Elemzők szerint félő, hogy az Európai Tanács elnökének megválasztását övező vita háttérbe szoríthatja a többi témát az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek ma kezdődő kétnapos brüsszeli találkozóján.
Csütörtökön huszonnyolcas körben tanácskoznak az uniós vezetők, akik az ülés délutáni megnyitását követően Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével fognak egyeztetni. Ezután, mielőtt rátérnének a többi kérdésre, megválasztják az Európai Tanács elnökét a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakra.
A jelenlegi elnök, Donald Tusk újraválasztása szakértők szerint annak ellenére szinte biztosra vehető, hogy a lengyel kormány nemrég váratlanul bejelentette, helyette Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselőt jelöli a testület élére.
Az állam- és kormányfők ezután a migrációs válság kezeléséről tanácskoznak: áttekintik a korábbi döntések végrehajtását, majd sorra veszik a hiányosságokat.
A következő napirendi pont a gazdaság, a munkahelyteremtés és a versenyképesség kérdése, amelynek során kitérnek az egységes piac elmélyítésére is. Emellett terítékre kerül még a közös biztonság- és védelempolitika, illetve az európai ügyészség létrehozásának kérdése is.
A munkavacsorán a résztvevők a továbbra is instabil nyugat-balkáni helyzetet fogják áttekinteni.
Pénteken Theresa May brit kormányfő már nem vesz részt az ülésen, csak a "bennmaradó" huszonhetek vezetői maradnak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről, valamint az EU elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából rendezett március végi római csúcsértekezlet előkészítéséről egyeztessenek.
Muiznieks: Európa kötelessége, hogy elkerülje a migránsok őrizetbe vételét
Európa kötelessége, hogy elkerülje a migránsok őrizetbe vételét, ezért aggodalomra ad okot az Európai Bizottságnak a bevándorlók fogva tartását támogató ajánlása, amely az emberi jogok megsértéséhez vezet anélkül, hogy előmozdítana olyan más célokat, mint a menedékjog iránti kérelmek folyamatának megkönnyítése, vagy a visszatérítési mechanizmus felgyorsítása - jelentette ki Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa csütörtökön. Muiznieks közleményében felszólította a csütörtökön és pénteken Brüsszelben ülésező uniós állam- és kormányfőket: keressenek olyan alternatívákat a bevándorlók zárt táborokban történő elhelyezésére ösztönző uniós bizottsági javaslattal szemben, amelyek segíthetnek fenntartani a megfelelő egyensúlyt a migráció ellenőrzésének legitim igénye és a között a jogi és erkölcsi kötelesség között, hogy el kell kerülni a migránsok emberi jogainak megsértését. A menedékkérők és migránsok fogva tartása csak kivételes esetben lehet indokolt és csak akkor lehet élni vele, miután a hatóságok megvizsgáltak minden más lehetőséget és arra a következtetésre jutottak, hogy nincs más hatékony alternatíva - jelentette ki. A legfontosabb lépés, hogy minden ország jogrendjébe iktatva biztosítson egyértelmű és hatékony alternatívákat, amelyeket egyénre szabottan kell értékelni a fogva tartás elrendelése előtt - vélekedett. Muiznieks hozzátette, a tagállamoknak joguk van a nemzetközi védelemre nem jogosult menedékkérők visszaküldésére, de mindent meg kell tenniük, hogy az intézkedések minden esetben megfeleljenek az emberi jogi normáknak.
Merkel: Szolidáris menekültügyi rendszert kell felépíteni
Reformra van szükség az európai uniós menekültügyi rendszerben, szolidárisabb, és erősebb válságtűrő képességgel rendelkező rendszert kell felépíteni - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag) a délután kezdődő brüsszeli uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében. A kancellár hangsúlyozta, hogy az elutasított menedékkérők hazatelepítésében is szorosabb együttműködésre van szükség. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban is "fontos javaslatokat" terjesztett elő.
A tagállamok közötti szolidaritás továbbra is "finoman szólva hiányos", de még ha példamutató lenne, akkor is szükség lenne az EU-Törökország megállapodás mintáját követő együttműködésre további tranzitországokkal és származási országokkal, mert az EU egymagában, partnerek nélkül nem tudja felszámolni az illegális migrációt - mondta Angela Merkel.
A kancellár arról is beszél,hogy Európa soha nem zárkózhat be, meg kell őriznie nyitottságát akkor is, ha erősödik a nacionalizmus és a protekcionizmus. Merkel hangsúlyozta, hogy a kereskedelem szabadsága az egész EU-nak fontos, a németeknek pedig "kereskedő nemzetként" elsőrendű érdek. Ezért nagy eredmény a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikálása. Az is fontos, hogy az EU-ban egyetértés legyen arról, hogy a tagországok "közösen lépnek fel a nem méltányos és protekcionista kereskedelmi praktikák ellen, és határozottan megvédik érdekeiket" - tette hozzá Angela Merkel.
Donald Trump amerikai elnökkel március 14-re tervezett találkozójával kapcsolatban azt is kiemelte, hogy a transzatlanti kapcsolatok változása révén az EU-ra nagyobb felelősség hárul a biztonságpolitikában, képesnek kell válnia arra, hogy önállóan kezelje a szomszédságában kialakuló válságokat.
Iohannis: A többsebességes Európa csak átmeneti állapot lehet
Klaus Iohannis román államfő szerint a többsebességes Európa ma is valóság, de ez csak átmeneti állapot lehet, nem a megújuló Európai Unió távlati célkitűzése, kivétel és nem szabály. Az uniós állam- és kormányfők értekezletére induló román elnök csütörtöki bukaresti sajtótájékoztatóján ismertette, milyen álláspontot képvisel majd a Brexit utáni EU jövőjéről szóló, Nagy-Britannia nélkül tartandó pénteki informális tanácskozáson. "Románia egy erős, egységes és szolidáris Európában hisz, az unió megerősödését pedig a 27 tagállamnak együtt kell elérnie" - szögezte le. Hozzátette: Bukarest nem támogatja a két- vagy többsebességes vagy koncentrikus körökből álló Európa gondolatát.
