Megkezdődött hétfőn kora délután az amerikai és az orosz elnök találkozója a finnországi Helsinkiben.
A két vezető négyszemközti találkozója több mint két órán keresztül tartott. A tolmácsok jelenlétében zajlott megbeszélést Trump "jó kezdetnek" minősítette.
A csúcstalálkozó az elnökök egyeztetése után munkaebéd keretében folytatódott. Donald Trumphoz és Vlagyimir Putyinhoz csatlakozott amerikai részről Mike Pompeo külügyminiszter, Jon Huntsman, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, orosz részről pedig Szergej Lavrov külügyminiszter, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, valamint Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója
A munkaebédet követően Trump és Putyin közös sajtótájékoztatót tartott.
Donald Trump "termékeny párbeszédnek" minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalásait. Az amerikai elnök leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most "De ennek vége. Fél órával ezelőtt ez véget ért" - hangsúlyozta Donald Trump, aki ismételten "konstruktív párbeszédet" emlegetett.
Trump: Termékeny párbeszéd
Trump hangoztatta: a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél.
Az amerikai elnök azt is hangsúlyozta, meg kell találni az Egyesült Államok és Oroszország közötti együttműködés lehetőségeit. Trump kiemelte, hogy a megkezdett párbeszéd folytatódni fog, hosszabb folyamat vette most kezdetét, s többtalálkozóra készül Vlagyimir Putyinnal. Elmondta, hogy a mostani megbeszélésen érintették a világpolitika olyan fontos kérdéseit, mint a Közel-Kelet, az Iránra gyakorolt nyomás fontossága, valamint a kiberbűnözés elleni közös fellépés.
Az épülő Északi Áramlat-2 gázvezeték tisztes versenytársa lehet az Egyesült Államokból szállított LNG-gáz - mondta Trump azt követően, hogy az egyik újságíró azt tudakolta, vajon mire gondolt Donald Trump, amikor a héten Brüsszelben azt állította, hogy Európa az orosz gáz foglya az épülő Északi Áramlat-2 gázvezeték miatt.
Az amerikai elnök nem tért ki korábbi állítására, de kifejtette: az amerikai fél versenytársa lesz Európában az orosz gázszállításoknak, szerinte ugyanis az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) versenyképes.
Mindkét ország felelős az amerikai-orosz viszony megromlásáért az amerikai elnök szerint azért, hogy a 2016-os amerikai választási folyamatba történt beavatkozás miatti meg megromlottak az amerikai-orosz kapcsolatok
Mindannyiunkat felelősség terhel - fogalmazott Trump, majd leszögezte: a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásról folyó amerikai vizsgálat "katasztrófa országunk számára". Az elnök amerikai újságírói kérdésre válaszolva tért ki az orosz beavatkozás ügyére.
Megismételte: semmiféle összejátszás nem volt kampánycsapata és orosz tisztségviselők között.
Szavai szerint azért győzött - "méghozzá könnyen" - az elnökválasztáson, mert "briliáns kampányt" folytatott.
Szíriában sikeresen működnek együtt az amerikai és az orosz katonák - szögezte le Trump, aki azt is hozzátette: Washington kész segítséget nyújtani a szíriai humanitárius válság civil áldozatainak.
Kérdésre válaszolva Trump kitért arra is: Oroszországgal együtt közösen munkálkodnak majd azon, hogy segítsenek Izrael biztonságának garantálásában.
Putyin: tárgyalásaink a bizalom helyreállítását szolgálják
Tárgyalásaink a bizalom helyreállítását szolgálják - jelentette ki Vlagyimir Putyin, aki szerint a megbeszélések az amerikai elnökkel őszinték és hasznosak voltak. Mint mondta, a mostani egy nehéz időszak az orosz-amerikai kapcsolatokban, de nincs objektív oka ezeknek a nehézségeknek, a hidegháború ugyanis véget ért.
Az orosz elnök hangsúlyozta: olyan új kihívásokkal vagyunk kénytelenek szembesülni, mint a terrorizmus és világgazdasági problémák.
