Benyújtotta lemondását hétfő hajnalban David Davis, aki eddig a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító brit minisztériumot (DExEU) vezette. Lépését azzal indokolta, hogy véleménye szerint a kormány Brexit-politikájának iránya és taktikája miatt mind kevésbé valószínű a brit EU-tagságról két éve tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos arányú győzelmével végződött - népszavazás döntésének maradéktalan végrehajtása.
A Brexit-ügyi tárcát a referendum után hozták létre, és hétfői lemondásáig Davis állt az élén.
Kormányzati források szerint távozott tisztségéből Steve Baker, a DExEU-tárca parlamenti államtitkára is, aki e minőségében gyakorlatilag Davis helyettese volt.
David Davis Brexit-ügyi miniszterként személyesen tárgyalt Michel Barnier-val, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalójával a brit kilépés feltételrendszerének kialakításáról folyó tárgyalássorozat egyes fordulóinak főbb témaköreiről.
Davis a kormányzó brit Konzervatív Párt és a kormány keményvonalas Brexit-párti táborának egyik szószólója volt, Boris Johnson külügyminiszterrel és Liam Fox külkereskedelmi miniszterrel együtt.
Lemondását alig két nappal azután jelentette be, hogy Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.
Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, biztosítva a "súrlódásmentes" kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a Brexit után is.
A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.
A brit kormány a héten részletesen is előterjeszti javaslatait egy 120 oldalas fehér könyvben.
Theresa May a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciáján, Chequersben tartott 12 órás pénteki kormányülés után a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy javaslatot a kabinet kollektív döntéssel hagyta jóvá.
Ez azt jelenti, hogy David Davis és Boris Johnson is elfogadta az indítványcsomagot, bár a külügyminiszter hétvégi londoni sajtóbeszámolók szerint keresetlen - enyhébb trágárságokat sem nélkülöző - kifejezésekkel illette a dokumentumot.
A chequersi kormányülésen elfogadott új javaslatcsomag összességében ugyanis jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyent a keményvonalas tory Brexit-tábor látni szeretett volna.
Ezt tükrözi David Davis Theresa Mayhez intézett, hétfő hajnalban nyilvánosságra hozott levele is, amelyben lemondását a volt Brexit-miniszter egyebek mellett azzal a véleményével indokolta, hogy a chequersi dokumentumban javasolt közös áruforgalmi szabálygyűjtemény kiterjedt ellenőrzést enged az Európai Uniónak a brit gazdaság felett, és így nyilvánvalóan semmilyen értelemben nem tenné lehetővé a brit törvényalkotás feletti ellenőrzés visszaszerzését.
David Davis levele szerint a kormány általános Brexit-politikai irányvonala a legjobb esetben is gyenge tárgyalási pozíciót eredményez London számára.
Theresa May válaszlevelében közölte, hogy nem ért egyet Davis helyzetértékelésével. A kormányfő szerint ugyanis a kidolgozott javaslatcsomag megkérdőjelezhetetlenül döntési jogköröket telepít vissza Brüsszeltől Londonba, és az uniós jog közvetlen hatálya megszűnik, amint az Egyesült Királyság kilép az EU-ból.
Egybehangzó brit sajtóértesülések szerint azonban az alsóházi konzervatív frakció Brexit-párti tábora is lázadozik, és a frakción belül állítólag terjed egy levél, amely a vezetőváltási folyamat elindításának támogatására biztatja a képviselőket.
A Konzervatív Párt szabálykönyve szerint ehhez az alsóházi képviselőcsoport legalább 15 százalékának csatlakozása szükséges. Ez azt jelenti, hogy minimum 48 képviselőnek kellene aláírását adnia egy ilyen kezdeményezéshez.
Ha a minimális támogatás meglenne, a bizalmatlansági indítványt teljes körű frakciószavazásra kellene bocsátani, és a frakció egyszerű többségének - a jelenlegi létszám alapján 159 tory képviselőnek - támogatnia kellene ahhoz, hogy Theresa May távozzon a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is.
Dominic Raab lett Davis utódja
Dominic Raabot nevezte ki hétfőn Theresa May a Brexit-minisztérium vezetőjének.
Raab személyében a brit kormányfő olyan új vezetőt bízott meg a Brexit-tárca vezetésével, aki közismerten elkötelezett híve a brit EU-tagság megszűnésének. Kinevezése ugyanakkor meglepetés, mivel a 44 éves, jogász végzettségű Dominic Raab viszonylag újoncnak számít a brit nagypolitikában, 2010 óta parlamenti képviselő, és közvetlen kormányzati munkát csak a 2015-ös parlamenti választások óta végez. Hétfői kinevezéséig a lakáspolitikáért, önkormányzatokért és helyi közösségekért felelős minisztérium államtitkára volt; korábban az igazságügyi minisztériumban dolgozott államtitkárként.
