyimir Putyint tette felelőssé. A szerző szerint az amerikai elnök ebben a kérdésben elutasította a neokonzervatívok és a velük szövetséges intervencionista (beavatkozáspárti) liberálisok agendáját és a szerinte háborút pártoló washingtoni agytröztökét is.
Pat Buchanan Donald Trump brüsszeli, nagy-britanniai és helsinki tárgyalásaiban "egyértelmű, következetes és meglepő üzenetet" látott, és azt szűrte le, hogy "nem lesz második hidegháború". Vagyis az Egyesült Államok nem hagyja, hogy a Krím bekebelezése és az ukrajnai oroszbarát lázadóknak nyújtott moszkvai segítség megakadályozza az amerikai-orosz közeledést és partneri kapcsolatokat.
"Tárgyalni fogunk a fegyverzetkorlátozási egyezményekről és kibeszéljük nézetkülönbségeinket, ahogyan azt Ronald Reagan tette Mihail Gorbacsovval" - jósolta Pat Buchanan, aki 1985-től három éven keresztül Ronald Reagan akkori elnök kommunikációs igazgatója volt. Majd leszögezte: "Helsinki bizonyította, Donald Trump komolyan gondolta, amit mondott, nevezetesen, hogy a békesség Oroszországgal nem rossz, hanem jó dolog".
Buchanan utalt arra is, amit Trump Szíriáról mondott, nevezetetesen, hogy ő és Putyin "együttműködik Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, aki valamennyi iráni erő és Irán támogatását élvező milícia távoltartását akarja a Golan-magaslatoktól". Majd idézte Trump azon bejelentését is, miszerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzése után az amerikai erők kivonulnak Szíriából, és arra a következtetésre jutott, hogy - mint fogalmazott - "Amerika hazatér a külföldi háborúkból és leveti magáról a külföldi kötelezettségvállalásokat".
Álláspontjának kifejtésére Buchanan kérdéseket vetett fel "Vajon mire gondolhatott Trump, amikor az Egyesült Államok külpolitikai elitjének az amerikai-orosz viszony romlásához is hozzájáruló őrültségéről és butaságáról beszélt?" - tette fel többi között a kérdést. "Vajon arra gondolhatott, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió szétesése után provokatív módon megjelent Oroszország hátsó udvarában, vagy Irak amerikai lerohanására, hogy megszabadítsa Szaddám Huszeint a nem létező tömegpusztító fegyvereitől? Vagy a Bassár el-Aszad szíriai elnök elűzésére szövetkezett szír lázadóknak nyújtott amerikai támogatásra? Vagy az Egyesült Államok cinkosságára a kijevi puccsban, amellyel kiütötte a hatalomból a megválasztott oroszbarát rendszert, s amely ahhoz vezetett, hogy Putyin a szevasztopoli orosz haditengerészeti támaszpont megőrzése végett megkaparintotta a Krímet?". Pat Buchanan mindebből arra következtetett: Vlagyimir Putyin több, az amerikaiak által elítélt reakciója valójában válaszreakció volt.
