Jogilag kötelező erejű biztosítékokat fogadott el a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében hétfő éjszakai strasbourgi találkozóján Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és ezek lehetővé tehetik az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását.
A röviddel éjfél előtt tartott közös sajtótájékoztatón Juncker elmondta, hogy nem nyitották újra a londoni parlament által már elutasított kiválási szerződést, a kötelező erővel bíró jogi instrumentum csupán kiegészíti azt.
Kiemelte, egyeztetett az ír miniszterelnökkel, aki közölte, kormánya kész támogatni a megállapodást, illetve beszélt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, akit arra kért, hogy terjessze fel jóváhagyásra az egyezményt a március 21-22-i EU-csúcson, amennyiben megszavazzák Londonban az egyezményt.
Megerősítette, hogy a pótmegoldás aktiválására kizárólag legvégső esetben kerülhet sor, és akkor is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges. "Puszta biztosítékról van szó, se többről, se kevesebbről" - fogalmazott.
Élesítése esetén bármelyik félnek joga lesz egyoldalúan kilépnie az egyezményből, amennyiben a másik fél rosszhiszeműen jár el - húzta alá.
"A politikában néha van második esély, és az számít, hogy ezzel mihez kezdünk, mert harmadik esély nem lesz, ha elbukik a ratifikáció. (...) Világos a választás: vagy ez a megállapodás, vagy talán egyáltalán nem lesz Brexit" - jelentette ki Juncker a brit törvényhozás tagjainak üzenve.
Mint hangsúlyozta, ha a brit parlament megszavazza az egyezményt, akkor az EU kész azonnal megkezdeni a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások előkészítését.
"Meggyőződésem, hogy ez a legjobb megoldás, de attól még ez szomorú nap Európa számára" - tette hozzá.
May üdvözölte ezen "feljavított" megállapodást, azonban arról számolt be, hogy kormánya emellett egyoldalú nyilatkozatot is el fog fogadni, amelynek értelmében a szigetországot "semmi nem akadályozhatja meg abban", hogy adott esetben deaktiválja a backstop-záradékot, amennyiben nincs esély annak kiváltására egy új szerződéssel. Hozzátette, az efféle nyilatkozatok gyakoriak az államok által kötött nemzetközi szerződések ratifikációjakor.
Leszögezte azonban, az új biztosítékok önmagukban is garantálják, hogy az Európai Unió ne próbálhassa tartós vámuniós viszonyrendszerbe kényszeríteni az Egyesült Királyságot. Amennyiben ezt teszi, akkor az ország választottbírósághoz fordulhat, s ha ez megállapítja a szerződésszegést, akkor az ország beszüntetheti a pótmegoldás végrehajtását.
Mint elmondta, arra is kitértek, hogy akármi is váltja fel a pótmegoldást, nem kell pontosan lemásolnia az abban szereplő vállalásokat. Továbbá megegyeztek, hogy jogilag kötelező formába öntik a Juncker és Tusk korábbi közös levelében szereplő megállapításokat, illetve hasonló módon kinyilvánítják azon szándékukat, hogy azonnal megkezdik a munkát az alternatív megoldásokról.
Theresa May közölte, kedden ő maga is részletesebben ismerteti az elfogadott pontokat, és Geoffrey Cox, a brit kormány jogi főtanácsosa is bemutatja álláspontját.
A brit parlament alsóháza a januári nagyarányú elutasítás után kedden szavaz másodjára a kiválási egyezményről. A szakértők megosztottak abban, hogy a most elért kompromisszum vajon elegendő lesz-e a képviselők többségének megnyeréséhez. Egyesek szerint az új biztosítékok valódi változást jelentenek, mások inkább csak a helyzet kozmetikázásának tartják őket.
Sokan attól tartanak az Egyesült Királyságban, hogy bár mindössze egyfajta biztosítékról van szó az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére, a novemberben tető alá hozott Brexit-szerződésbe foglalt backstop-rendelkezés miatt az ország esetleg végleg "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.
Ír miniszterelnök: Az ír pótmegoldást nem gyengítik a jogi garanciák
A jogilag kötelező erejű biztosítékok, amelyeket az Egyesült Királyság kiharcolt az Európai Uniótól, nem gyengítik az ír-északír pótmegoldást(backstop), vagy annak az Ír-szigeten belüli határellenőrzés elkerülésében betöltött szerepét - közölte kedden Leo Varadkar ír miniszerelnök.
