Külföld
Szárazföldi hadművelet Szíriában
Recep Tayyip Erdogan államfő az Iszlám Állam dzsihadistáival együtt a kurd harcosokat is „kisöpri” a török–szír határról

Washingtonnak felül kell vizsgálnia a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű szíriai kurd fegyveresekre vonatkozó álláspontját – közölte tegnap Binali Yildirim török kormányfő Ankarában a Joe Biden amerikai alelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, abban Ankara egyetért az Egyesült Államokkal, hogy a szíriai kurd Demokratikus Unió Pártja (PYD) nem léphet át az Eufrátesz folyó nyugati oldalára.
Az amerikai alelnök és a török kormányfő a tárgyalásokon kitért az utóbbi hetekben a két ország között kialakult feszültségért felelős Fethullah Gülen hitszónok ügyére is, akit Ankara a július 15-i sikertelen puccskísérlet felelősének tart. Binali Yildirim megerősítette, országa elvárja a hitszónok haladéktalan kiadatását. Nyomatékosította: a két félnek nem szabad megengednie, hogy egyes incidensek kárt okozzanak a kapcsolataikban.
Joe Biden hangsúlyozta, Washingtonnak nem volt előzetes értesülése a júliusi katonai puccskísérletről. A török kormányfő megnyugtatására elmondta, hogy az Egyesült Államok együttműködik a török hatóságokkal a Fethullah Gülenre vonatkozó bizonyítékok értékelésében. Kiemelte, Washington és Ankara kapcsolata kiemelt jelentőségű, az Egyesült Államok szövetségesként, partnerként és barátként tekint Törökországra. Biden teljes támogatásáról biztosította Törökországot a puccskísérletet követően, és mint mondta, minden szükséges segítséget megad Ankarának a demokrácia megerősítése felé vezető úton.
Törökország tegnap reggel bejelentette, hogy hadserege szárazföldi erőket küldött a határon át a szomszédos Szíriába, hogy megtisztítsa a környéket a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet fegyvereseitől. Recep Tayyip Erdogan török államfő tegnap úgy nyilatkozott: Törökország eltökélt annak segítésében, hogy Szíria megőrizze területi épségét, és a saját kezébe veszi az ügyeket, ha szükség van a szomszédos ország területi egységének megvédésére. Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökország mindig is csak a szíriai nép megsegítésére gondolt, és nincs egyéb más szándéka. Azt ugyanakkor nem titkolta, hogy a hadművelet az Iszlám Állam mellett a kurd harcosok ellen is irányul. Az államfő – az Egyesült Államok által a szíriai kurdoknak (pesmergáknak) nyújtott támogatásra utalva – a terrorszervezeteket támogató országokat kezükben kibiztosított kézigránátot tartó emberekhez hasonlította.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter közben felszólította a szíriai kurd harcosokat, hogy térjenek vissza az Eufrátesztől Keletre, ellenkező esetben „Törökország azt teszi majd, amit kell”.
A szárazföldi haderő offenzíváját támogatja az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció légiereje és a török légierő F–16-os bombázói. A török külügyminiszter az NTV kereskedelmi hírcsatorna által élőben közvetített nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a beavatkozás az „Iszlám Állam határról való kisöprésére” irányul.
Az offenzíva eredményeképp az Ankara támogatását élvező, a szíriai kormány ellen harcoló lázadó csoportok elfoglaltak négy falut Észak-Szíriában. Cavusoglu a Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) egységeit nevezte meg az ellenzéki fegyveres csoportok közül. A jelentés szerint az észak-szíriai Dzserablúsz város visszavételére indított, Eufráteszi Pajzs (Firat Kalkani) elnevezésű katonai hadműveletben eddig legkevesebb negyvenhat dzsihadista vesztette életét.
Katonai források szerint mintegy hetven célpontot sikerült megsemmisíteniük eddig. A szélsőségesek állásait Törökország területén állomásozó tüzérségi erővel és tankokkal is lőtték. Washington megerősítette a közös akciót, azt közölték, hogy az amerikai gépek a terveknek megfelelően együttműködnek a NATO szövetséges török erőkkel.
Numan Kurtulmus török kormányfőhelyettes az NTV-nek nyilatkozva „nemzetbiztonsági ügynek” nevezte a szíriai határtelepülés visszafoglalását. Dzserablúsz az Iszlám Állam egyik utolsó nagy bástyája a török határ közelében.
A Dogan hírügynökség közben azt jelentette be, hogy a török rendőrség terrorelhárító egysége tegnap hajnalban razziát indított Isztambulban az Iszlám Állam tagjai ellen.
Sajtóértesülések arról számoltak be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 31-én Antalyába utazik, hogy ott a török–orosz barátságos labdarúgó mérkőzés alkalmából találkozzon Erdogannal.
Tegnap délutánra a szíriai felkelők csoportjának sikerült felszabadítania az eddig a dzsihadisták kezén lévő Dzserablúsz határvárost.
Amerikai alelnöki nyomásgyakorlás
Joe Biden alelnök a Fehér Ház „végrehajtója”, ha szükséges barátságosan, ha úgy érzi, mindenféle fenntartás nélkül kényszeríti rá az Egyesült Államok akaratát más országok vezetőire – állítja a The Atlantic. Az amerikai lap véleményét maga Biden támasztja alá, aki egy interjúban felidézi Petro Porosenko ukrán elnökkel folytatott tavaszi beszélgetését. „Petro, nem kapod meg az egymilliárdodat. Teljesen normális, hogy nem akarod elmozdítani a főügyészt. De értsétek meg, mi nem fogunk fizetni, ha nem teszitek meg.” Pár nappal a telefonbeszélgetés után Kijevben leváltották Viktor Sokin főügyészt, az egymilliárd dolláros amerikai hitelgarancia kérdése pedig visszakerült a napirendre. (MTGY)
„Ellenséges közhangulat” Ausztriában
Török munkások tucatjai készek a családjukkal együtt elhagyni Ausztriát egy török munkavállalói szervezet nyílt levele után – számolt be az osztrák sajtó. Az állásfoglalás szerint a hiányzó együttérzés és az ellenséges megjegyzések miatt akarnak elmenni, mert megítélésük szerint a törökországi puccskísérlet óta csökkent a bizalom a török származású emberek iránt. A levélben foglaltak értelmében az Ausztriát elhagyó családok egyúttal visszakérik az eddig befizetett társadalombiztosítási és nyugdíjpénztári hozzájárulásukat. Az Új mozgalom a jövőért (NBZ) vezetője, Adnan Dincer szerint az Ausztriában dolgozó törököket megalázó szóbeli támadás érte, már „nemkívánatosnak” érzik magukat az országban, ezért akarnak sokan elmenni. (ŐM)