Raab neve fel sem merült a lehetséges utódjelöltekről Davis lemondása után megindult találgatásokban. A politikai elemzők és a londoni fogadóirodák favoritja Michael Gove környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi miniszter volt.
Gove sokkal prominensebb figurája a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának, és amikor Theresa May elődje, David Cameron a 2016-os EU-népszavazás után lemondott a miniszterelnöki tisztségről, Theresa May vetélytársasként ő is indult a vezetőválasztási versengésben, bár a második választási fordulóban kiesett.
Dominic Raab ugyanakkor Gove-nál népszerűbb a tory frakció Brexit-párti táborán belül. Gove ugyanis két éve teljesen váratlanul, az utolsó pillanatban indult a miniszterelnöki tisztségért, amelyre annak idején a keményvonalas Brexit-tábor első számú favoritja Boris Johnson egykori londoni polgármester, a népszavazás Brexit-kampányának frontembere volt.
A konzervatív párti Brexit-táboron belül sokan ma is Gove-ot tartják felelősnek azért, hogy Johnson - a jelenlegi brit külügyminiszter, akinek kampánymenedzsere a két évvel ezelőtti vezetőváltási versenyben éppen Michael Gove volt - végül nem indult a kormányfői tisztségért.
Lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter is
Boris Johnson, London egykori polgármestere a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás kampányában a keményvonalas Brexit-párti tábor frontembere volt, és azután is ezt az irányvonalat képviselte, hogy Theresa May miniszterelnök, a referendum után lemondott David Cameron utódja kinevezte a külügyi tárca élére.
Johnson nem először fordult szembe saját kormánya és miniszterelnöke Brexit-politikájával. Néhány hete "őrültségnek" nevezte Theresa May azon kezdeményezését, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után is tartson fenn az unióval valamilyen vámuniós mechanizmust, elkerülendő, hogy Észak-Írország és Írország jelenleg teljesen nyitott határán - amely a Brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz - fizikai vámellenőrzést kelljen ismét meghonosítani.
Jeremy Hunt váltja Johnsont a miniszteri székben
Jeremy Hunt eddigi egészségügyi minisztert nevezte ki Theresa May a külügyi tárca élére. A hírt hétfőn késő este közölte a Downing Street.
A tervről Johnson a Daily Mail című konzervatív, erősen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak nyilatkozva májusban kijelentette: ha Nagy-Britannia vámpartnerségi kapcsolatrendszert hoz létre az EU-val a Brexit után, abból "egy olyan őrült rendszer születne", amelyben London az Európai Unió nevében szedne be vámokat a brit határon átlépő importáruk után.
A volt külügyminiszter nem egyszer kabinetbeli kollégáit is bírálta. Legutóbb június végén, egy londoni üzleti rendezvényen - szavait nem a nyilvánosságnak szánva - azt mondta, hogy a Philip Hammond vezette pénzügyminisztérium a brit EU-tagság fenntartására törekvő tábor központja. Johnson rögzített, majd kiszivárogtatott megjegyzései szerint a pénzügyminisztérium annyira fél a rövid távú gazdasági fennakadásoktól, hogy ezek elkerülése végett feláldozza a Brexittől várható közép- és hosszú távú gazdasági előnyöket is.
Johnson 2016-ban, Cameron lemondása után maga is indulni kívánt a miniszterelnöki tisztségért, ám saját kampánymenedzsere, Michael Gove jelenlegi környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi miniszter az utolsó pillanatban megvonta tőle támogatását és bejelentette saját indulási szándékát. Ezután Boris Johnson nem indult a kormányfői posztért, Gove pedig a második választási fordulóban kiesett. Theresa Mayt a döntő fordulóban - utolsó vetélytársának visszalépése után - egyedüli indulóként miniszterelnökké választotta a tory frakció.
Tusk: a brit kiválás gondolata sajnos nem szűnt meg Johnson és Davis lemondásával
Sajtótájékoztatóján Tusk hangsúlyozta, hogy "politikusok jönnek és mennek, az általuk okozott problémák azonban maradnak, márpedig a Brexit keltette felfordulás a legnagyobb probléma az EU-brit kapcsolatok történelmében". Az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a brit kiválás ügye messze van még a megoldástól, akár Davis-szel, akár nélküle. "Csak sajnálni tudom, hogy a Brexit gondolata nem távozott együtt Davis-szel és Johnsonnal. De... ki tudja?" - írta Twitter-bejegyzésében Tusk.
