Külföld
Merkel újra félresöpörte Seehofert
München téved, amikor Berlin menekültpolitikáját kritizálja, mondta a kancellár – Róma Líbia stabilizálását tűzte ki célul

A bajor kormány nem tett le arról, hogy az alkotmánybírósághoz fordul a berlini vezetés menekültpolitikája miatt – mondta még hétfőn Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke abból az alkalomból, hogy három hónap után megérkezett a német fővárosból a válasz arra a levelére, amelyben a tartományi kormány nevében alkotmánybírósági eljárást helyezett kilátásba a szövetségi kormány ellen. „Természetesen fenntartjuk a fenyegetést” – emelte ki Horst Seehofer a CSU Bayernkurier című lapjának hírportálján idézett nyilatkozatában. Megjegyezte, hogy Berlinben nem hamarkodták el a választ, és Münchenben sem tesznek mindent félre, hogy a fővárosból érkezett levéllel foglalkozzanak.
Bár Seehofer megjegyezte, hogy megállapodtak a kancelláriával, nem hozzák nyilvánosságra a levél tartalmát, a Süddeutsche Zeitung tegnap mégis megszerezte Angela Merkel levelét, amelyben a kancellár visszautasította a bajor kormányfő valamennyi állítását. A nem nyilvános levélben az áll, hogy a kancellári hivatal és az illetékes minisztériumok alaposan tanulmányozták a menekültpolitikai fordulatot követelő bajor politikus felvetéseit, és arra a megállapításra jutottak, hogy téved. Horst Seehofer jogi kifogásaira általánosságban reagált, rámutatott, hogy az uniós és nemzeti jogszabályok engednek mozgásteret a kormánynak, amely élt is ezzel. Háromoldalas levelében végül méltatta a bajor hatóságok munkáját, és jelezte, hogy a berlini vezetés a szoros egyeztetés folytatását kívánja.
Merkel egyébként tegnap a biztonsági szervek közös terrorelhárító központjában (GTAZ) tett látogatást, ahol közölte: feszült a biztonsági helyzet Németországban. A kancellár ugyanakkor igyekezett mindenkit megnyugtatni afelől, hogy a hatóságok kiválóan együttműködnek, és mindent megtesznek a veszélyek elhárításáért. Sajtóértesülések szerint a GTAZ-hoz naponta 2-4 lehetséges fenyegetettségről, veszélyhelyzetről futnak be értesülések. Az információkat mindenekelőtt az amerikai partnerekkel együttműködésben ellenőrzik és elemzik. Németországban az utóbbi években főleg az iszlamista terror veszélye erősödött.
Matteo Renzi olasz miniszterelnök hétfő este elmondta, a migrációs „vészhelyzetnek véget lehet vetni”, ha Líbiában sikerül stabilizálni az egységkormányt. Renzi - miután Hannoverben az amerikai és a francia elnökkel, a német kancellárral és a brit kormányfővel tárgyalt - kifejtette, fontos lenne megállapodást kötni Líbiával, mert ez jelentősen csökkentheti a Földközi-tengeren át Olaszországba tartó migrációt. A dél-olaszországi partokra érkező migránsok kilencven százaléka ugyanis Líbiából kel útra.
Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter tegnap szintén azt hangsúlyozta, hogy Párizs kész segíteni a líbiai egységkormányt az ország partjainál a tengeri biztonság megteremtésében.
Stockholmban támadhat az Iszlám Állam
Civil célpontokat készül megtámadni Stockholmban az Iszlám Állam terrorszervezet – írta az orosz RT hírportál svéd lapértesülésekre hivatkozva. A svéd biztonsági szolgálatok fokozott terrorkészültségben vannak a fenyegetettség miatt, a titkosszolgálatok ugyanis tudni vélik, hogy a dzsihadista terrorszervezet több harcosa is Svédországba érkezett az elmúlt napokban – nyilatkozta a svéd kormány egyik tisztviselője. Mint mondta, jelenleg is információszerzés zajlik a nemzetközi titkosszolgálatok együttműködésével.
A svéd titkosszolgálatot az iraki hírszerzés értesítette arról, hogy közvetlen terrorfenyegetettség érinti az országot – tájékoztatott az Expressen bulvárlap. Forrásaik szerint nyolc harcosról van szó, akik a fővárosban akarnak támadni. A spekuláció akkor indult meg, amikor a helyi média megírta, hogy XVI. Károly Gusztáv király hetvenedik születésnapja április 30-án potenciális célpont a szélsőségesek számára az AP hírügynökség jelentése szerint. A hasonló eseményekre általában összejön a svéd királyi család, a kormány tagjai és más európai királyi családok tagjai is.
A hatóságok információi szerint eddig legalább háromszáz svéd állampolgár utazott Szíriába vagy Irakba, hogy az Iszlám Állam soraiban harcoljon. Az Europol márciusi jelentése szerint három–ötezer úgynevezett „külföldi harcos”, azaz az Iszlám Állam táboraiban terroristának kiképzett uniós állampolgár tért vissza Európába, ez pedig teljesen más jellegű kihívást jelent a hatóságoknak. A svéd média szerint az iszlamisták sikeresen beszivárogtak a svéd Zöld Pártba.
