Megszületett az első globális egyezmény a klíma megóvásáért

Egy nappal később ugyan, de szombaton véget ért a párizsi klímacsúcs: a résztvevők, azaz mintegy százkilencvenöt ország vállalta, hogy a Föld légkörének felmelegedését két fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. A résztvevők további erőfeszítéseket tesznek annak érdekében is, hogy a felmelegedés csak másfél fokos legyen. Utóbbi a tengerszint-emelkedéssel fenyegetett szigetállamok kérése volt, támogatta többek között az Egyesült Államok, az unió tagállamai és Oroszország, Szaúd-Arábia, India és Venezuela, azaz a legjelentősebb fosszilis energiatermelők is.

Az esemény azért is különlegesnek számít, mert a világ országai most először írtak alá globális klímavédelmi egyezményt. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra átállással párhuzamosan a megállapodás általános, kötelező érvényű keretet teremt a következő húsz-harminc évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

„Ahogy körbenézek a teremben, látom, hogy pozitív a hangulat, nincs ellenvetés, a párizsi klímameg-állapodást elfogadtuk” - jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter, a klímakonferencia elnöke a jelenlévők viharos tapsa közepette. A delegációk tagjai hosszú perceken át állva, egymást átölelve ünnepelték a megállapodás elfogadását, amelyet a 2009-es koppenhágai kudarc után több évig készítettek elő. „Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni küzdelem, az alapjogok és végül a béke” - tette hozzá.

Barack Obama amerikai elnök szerint a megállapodás jelenti „a legnagyobb esélyt arra, hogy megmentsék a Földet”. Obama kijelentette, hogy mint minden szerződés, ez sem lehet tökéletes, a megvalósítás útja pedig nehéz és kihívásokkal teli, mégis fordulópontot jelenthet a káros éghajlatváltozás elleni nemzetközi fellépésben, és „megmutatja, hogy mi minden lehetséges, ha a világ összefog”.

David Cameron brit miniszterelnök szerint Párizsban létfontosságú lépéseket tettek, amelyek révén „gyermekeink és unokáink is látni fogják, hogy ez a generáció megtette kötelességét a bolygó jövőjének biztosítása érdekében”. A klímakonferenciának otthont adó Franciaország köztársasági elnöke, Francois Hollande világossá tette, hogy a megállapodás csak a kezdetét jelenti az éghajlatváltozás elleni küzdelem új szakaszának. Arra szólította fel az országokat, hogy próbálják meg nemzeti vállalásaikat a megállapodásban szereplőnél is korábban felülvizsgálni és teljesítésüket elkezdeni.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a távirati irodához eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a párizsi klímacsúcson „történelmi jelentőségű éghajlatvédelmi eredményt értek el a világ országai”. A konferencia ideje alatt Magyarország kétmilliárd forint felajánlásával erősítette meg részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban. Az összeg fele a Zöld Klíma Alapba kerül, a másik egymilliárdot bilaterális, illetve egyéb multilaterális együttműködésekben használják fel. A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is „fordulatnak” minősítette.

 A megállapodás fő pontjai

- A globális felmelegedést két, de lehetőleg másfél Celsius-fok alatt kell tartani
- Ötévenként nemzeti célkitűzéseket kell meghatározni az üvegházhatású gázok csökkentésére
- A következő négy évben felül kell vizsgálni az addig meghatározott célkitűzéseket
- Átláthatósági szabályok a célok tagállami teljesítésének ellenőrzésére
- Pénzügyi támogatás a szegény országoknak a klímaváltozás hatásainak kezelésére