Ha nemcsak Magyarország, hanem minden európai ország betartotta volna a schengeni egyezményt, és megvédte volna a schengeni határokat, nem alakult volna ki ilyen menekülthelyzet - mondta Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az osztrák közszolgálati média (ORF) menekült- és emberjogi kérdésekről szóló vitaműsorában. Brüsszel szerint Róma hiányosan regisztrálja a menedékkérőket.
A helyettes államtitkár a kedd éjszaka sugárzott vitaműsorban hangsúlyozta, nem logikus Magyarországot pellengérre állítani amiatt, hogy jogkövető magatartást tanúsítva betartotta a szabályokat. Prőhle Gergely utalt Angela Merkel német kancellár legutóbbi kijelentésére, miszerint a válság kezelésében az uniós külső határok védelme a legfontosabb, majd kiemelte, hogy Magyarország már közel egy éve ugyanezt hangsúlyozza.
A helyettes államtitkár úgy vélte, azért kezdett el az egész európai rendszer inogni, mert a menekültek nem vették komolyan a regisztrálási kötelezettséget, és nem működtek együtt a hatóságokkal, a védelmet biztosító országot pedig önkényesen választották ki. Hozzátette: ezzel nem Magyarország, hanem a menekültek sértették meg a genfi konvenciót. Hangsúlyozta, hogy Magyarország egészen addig regisztrálta a menedékkérőket, amíg azok azt hagyták.
Prőhle Gergely szerint nemzetközivé kell tenni a menekültkérdést, az Egyesült Államokat és a Perzsa-öböl menti államokat egyaránt be kell vonni a helyzet megoldásába. Kitért arra is, hogy bár az Európai Bizottság kapott javaslatokat, a testület eddig azért nem foglalkozott velük, mert ragaszkodik a menekültelosztási kvótához.
Manfred Nowak, a bécsi egyetem nemzetközi jogi és emberi jogi tanszékének vezetője a vita során kijelentette: azért zavaró különösen Magyarország eljárása a menekültkérdésben, mert a közös uniós problémát és kihívást az ország nemzeti úton, tagállami szinten akarta megoldani. Meglátása szerint nem menekültkrízisről, hanem az európai menekültpolitika válságáról van szó, amely szerinte jelenleg rendkívüli állapotnak számít.
Idén 4500 menekült hagyta el önszántából Ausztriát
Idén a tavalyinál 36 százalékkal többen, 7500-an tértek vissza Ausztriából anyaországukba, közülük 4500-an önként - közölte az osztrák belügyminisztériumra hivatkozva a helyi közszolgálati média (ORF). Legtöbben, 1100-an Koszovóba, 530-an Irakba, 120-an pedig Afganisztánba utaztak vissza. Az emberek a reméltnél jobb ellátórendszerre és menekültkérelmük gyorsabb elbírálására számítottak. Elutazásukat a belügyminisztérium és az unió támogatta. A menekültügyi eljárás átlagosan 15 napig tart. A nem biztonságos országokból, Irakból és Afganisztánból jövők tekintetében pedig akár évekig is eltarthat a kérelem elbírálása.
Petra Bendel, a nürnbergi társadalom- és menekültpolitikai kutatóintézet vezetője szerint a közös európai menekültrendszer értelmében Magyarországnak be kellett volna fogadnia a menekülteket, és el kellett volna látnia őket. Állítása szerint a menekültáradat erősödéséhez nemcsak az járult hozzá, hogy a törökországi, iraki és egyiptomi táborokban sokkal rosszabbá vált a helyzet, hanem az is, hogy néhány európai ország lezárta a határait a menekültek előtt, és az így kialakult pánik is hozzájárult ahhoz, hogy egyre többen indultak útnak.
Michael Fleischhacker, az NZZ-Österreich című osztrák újság főszerkesztője kijelentette: a menekültáradat igazi kiváltó oka az a nyári németországi közlés volt, amely szerint korlátlanul befogadják a szíriai menekülteket. Úgy vélte, hogy az unió a menekültügyi válságban nem fog felmorzsolódni, de ha nem tudja biztosítani a közös szabályok betartását, úgy a tagállamok kötelezettsége, hogy saját hatáskörben maguk intézkedjenek.
Zeman: Nem egyeztethető össze Európával az iszlám
Milos Zeman cseh köztársasági elnök úgy nyilatkozott: „Tiszteljük a muszlim országokat ... és vallásukat, amíg lakóik nem jönnek Európába. Mert ahogy Európába érnek, két kultúra ütközik össze, amelyek összeegyeztethetetlenek” - vélte Zeman, hozzátéve: az európai és muszlim kultúra összeegyeztethetetlensége abban nyilvánul meg, hogy a muszlimok eddig egyetlen európai országban sem tudtak beilleszkedni.
