Az üldözött rohingja kisebbség menekültjei között rengeteg gyerek élete lehet veszélyben, mert nem jutnak el hozzájuk az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok. A konfliktus „indirekt áldozatainak” száma tovább emelkedhet, a WHO becslése szerint a menekült gyerekeknek akár a fele is éhen halhat.
A mianmari hadsereg azután indított hadműveleteket a rohingják által lakott területen, hogy múlt héten feltételezett muszlim szélsőségesek kilenc rendőrt öltek meg az országban.
A 13,155 regisztrált menekült között csaknem 3500 alultáplált gyereket tartanak számon, de a térségben összesen mintegy hatvanezer gyerek éhezhet. Sabah Barigou, a World Food Programme burmai vezetője szerint az éhező gyerekek nagy része, akár az érintettek fele is közvetlen életveszéllyel néz szembe, ha nem jut el hozzájuk a segítség. A segélyszervezetek beszámolói szerint a mianmari hadsereg továbbra sem engedi be a szállítmányokat a rászorulókhoz, mások beszámolói szerint a családok pedig még akkor sem merik felkeresni a segélyszervezetek kihelyezett állomásait, ha egyébként kaphatna gyógyszert és élelmiszert: a falusiak nem merik elhagyni a településeket, mert tartanak a hadsereg agressziójától. Mark Cutts, az ENSZ emberjogi vezetője szerint a segítség nem csupán az életmentő gyógyszer- és élelmiszerszállítmányok átadásából áll: a rászorulóknak azt is tudniuk kell, hogy eljut hozzájuk a segítség, ha szükség van rá, ez pedig jelenleg Mianmarban és Bangladesben nem történik meg.
Az Unicef jelentése szerint az országban az öt év alatti gyerekek harmada éhezik, a WHO már a hadsereg októberi akciója előtt is humanitárius vészhelyzetre figyelmeztetett. Az éhínség mellett tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a rohingjákat a mianmari kormányerők katonái a jelentések szerint gyakran bántalmazzák, a nőket – és a kislányokat is – pedig gyakran megerőszakolják, a menekültek helyzete pedig Bangladesben sem sokkal jobb: a helyi hatóságok ott is hasonlóan bánnak a kisebbség tagjaival.
