A menedékkérők tagállamok közötti áthelyezésének rendszere az Európai Unió legfontosabb szolidaritást kifejező eszköze, a tagállamoknak nincs lehetőségük több kifogást találni ezzel kapcsolatban - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Július elsejétől szigorodik az osztrák bevándorlási törvény
Július elsején léphet életbe a szigorított osztrák menekültügyi törvény, amely szerint az elutasított kérelemmel rendelkezők az eddigi gyakorlattól eltérően kiesnének a szociális ellátórendszerből, amennyiben nem hagyják el az országot - közölte csütörtökön Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter. Az osztrák koalíció a keddi kormányülésen megegyezett a menekültekkel szembeni szigorúbb eljárásról, amelynek célja, hogy gyorsítsa az elutasított menedékkérelemmel rendelkezők kitoloncolását. Eszerint akár 15 ezer euróval vagy hat hét elzárással büntetnék, ha elutasítás esetén nem hagyják el az országot. Továbbá ötezer eurós bírságra, esetleg három hét elzárásra számíthatnak azok, akik az eljárás során hamis dokumentumokkal próbálják magukat igazolni. Meggyorsítanák továbbá a bűnelkövető menekültek kitoloncolását is. A törvénymódosítást a parlamentnek még el kell fogadnia, ennek időpontja egyelőre nem ismert. Doskozil a Kurier című lapnak csütörtökön arról beszélt, hogy elutasított menedékkérelem esetén nem rögtön vonják meg a szociális támogatást, hanem abban az esetben, ha a menedékkérő megtagadja a hatóságokkal való együttműködést. A menekültek nagyjából kétszáz euró (nagyjából 62 ezer forint) értékben kapnak havi ellátást, amelyben benne foglaltatik a szállás, az étkeztetés, valamint negyven euró (több mint 12 ezer forint) zsebpénz havonta. A Salzburger Nachrichten című tartományi lap február végén azt közölte, hogy a menekültügyi hivatalnál még sohasem torlódott ennyi feldolgozandó kérelem, mint idén, ezért a hivatal újabb munkatársakat vett fel. A lap megemlíti, hogy a menekültügyi törvény értelmében legfeljebb 15 hónapon belül kell dönteni a benyújtott kérelemről.
Hangsúlyozta, az uniós tagországok politikai akaratán múlik, hogy szeptemberig teljesítik-e kötelezettségvállalásaikat, és segítséget nyújtanak-e Görögországnak és Olaszországnak a területükön jelentkező migrációs nyomás csökkentése érdekében.
A felelősség méltányos megosztása nem működik szolidaritás nélkül, ezért a bizottság arra szólítja fel az unió tagállamait, hogy gyorsítsák fel az áthelyezés ütemét - hangsúlyozta az uniós biztos.
Elmondta: az áthelyezés üteme elmarad a célkitűzéstől, amely Görögországból havonta legalább 3000, Olaszországból havonta legalább 1500 áthelyezést irányoz elő. Eddig összesen 13 546 áthelyezésre került sor, 3936 bevándorlót Olaszországból, 9610-et pedig Görögországból vettek át más tagállamok.
Avramopulosz megjegyezte, hogy eddig Málta és Finnország tett legtöbbet kötelességeinek teljesítése érdekében, viszont - a bizottság fogalmazása szerint - Magyarország, Ausztria és Lengyelország továbbra sem hajlandó részt venni a rendszerben.
Az EU-biztos következményekkel fenyegette meg azokat a tagországokat, amelyek nem tesznek eleget az uniós határozatoknak.
"Ha a tagállamok nem fokozzák áthelyezési erőfeszítéseiket, a bizottság késlekedés nélkül érvényesíteni fogja a szerződések szerinti hatásköreit azon tagállamok esetében, amelyek nem tettek eleget a tanácsi határozatokból eredő kötelezettségeiknek" - fogalmazott a biztos.
