Erdogannak adu Moszkva barátsága

A szíriai Aleppó épületeinek többsége már romokban áll. A város további sorsa a nagyhatalmaktól függ (Fotó: Reuters - Rodi Said

Bár Moszkvának és Ankarának a szíriai konfliktusban a kezdetektől fogva egymással ellentétes céljai vannak, tegnap Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter mégis azt jelentette be, hogy a két ország „erős közös mechanizmust” épít ki Szíriában a konfliktus rendezése érdekében. Mint hangsúlyozta, a két fél egyetért a szíriai helyzet politikai úton történő rendezésének szükségességében is.

A török külügyminiszter beszélt továbbá arról, hogy ha az Európai Unió elveszíti Törökországot, az az EU saját hibájából történhet meg, nem pedig azért, mert a kisázsiai ország jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, Kínával vagy a muzulmán világgal. Cavusoglu szerint az unió komoly hibákat követett el a július 15-i török puccskísérletről szóló kommuniká­ciójában, s az EU-tagság támogatottsága a török lakosság körében éppen az uniónak az erőszakos hata­lom­átvételi kísérlethez való hozzáállása miatt esett vissza.

A Nyugatot egyébként meglepetésként érte Törökország és Oroszország közeledése. A The New York Times című amerikai napilap szerint senki sem számított arra, hogy a török–orosz kapcsolatok szélsőségesen megváltoznak, legalábbis nem azonnal. Ez pedig elég ahhoz, hogy aggodalmat váltson ki Nyugaton. A lap szerint ugyanis bármilyen jövőbeli megállapodás a két ország között komoly következményekkel járhat a Közel-Keletre és Európára nézve. Alekszandr Vasziljev, a Moszkvai Keleti Tanulmányok Intézetének szakértője szerint Erdogan Oroszországot a Nyugattal folytatott tárgyalásokban használhatja fel, mint adut. „Számára a fő cél a Nyugat, nem Oroszország” – mondta.

Az orosz vezetés kedden utalt arra, hogy az orosz erők hosszú távra rendezkedtek be Szíriában. Alekszandr Golc orosz katonai elemző szerint Oroszország jelezni kívánta, hogy kiáll – az Ankara által ellenzett – Bassár el-Aszad szíriai elnök mellett, és kész hosszú távon támogatni a damaszkuszi rezsimet a véres polgárháborúban. A The New York Times szerint a szíriai konfliktussal összefüggésben Moszkva feltehetően azt szeretné Törökországtól, hogy változtasson az álláspontján, miszerint Aszadnak távoznia kell az elnöki tisztségből. Ankara ezzel szemben azt várja el Moszkvától, hogy hagyja abba a török támogatású felkelők bombázását, és hagyjon fel a civil lakosság elleni légitámadá­sokkal.

Az orosz fegyveres erők augusztus 11-től napi három órán át minden harci tevékenységet szüneteltetni fognak a szíriai Aleppóban, hogy biztosíthassák a humanitárius segélyszállítmányok biztonságos bejutását a városba - jelentette be szerdán az orosz vezérkar műveleti főosztályának vezetője.

Oana Lungescu, a NATO szóvivője a „spekulatív sajtójelentésekre” reagálva kijelentette, hogy nem kérdőjeleződött meg Törökország NATO-tagsága.

Az orosz sajtó értesülései szerint bár a két vezető kibékült egymással, a találkozón kerülte a megosztó témákat, és inkább a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés egyszerűbb projektjeire összpontosított.

Erdogan szerdán arra kérte híveit, hogy „hazafias kötelességből” jelentsék az ügyészségeknek, ha barátaik közül valaki követője lehet a júliusi puccskísérlet kiterveléséért vádolt Fethullah Gülen török hitszónok által létrehozott mozgalomnak.

Bécs szövetségeseket keres Ankara ellen

Az Európai Uniónak meg kellene szakítania a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, ez azonban nem zárja ki a „közös utat”, a két politikai entitás együttműködését – mondta tegnap Christian Kern osztrák kancellár az osztrák közszolgálati rádiónak. „Nem fogadhatunk el valakit, aki a demokratikus normákat nem tartja be, vagy nem veszi figyelembe a jogállamiságot” – fogalmazott a kancellár, aki jelenleg szövetségeseket keres az európai közösségen belül álláspontja hatékonyabb képviseletéhez. Kern hozzátette ugyanakkor, Törökország fontos partner, különösen biztonsági kérdésekben. Ha Törökországban ismét bevezetik a halálbüntetést, a török EU-tagság kulcsfontosságú kérdése egyébként is minden további nélkül lekerül a napirendről, ez ugyanis valamennyi EU-tagállam számára elfogadhatatlan – fejtette ki Kern.