A brit képviselők kedden szavaznak ismét a kiválási egyezményről - mindössze 17 nappal az előtt, hogy esedékes lenne Nagy-Britannia kilépése az EU-ból (Brexit).
Hétfőn, az utolsó pillanatban tartott egyeztetések után Theresa May brit miniszterelnök három dokumentumot jelentett be, amelyek szerinte rendezik a novemberben tető alá hozott Brexit-megállapodás legvitatottabb pontját, az ír-szigeti pótmegoldás ügyét.
Ezen jogilag kötelező erejű biztosítékoknak az elfogadása nem nyitja újra a kiválási egyezményt, és nem gyengíti a pótmegoldást vagy annak alkalmazását. Annyit mond ki, hogy jóhiszemben, közösen fogunk dolgozni az olyan jövőbeni kapcsolatokért, amelyek biztosítják, hogy teljesüljenek a pótmegoldás céljai, különösen a határellenőrzés elkerülése - mondta Varadkar egy televíziós beszédben. Hozzátette azt is, reméli, hogy a megállapodást jóváhagyja a londoni parlament alsóháza.
Theresa May és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfő éjszakai strasbourgi találkozójukon fogadtak el jogilag kötelező erejű biztosítékokat a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében. A megállapodással az Egyesült Királyság rendezett körülmények között távozna az EU-ból, ha a brit parlament kedd este elfogadja.
A röviddel éjfél előtt tartott közös sajtótájékoztatón Juncker elmondta, hogy nem nyitották újra a londoni parlament által már elutasított kiválási szerződést, a kötelező erővel bíró jogi csatolmány csupán kiegészíti.
Kiemelte, egyeztetett az ír miniszterelnökkel, aki közölte, hogy kormánya kész támogatni a megállapodást. Megerősítette továbbá, hogy a pótmegoldás életbe léptetésére kizárólag legvégső esetben kerülhet sor, és akkor is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges. Élesítése esetén bármelyik félnek joga lesz egyoldalúan kilépnie az egyezményből, amennyiben a másik fél rosszhiszeműen jár el - tette hozzá Juncker.
Merkel: Az EU végső javaslatát tette meg a Brexit ügyében
Az Európai Unió végső, kiterjedt javaslatot tett Londonnak a Brexit ügyében - jelentette ki Angela Merkel német kancellár kedden.
"Világos, átfogó javaslatok születtek, amelyek figyelembe veszik a brit aggályokat, és válaszokat igyekeznek nyújtani ezekre" - mondta Merkel. Hozzáfűzte: az Egyesült Királyság rendezett kiválását szeretné, de a brit parlamentnek kell döntenie.
"Kifejezetten támogatjuk ezt a lépést. De ez nem nyomásgyakorlásról szól, hanem partnerségről, amelyben a felek saját és mások érdekeit védve próbálnak megoldást találni" - emelte ki Merkel.
Charles Michel szintén előrelépésként értékelte azt, hogy jogilag kötelező erejű biztosítékokat fogadott el a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében hétfő éjszakai strasbourgi találkozóján Theresa May és Jean-Claude Juncker. Egyben reményét fejezte ki, hogy a józan ész kerekedik felül és ésszerű döntés születik a londoni parlament voksolásán.
A brit parlament alsóháza a januári nagyarányú elutasítás után kedd este szavaz ismét a kiválási egyezményről. A szakértők megosztottak abban, hogy a most elért kompromisszum vajon elegendő lesz-e a képviselők többségének megnyeréséhez. Egyesek szerint az új biztosítékok valódi változást jelentenek, mások inkább csak a helyzet kozmetikázásának tartják őket.
A kancellár beszélt az 5G-rendszer kiépítéséről is. Elmondta: Berlin az általa kidolgozott biztonsági szabványokról egyeztetni kíván a partnereivel.
Merkel kijelentésével a The Wall Street Journal hétfői írására reagált, miszerint Richard Grenell berlini amerikai nagykövet közölte Peter Altmaier német gazdasági miniszterrel, hogy az Egyesült Államok mérsékli a hírszerzési információi megosztását a német kormánnyal, amennyiben Berlin engedélyezi a Huawei kínai telekommunikációs óriáscégnek Németország következő generációs mobil-, és internethálózatának kiépítését.
Peter Beyer, a transzatlanti együttműködés német koordinátora ezzel összefüggésben kijelentette: Németország osztja az Egyesült Államok Huawei-jel kapcsolatos aggályait, de önálló döntés hoz arról, miként védje meg saját biztonságát.