Oroszország nem avatkozott be az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztási folyamatába - jelentette ki Vlagyimir Putyin, aki utalt arra, hogy hogy megbeszélésük során Trump szóba hozta a témát.
Az orosz elnök ugyanakkor sajtótájékoztatón leszögezte: az amerikai állításokhoz kézzelfogható bizonyítékot kellene szolgáltatni.
Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyesíteniük kell erőfeszítéseiket a közös fenyegetésekkel szemben - mondta Putyin, hozzátéve: ma mindkét ország teljesen új kihívásokkal néz szembe, így például azzal, hogy a nemzetközi biztonsági egyensúly veszélyes mértékben felborult, regionális válságok alakulnak ki, terjed a terrorista fenyegetés és a határokon átnyúló szervezett bűnözés, a világgazdaságban szaporodnak a problémák, ökológiai és más jellegű kockázatokkal kell számolni.
Mindezze csak együttes erővel tudunk megbírkózni - hangsúlyozta az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin nagyra értékelte Donald Trump hozzájárulását a Koreai-félsziget problémáinak rendezéséhez. "Jó, hogy a Koreai-félsziget problémája fokozatosan rendeződik - emelte ki Putyin.
Az orosz államfő szerint ez nagymértékben az amerikai elnök személyes közbenjárásának köszönhető.
Meg kell hosszabbítani a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló START III. egyezmény hatályát az Egyesült Államok és Oroszország között - közölte Putyin, aki szerint Moszkvának és Washingtonnak számos katonai-politikai kérdésben kell folytatnia az együttműködést, különösen ami az amerikai rekétavédelmi rendszereket illeti - mondta Putyin közölve azt is, hogy konkrét javaslatokat tett Trumpnak a fegyverek korlátozásáról.
A "katonai-politikai és leszerelési dossziéban" szerinte szerepelnie kell például a START-szerződés hatályának meghosszabbításán kívül a közép- és nagy hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló megállapodás végrehajtásának, illetve az űrben telepítendő fegyverrendszerek kérdésének, akárcsak annak, hogy miként kezeljük az amerikai globális rakétavédelmi rendszer körül kialakult veszélyes helyzetet.
Trump szerint az orosz-amerikai kapcsolatok megromlását az FBI boszorkányüldözése okozta
Az amerikai-orosz kapcsolatok megromlásának a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) által folytatott "boszorkányüldözés" a fő oka - írta a Twitter mikroblogon Trump néhány órával a találkozó előtt.
Gyarmati István: Nem valószínű, hogy nagy megállapodások jönnek létre
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő nem gondolja, hogy "nagy megállapodásokat" kötne az amerikai és az orosz elnök a csúcstalálkozón, hiszen nagyon sok témáról tárgyalhatnak, amelyekben rengeteg részletkérdés merül fel. Jelezte: a két ország közötti viszonyt azért lehet javítani. A szakértő közölte: rengeteg témáról tárgyalhatnak, a többi közt Szíriáról, Iránról, a két ország közötti kétoldalú kapcsolatokról, a szankciós politikáról, Ukrajnáról vagy éppen Észak-Koreáról.
Hozzáfűzte: szerinte nem tetszik az oroszoknak, hogy bővül a NATO. Hangsúlyozta: ha van fontos célja Trumpnak Helsinkiben, akkor az az, hogy meggyőzze Putyint, fogja vissza Irán nukleáris ambícióit, ugyanakkor szerinte ez nem fog sikerülni.
Mint mondta, a két legnagyobb atomhatalom ez a két ország, és a 2010-ben kötött atomegyezményük nemsokára lejár, tehát dönteni kell arról, hogy megújítják-e a jelenlegi formájában, vagy a nukleáris robbanófejek további csökkentését irányozzák elő.
Trump szerint még sohasem volt ilyen rossz a viszony az Egyesült Államok és Oroszország között. Az amerikai elnök úgy vélte, hogy ez a korábbi évek elhibázott politikája mellett annak tudható be, hogy az FBI nyomozást indított, amelyen a 2016-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást vizsgálja. "Kapcsolatunk Oroszországgal sosem volt rosszabb" - írta Trump. Ennek oka "az Egyesült Államok több éve tartó ostobasága, hülyesége, és most ez a megbundázott boszorkányüldözés" - tette hozzá az amerikai elnök. "Egyetértünk" - reagált szűkszavű közleményében az orosz külügyminisztérium Twitter oldalán Trumpnak erre az üzenetére.
