Magyarország „beadja a migránsok kötelező kvóták szerinti szétosztásáról szóló EU-s döntést megtámadó keresetét az Európai Bíróságra” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülésén.
Semjén Zsolt, Orbán Viktor, Potápi Árpád János és Grezsa István (Fotó: Hegedüs Róbert)
A migráció volt az egyik kiemelkedő témája annak a beszédnek, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XIV. plenáris ülésén Budapesten, a Várkert Bazárban mondott el. Mint a kormányfő fogalmazott, „nem elég tiltakozni, cselekedni is kell”. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy Szlovákia szerdán fordult az Európai Bírósághoz, hazánk pedig tegnap tette ugyanezt a kötelező kvóták ellen.
A kormányfő hangsúlyozta: a visegrádi együttműködés (V4) tagállamai bebizonyították, hogy „ha akarjuk, meg lehet állítani a migránsáradatot”. Utalt a V4-es határvédelmi együttműködésre, megjegyezve, hogy hamaro Macedóniában is megjelennek majd magyar határvédelmi erők.
Sokan azonban, akik „más észjárást követnek”, nem örülnek ennek a sikernek – tette hozzá. Példaként azt mondta, hogy a hazánkkal szemben indított jogi eljárásokat is bosszúnak tekinti, mert a magyar kormány szembe mert fordulni Brüsszel bevándorláspárti politikájával.
Orbán Viktor előadásában hosszan szólt arról a magyar kormányzati álláspontról, amely szerint a nemzetek létezése Európában nem a problémák forrása – mint azt sokan hiszik, és éneklik „a nemzetek felettivé válás indulóját” Brüsszelben és a pénzügyi központok különböző európai fővárosaiban –, hanem a megoldások előfeltétele. A nemzetek elleni lépésként értékelte azt is, hogy egyre több tagállami hatáskört vontak el a nemzeti szuverenitás köréből, és adták az eurobürokraták kezébe.
Végül a migrációs válságot is a nemzetek meggyengítésére tett kísérletnek nevezte a kormányfő. Úgy fogalmazott: Európa elitje 2015-ben igazán veszélyes lépésre szánta el magát, amikor szélesre nyitotta az unió külső határait a tömegével beözönlő migránsok előtt. Szavai szerint egy „bizarr koalíció” jött létre az embercsempészek és a jogvédők között, amit kívülről támogatnak vezető európai politikusok is.
A tanácskozáson a miniszterelnök országonként szólt a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről. Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott: a magyar kormány visszarendeződést érzékel a kisebbségi jogok területén. Kifogásolta továbbá, hogy nem gyorsult fel az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása, és szerinte az erdélyi magyar orvosképzés ügye sem a rendeződés irányába tart. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a miniszterelnök az erdélyi magyar politikusok ellen indított romániai hatósági vizsgálatok miatt. A magyar kabinet sajnálatosnak tartotta az elmúlt éveknek azt a román politikáját, amely nem kereste az együttműködést Bukarest és Budapest között.
A felvidéki magyarság ügyében a kifejtette: azt követően, hogy a nemzeti alapon szerveződő magyar párt nem került be a szlovák parlamentbe, a budapesti kormány nagyon szoros szlovák–magyar gazdasági együttműködés mellett tette le a voksát. Értékelése szerint a gazdasági sikerek elvitathatatlanok és „a szlovák–magyar kapcsolatok nagyon régen voltak olyan jók, mint most”.
Kárpátaljára rátérve a kormányfő örömét fejezte ki, hogy hosszú évek szembenállása után összefogás alakult ki az ottani magyarok között. Délvidékkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy évek óta jó irányba tartó építkezés halad, egyúttal jelezte: a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy az ott létrejött egység sérüljön.
A horvátországi magyaroknak azt kívánta Orbán Viktor, hogy olyan kormány legyen Zágrábban, amely a nemzeti érzést, a nemzeti büszkeséget pozitív államalkotó tényezőnek tekinti. Szlovéniáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország minden segítséget megad Ljubljanának az „újkori népvándorlásból” fakadó feladatokhoz.
Orbán Viktor az értekezleten közölte azt is: külhoni fiatal magyar vállalkozókat segítő programok indulhatnak. Jelezte: a kormány elvi döntéseket hozott arról, hogy szakmai segítségnyújtással, valamint részben visszatérítendő, részben vissza nem térítendő támogatásokkal járuljanak hozzá ezekhez a programokhoz.
A miniszterelnök a Máérton arról is beszélt, hogy a magyar nemzetpolitikát egy erős Közép-Európa-politika segíteni tudja. A mostani „invázió”, egy eddig is tudott, de ritkán látható felismerést hozott a felszínre: a régióban feszülhetnek komoly ellentétek, de vannak olyan veszedelmek, amelyeknél kiderül, a közép-európai népek egy közösségbe tartoznak, mégiscsak van közük egymáshoz – fogalmazott az illegális bevándorlásra utalva. Úgy összegzett: közép-európai együttműködés nélkül a nemzeti érdekeinket is nehéz vagy talán egyenesen lehetetlen lenne jól szolgálni.
Az év végéig nyolcszázezer új állampolgárunk lesz
A visszahonosítással és az állampolgárság megállapításával év végére eléri a nyolcszázezret az új magyar állampolgárok száma, ami a nemzet közjogi egyesítésének megvalósítását jelzi – közölte tegnap Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet XIV. plenáris ülésén. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kitért arra is, hogy egységes oktatási, kulturális térként kezelik a Kárpát-medencét, és ma már nemcsak az erdélyi diákok jönnek Magyarországra tanulni, hanem az is természetes, hogy innen mennek hallgatók ottani egyetemekre, és ez igaz az oktatókra, a professzorokra is. Semjén Zsolt történelmi jelentőségűnek nevezte az egységes gazdasági tér megvalósítását, ami szintén folyamatban van. A Vajdaságban például soha nem látott fejlesztési programot indítanak, amelynek meghatározó nemzetpolitikai jelentősége van.
