Ki kell tartani a többoldalú, multilaterális együttműködés és a nemzetközi szervezetek mellett, és javítani kell hatékonyságukat - emelte ki Angela Merkel német kancellár szombaton az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) elmondott beszédében. Mike Pence, az Egyesült Államok alelnöke is hangsúlyozta a NATO megerősítésének szükségességét, hozzátéve, hogy országa minden segítséget megad Európának a terrorizmus elleni küzdelemhez. Simicskó István honvédelmi miniszter - aki szintén részt vett a konferencián - hangsúlyozta, hogy a magyar és az új amerikai kormány nagyon hasonlóan gondolkodik a biztonságpolitikai kérdésekben.
Lavrov: Moszkva nem keresi a konfliktust, de megvédi érdekeit
Oroszország pragmatikus kapcsolatok kialakítására törekszik az Egyesült Államokkal - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. "Oroszország senkivel sem keresi a konfliktust, de megvédi az érdekeit" - hangsúlyozta Lavrov. "Milyen kapcsolatot akarunk az Egyesült Államokkal? Pragmatikus viszonyt, kölcsönös tiszteletet, a világ biztonságáért érzett különleges felelősségünk megértését" - fogalmazott. Az orosz diplomácia vezetője ismét "hidegháborús intézménynek" nevezte a NATO-t, amelynek a terjeszkedése szavai szerint korábban nem látott feszültségekhez vezetett Európában az elmúlt három évtizedben.
Oroszország nem befolyásolta az amerikai választásokat
Az orosz diplomácia vezetője kijelentette: "nem ismer olyan tényeket", amelyek arra utalnának, hogy Oroszország számítógépes kalózkodással akarná befolyásolni más országok, közöttük az Egyesült Államok választását. Mindenkit arra szólított fel, hogy amikor ezzel vádolják Oroszországot, tényekkel támasszák alá. Hozzátette, Moszkva nem szeretné, hogy az állampolgárai információtechnológiai bűncselekményekben vegyenek részt. Az ukrajnai válság kapcsán Lavrov reményét fejezte ki, hogy Európa jeleket küld Kijevnek arról, hogy teljesítenie kell a minszki megállapodásokat.
Egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az észak-atlanti szövetség továbbra sem kész felújítani az együttműködést Oroszországgal. "Fel kell újítani a katonai együttműködést. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonban tegnap a helyettesei körében nem tudta kijelenteni, hogy a NATO erre készen áll. Ez sajnálatos" - fogalmazott Lavrov. "Nem értünk egyet azokkal, akik a liberális világ lerombolásának kísérletével vádolják Oroszországot. A modell válsága eleve bele van kódolva, mert a politikai és gazdasági globalizáció elvét egyes államok elitje dolgozta ki, hogy így uralkodjon az összes többi felett" - szögezte le az orosz miniszter.
"A felelős vezetőknek választaniuk kell. Remélem, hogy ez a demokratikus és igazságos világrend választása lesz. Ha akarják, hívják ezt a Nyugat utáni időszaknak" - mondta, hozzátéve, hogy az új világrendben minden szuverén ország tekintetbe veszi majd a saját és a partnerei érdekét.
Pence: Az Egyesült Államok Európa legnagyobb szövetségese
Az Egyesült Államok minden eddiginél erősebb lesz Donald Trump elnök vezetésével, ki fog tartani a NATO-beli és európai szövetségesei mellett, de elvárja tőlük a védelmi kiadások növelését - jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök a konferencián.
Moszkvának végre kell hajtania a minszki megállapodást
Mike Pence arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok Oroszországtól is "számon kéri" vállalásait, elvárja, hogy maradéktalanul végrehajtsa az ukrán válság békés rendezésére kidolgozott minszki megállapodásokat, akkor is, ha Donald Trump lehetségesnek tartja az együttműködés új formáinak kialakítását.
Beszédében Mike Pence hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mindig Európa legnagyobb szövetségese volt, és az is marad. Donald Trump vezetésével Amerikai és szövetségesei erősek lesznek, "legszebb közös napjaink még előttünk állnak" - mondta az alelnök. Amerika továbbra is kiáll a közös értékek, a szabadság, a demokrácia, az igazság és a jog uralma mellett, s felajánlja barátságát Európának és minden nemzetnek, amely "a vérét áldozta" ezekért az értékekért - tette hozzá. Donald Trump beiktatási beszédét idézve, Pence kiemelte, hogy az Egyesült Államok senkire sem kényszeríti rá életmódját és értékeit, de mindenki elé "ragyogó példaként" állítja őket.
Washington többet költ védekezésre, ám szövetségeseitől is elvárja ugyanezt
Az új washingtoni vezetés a védelmi kiadások nagymértékű növelését tervezi, hogy az Egyesült Államok minden korábbinál nagyobb katonai erőre tegyen szert és megfeleljen az új kihívásoknak. Így arra is törekszik, hogy "a digitális világban is annyira domináns legyen, mint a fizikai világban" - jelentette ki. Ugyanakkor szövetségeseitől is elvárja védelmi képességeik fejlesztését - emelte ki Mike Pence. Mint mondta, "túl sokan, túl sokáig" nem tettek eleget a terhek megosztására vonatkozó kötelezettségüknek, ami "kiüresíti szövetségünk alapját".