Az amerikai vezető arra is rámutatott, hogy elődje, Barack Obama mindaddig nem foglalkozott az FBI feltételezéseivel, amíg ki nem derült, hogy a választást nem Hillary Clinton demokrata jelölt, hanem ő nyerte meg. "Obama elnök azt hitte, hogy Hillary fogja megnyerni a választást, így amikor az FBI értesítette őt az orosz beavatkozásról, azt mondta, hogy nem lehet igaz, nem nagy ügy, és EGYÁLTALÁN nem foglalkozott vele" - állította Trump. "Miután nyertem, hirtelen nagy ügy lett, és elkezdődött a Strzok vezette nagy boszorkányüldözés!" - tette hozzá.
Peter Strzok FBI-ügynök korábban kulcsszerepet játszott a Clinton elektronikus levelezését vizsgáló nyomozásban, és többször bírálta Trumpot a választási kampány során.
Emellett Trump nagyszerűnek és sikeresnek nevezte a múlt heti NATO-csúcstalálkozót, amelyről szerinte a média jelentős része pontatlanul tudósított. "Sok hívást kaptam a NATO-tagországoktól, megköszönték, hogy egy asztalhoz ültettem őket, és segítettem nekik a jelen és jövőbeli pénzügyi kötelezettségekre fókuszálni" - írta. "Igazán nagyszerű csúcstalálkozó volt, és a média jelentős része pontatlanul tudósított róla. A NATO immár erős és gazdag!" - értékelte az amerikai elnök.
Közvetlenül a tárgyalás előtt Trump azt mondta, "jó dolog jól kijönni Oroszországgal". Putyin pedig arról beszélt, hogy legfőbb ideje megvitatni a kétoldalú kapcsolatokat és a súlyos világpolitikai problémákat.
A helsinki találkozó némi késéssel kezdődött, mert Putyin repülőgépe a tervezettnél később szállt le a finn fővárosban.
Trumpot délelőtt fogadta Sauli Niinistö finn köztársasági elnök is.
Putyin: Oroszország kibertámadások millióit akadályozta meg a focivébé alatt
Mintegy 25 millió kibertámadást és más bűncselekményt akadályozott meg a labdarúgó-világbajnokság alatt a sportrendezvény szervezésébe bevont orosz informatikai rendszer - közölte Moszkvában Vlagyimir Putyin Szavait hétfőn ismertette a sajtó. Az orosz államfő megköszönte a világ bűnüldöző szerveinek segítségét abban a munkában, amelyet a legtekintélyesebb nemzetközi torna biztonsága érdekében nyújtottak. Részletezte, hogy 24 ország szervei működtek közre a műveletben - derült ki a Kreml által kiadott leirat szerint. Hangsúlyozta: akik a világbajnokságra országába érkeztek, valóban biztonságban érezhették magukat, és nyugodtan, kényelmesen utazhattak az országon belül a különböző városokba, hogy megtekintsék kedvenc csapatuk játékát a stadionokban, illetve hogy felkeressék a szurkolói övezeteket.
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök hétfői helsinki találkozójára árnyat vet az, hogy egy amerikai vádesküdtszék a múlt héten vádat emelt az orosz katonai hírszerzés (GRU) 12 tisztje ellen a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos beavatkozásuk miatt. A vádirat szerint betörtek a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) és Hillary Clinton demokrata elnökjelölt számítógépes rendszereibe, hogy a választási folyamatba történő "beavatkozási szándékkal" információkat lopjanak, majd azokat más platformokon keresztül nyilvánosságra hozzák.
Ez volt a Robert Mueller amerikai különleges ügyész vezette vizsgálat első közvetlen következtetése arra vonatkozóan, hogy az orosz kormány érintett az ügyben. Oroszország ismételten elutasította ezeket az állításokat.