Zeman éberségre intette honfitársait az iszlamista terroristákkal szemben, mivel úgy vélte, hogy előbb-utóbb Csehországban is el fognak követni merényleteket. Az Európai Unió tagállamait arra szólította fel, hogy többet költsenek a schengeni külső határokra, semmint a menekültek befogadására.
Renzi méltánytalannak tartja a kötelezettségszegési eljárást
Megdöbbentőnek nevezte az Európai Bizottságnak az Olaszországgal szembeni kötelezettségszegési eljárását Matteo Renzi olasz miniszterelnök szerdán. Brüsszel szerint Róma hiányosan regisztrálja a bevándorlókat, az olasz kormány szerint a regisztrálás száz százalékos.
Matteo Renzi az olasz parlament alsóházában szólalt fel, ahol az EU állam- és kormányfői idei utolsó csúcstalálkozójával kapcsolatos olasz álláspontot vázolta. A csúcs csütörtökön kezdődik Brüsszelben.
Az olasz miniszterelnök „megdöbbentőnek” minősítette az Európai Bizottság korábbi bejelentését, miszerint kötelezettségszegési eljárást indít Olaszországgal szemben a bevándorlók hiányos regisztrációja miatt. A bizottság szerint Itália nem alkalmazza a júliusban életbe léptett Eurodac rendszert, amelynek értelmében a bevándorlókat az érkezésük után hetvenkét órán belül nyilvántartásba kell venni. A Frontex európai ügynökség szerint a július és november vége között Olaszországba érkezett több mint hatvanötezer bevándorlóból alig harminc ezret regisztráltak.
Matteo Renzi hangsúlyozta, hogy az olasz belügyminisztérium adatai szerint az utóbbi hónapokban érkezett bevándorlókat száz százalékosan regisztrálták.
A jordániai hatóságok felszámoltak egy szudániak lakta sátortábort
Felszámoltak a jordániai hatóságok szerdán egy sátortábort, amelyben szudániak százai éltek. Egy kormányszóvivő szerint az intézkedés keretében 800 férfit, nőt és gyereket toloncolnak vissza Szudánba. Az érintett bevándorlók korábban a hatóságokat megtévesztve azt állították, orvosi kezelésre jöttek Jordániába, a menekültjog nem vonatkozik rájuk. A hatóságok lebontották sátraikat, és a katonák buszokra ültették a tábor lakóit és az ammáni repülőtérre vitték őket.
Bevándorlási minisztériumot hozott létre a norvég kormány
Bevándorlás- és integrációügyi minisztériumot hozott létre a nagyszámú menekült miatt Norvégia, amelynek élére Sylvi Listhaug eddigi mezőgazdasági és élelmezési miniszter került - közölte Erna Solberg norvég kormányfő szerdán.
A kétpárti kormánykoalíció a Solberg vezette Konzervatív Pártból (Höyre) és Siv Jensen pénzügyminiszter mozgalmából, a bevándorlás ellenőrzésének szigorítását támogató Haladó Pártból (Fremskrittspartiet) áll.
A 5,2 millió lakosú, kőolajban gazdag skandináv országba idén - főként Svédországon át - mintegy 35 ezer menedékkérő érkezett.
Emiatt a parlament novemberben szigorította a bevándorlási szabályokat. Ezek értelmében a bevándorlási hivatal megtagadhatja, hogy azokkal a menedékkérőkkel foglalkozzon, akik korábban tartózkodási engedélyt kaptak egy biztonságosnak tekinthető államban.
A törvényhozás kiszélesítette a hatóságok jogát arra, hogy őrizetbe vegyék, illetve őrizetben tartsák azokat a külföldieket, akiknek menedékkérelmével várhatóan nem foglalkozik majd a bevándorlási hivatal. Emellett egy 18 pontos tervben is megegyeztek a törvényhozók, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek alapján az elutasított menedékkérőket gyorsabban küldhetik vissza származási országukba. Oslo ehhez közvetlen járatokat is szervez az érintett államokba.
Az intézkedések között szerepel az is, hogy pénzügyi szempontból tegyék kevésbé vonzóvá Norvégiát a migránsoknak. Megnehezítik a családegyesítést is, illetve a tartózkodási engedélyeket gyakrabban állítják ki meghatározott időre.
Tűz ütött ki egy svédországi menekülttáborban
Tűz ütött ki egy menekülteknek szánt tábor területén Svédországban, Skane tartomány Buv településen szerdán. A lángok 16 épületben okoztak kárt, de senki nem sérült meg, mivel a tábort még nem adták át. A hatóságok nyomozást indítottak.