A 28 országot összefogó NATO-ban az Egyesült Államokkal együtt csupán öt tagország védelmi kiadásai érik el a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát, de Donald Trump mindenkitől elvárja, hogy teljesítse a 2014-es csúcstalálkozón tett vállalását, és "világos, hiteles" módon vázolja fel, hogy miként éri el 2024-re a 2 százalékos szintet - hangsúlyozta az amerikai alelnök. Megérett az idő arra, hogy mindenki többet tegyen a közös védelemért - mondta.
Gabriel: A politika nem szólhat bele, hogy a vállalkozások kitől vásárolják a földgázt
A földgázpiac liberalizációjának visszafordítására irányulnak azok a támadások, amelyek ellenzik az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázgázvezeték megépítését - mondta a vitatott beruházással kapcsolatban Sigmar Gabriel német külügyminiszter. A politika nem szólhat bele abba, hogy a vállalkozások melyik szolgáltatótól vásárolnak földgázt - hangoztatta a szociáldemokrata (SPD) politikus válaszul a német ellenzéki Zöldek egyik európai parlamenti (EP-) képviselőjének, Reinhard Bütikofernek egy kérdésére. Bütikofer azt firtatta, hogy a berlini vezetés elköteleződése Európa egysége mellett érvényes-e az Északi Áramlat-2 vezetékre is, amelyet Németország keleti szomszédjai elvi jelentőségű és a biztonságukat fenyegető ügyként fognak fel
A politikának nem üzleti döntésekbe kell beleszólnia, hanem olyan infrastruktúra kiépítéséről kell gondoskodnia, amelynek révén "senki sem zsarolhat minket", az Európai Uniót. Ez azt jelenti, hogy a földgázvezeték-hálózat fejlesztésével, a diverzifikáció erősítésével el kell érni, hogy pótolható legyen a kieső gázmennyiség, ha valamelyik vezetéken leáll a szállítás - fejtette ki Sigmar Gabriel.
Az Európai Bizottság 2007-ben elkészített harmadik energiacsomagja a villamosenergia- és gázpiac liberalizációjának előmozdítását szolgálja, legfőbb célja a szolgáltatók közötti szabad választás lehetőségének megteremtése. A csomag alapján életbe léptetett jogszabályok a többi között előírják, hogy szét kell választani az energiatermelést és a hálózatüzemeltetést.
Hozzátette: Északi Áramlat-2 megépítése körül Oroszországgal kapcsolatban folytatott viták "lényegében" a piaci liberalizáció felszámolásáról szólnak, időnként pedig az úgynevezett harmadik uniós energiapiaci csomag olyan értelmezéséről, amely a jogszabályok megkerülésével, kijátszásával határos. Az Északi Áramlat-2 projekt lényege, hogy két új - a már meglévő vezetékpárral azonos -, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.
Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. A beruházásban az orosz Gazprom, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) vesz részt.
Az Északi Áramlat-2 megépítésének tervét az EU-ban kifogásolja a három balti ország és a visegrádi négyek országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), álláspontjuk szerint kérdéses, hogy összhangban van-e az uniós szabályokkal.
Németország egyelőre nem tudja a vállalt mértékben növelni védelmi kiadásait
Németország egyelőre nem tudja teljesíteni a védelmi kiadások növelésére tett vállalását, de a biztonság és a stabilitás ügyét nem is szabad csak a haderőre koncentrálva szemlélni, hanem figyelembe kell venni a többi között a menekültekre fordított forrásokat is - közölte Sigmar Gabriel A szociáldemokrata politikus rámutatott, hogy a NATO tagállamai közül igen kevesen teljesítik azt a vállalást, hogy a hazai össztermék (GDP) legkevesebb 2 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelmi képessségeikre. Köztük van a súlyos válsággal küszködő Görögország is - tette hozzá a német diplomácia vezetője, megjegyezve: érdemes elgondolkodni azon, okos dolog-e a GDP 2 százalékát a hadseregre fordítani, miközben az állam nem tudja kifizetni a nyugdíjakat.
Németország évi 30-40 milliárd eurót fordít a menekültek integrációjára, ami ugyancsak hozzájárulás a nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz. Ezt is figyelembe kell venni a védelmi kiadások növeléséről szóló vitában - jegyezte meg Sigmar Gabriel.
Nem biztos, hogy ez a politika nagyobb stabilitáshoz vezet Görögországban - mondta Sigmar Gabriel.
Az irány egyértelmű, senki sem vonja kétségbe, hogy a NATO-tagoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat, és az Egyesült Államok is joggal várja el európai partnereitől, hogy tegyenek többet saját biztonságukért, de el kell kerülni egy "fegyverkezési spirál" kialakulását, mert a nagyobb haderő nem vezet automatikusan nagyobb biztonsághoz.
A vitát ki kell szélesíteni, hiszen régóta ismert, hogy a válságok megelőzése, a válságok utáni újjáépítés, a gazdasági együttműködés és az életkilátások javítása "sokkal nagyobb mértékben hozzájáulhat a biztonsághoz, mint bármilyen katonai kiadás" - mondta a német külügyminiszter.Németország is vállalta, hogy a GDP 2 százalékára emeli védelmi kiadásait - a jelenlegi, a GDP 1,2 százaléknak megfelelő 37 milliárd euróról -, de ehhez 24-25 milliárd eurót kellene előteremteni, és "nem tudom, honnan szerezhetnénk ennyi pénzt, ha nagyszabású adócsökkentést is akarunk" - mondta Gabriel.