Mint mondta, a bizottság arra is felkéri a tagországokat, hogy március végéig szüntessék meg az európai határ- és parti őrség személyi és eszközállományában mutatkozó hiányosságokat.
Avramopulosz beszámolt arról is, hogy az unión kívülről befogadandók áttelepítése terén elért eredmények továbbra is ígéretesek: a tagállamok már 14 422 fő, azaz az EU letelepítési programjának keretében elfogadott 22 504-as létszám több mint fele számára "biztosították az Európába jutás biztonságos és jogszerű lehetőségét".
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az uniós migrációs politika javítása érdekében kidolgozott brüsszeli javaslat bemutatásakor, a jövő hétre tervezett uniós csúcstalálkozót megelőzően Donald Tusk európai tanácsi elnöknek írt levelében úgy vélekedett, hogy az Európai Unió migrációkezelési politikájának hitelességében központi szerepet játszik a kölcsönös bizalom, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok együttesen járjanak el akkor, ha egy uniós ország magas migrációs nyomásnak van kitéve. Véleménye szerint ahhoz, hogy az EU-n kívüli országokkal hasonlóképpen, az elvándorlás okaira koncentrálva lehessen migrációs menetrendet kialakítani, tisztességes és hatékony uniós migrációs és menekültügyi politika biztosítására van szükség.
A bizottság által kidolgozott, felelősséget megkövetelő és szolidaritáson alapuló kezdeményezések lépésváltáshoz vezetnek, amelyek által az unió képessé válik a migráció kezelésére és humanitárius kötelezettségeinek is megfelel - fogalmazott a bizottság elnöke.
Gyorsítanák az illegális migránsok visszatérítését
Az Európai Bizottság új intézkedéseket mutatott be az illegális migránsok gyors visszatérését célzó uniós politika hatékonyságának javítása érdekében, a javaslat csütörtöki brüsszeli ismertetésekor Dimitrisz Avramopulosz, a végrehajtó testület migrációs politikáért felelős tagja kijelentette: védelmet kell nyújtani a rászorulóknak, de ki kell utasítani mindazokat, akiknek nincs joguk az Európai Unióban tartózkodni.
Avramopulosz hangsúlyozta, hogy a migránsok gyors visszatérésének biztosítása nem csupán a tagállami menekültügyi hatóságok helyzetét könnyíti, és a valóban védelemre szorulók védelméhez szükséges kapacitást biztosítja, hanem elsősorban komoly visszatartó erőt jelent az unióba veszélyes beutazásokon illegálisan tartók számára.
A bizottság javaslatai szerint a visszatérési politika hatékonyságát az alapvető jogok változatlan garantálása mellett is növelni lehet az eljárások gyorsításával, a szökés elleni intézkedések szigorításával, a nemzeti hatóságok több szakterületet érintő megközelítésének ösztönzésével és a tagállamok közötti együttműködés és koordináció javításával.
A brüsszeli javaslatok között szerepel egyebek között az, hogy a tagállamok gátolják meg a szökéseket a kiutasítási határozat hatálya alá tartozó azon személyek őrizetével, akik magatartásukkal - például a személyazonosítási folyamat során az együttműködés megtagadásával, vagy a visszaküldési művelet "erőszakos vagy csalárd meghiúsításával" - ellenszegülnek.
A testület szerint a tagországok azzal is fokozhatják a visszaküldési eljárások és határozatok hatékonyságát, hogy az önkéntes távozást csak szükséges esetben és kérésre engedélyezik, és egyedi körülményekhez igazítva a lehető legrövidebbre szabják az önkéntes távozásra vonatkozó határidőt.
Az uniós szinten javasolt intézkedések között szerepel a visszaküldés végrehajtását segítő, valós idejű információk nemzeti szintű gyűjtése és a tagországok közötti információcsere javítása.
A tagállamoknak emellett bővíteniük kell az uniós határ- és parti őrség személyzetét, és létre kell hozniuk a visszatérési eljárásba bevont légi járatok finanszírozására vonatkozó mechanizmust is.
