Életbe lépett a hadiállapotról szóló elnöki rendeletet megerősítő jogszabály azután, hogy szerda délután megjelent a hivatalos közlönyben - közölte az UNIAN ukrán hírügynökség.
Ezt megelőzően a törvényt aláírta Andrij Parubij házelnök és Petro Porosenko államfő.
A jogszabály értelmében Ukrajna tíz megyéjében léptetnek életbe hadiállapotot 30 napi időtartamra - utólagos hatállyal - november 26-ától helyi idő szerint 14 órától december 26-án 14 óráig.
A lap rendkívüli számában ugyancsak megjelent a jogszabály részét képező elnöki rendelet a hadiállapot bevezetéséről, valamint az elnökválasztás 2019. március 31-én való megtartásáról szóló határozat is, amelyet a parlament hétfő este szavazott meg rögtön a hadiállapot bevezetésének jóváhagyása után. Ez utóbbit Andrij Parubij házelnök nyújtotta be, mint akkor elmondta, azért, hogy senkiben ne maradjon kétség: megtartják a soron következő elnökválasztást Ukrajnában.
Az Azovi-tenger partján fekvő, Zaporizzsja megyei Bergyanszk kikötőváros előtt már megjelent az útellenőrző poszt, ahol megállítják az autókat, és ellenőrzik a benne ülők iratait - számolt be a Prjamij ukrán tévécsatorna szerdán. A helyszíni beszámoló szerint a városon belül megjelentek a rendőrség különleges egységei. A városházán elmondták, hogy a rendőrök bárkit igazoltathatnak az utcán, ezért nem árt, ha mindenki magánál tartja az iratait. Forgatás közben egyébként a tévéstábot is igazoltatták a rendőrök, irataikat még le is fotózták - hangzott el a tudósításban.
Petro Porosenko elnök szerdán az északkelet-ukrajnai Csernyihiv megyébe látogatott, ahol szintén hadiállapotot vezettek be. Az államfő szavai szerint az ukrán hadihajók elleni agressziós cselekményt azért hajtotta végre Oroszország, mert el akarja foglalni az Azovi-tengert. Hangsúlyozta, hogy a hadihajók elleni vasárnapi támadás és elfoglalásuk a Kercsi-szoros közelében nemzetközi vizeken történt. Porosenko kifejtette: Oroszország veszélyhelyzetet igyekszik teremteni a két azovi-tengerparti ukrán ipari központ, Bergyanszk és Mariupol számára, a hajóközlekedés nehezítésével akadályozva az exportot, ezáltal elérve, hogy az ottani emberek elveszítsék munkahelyüket. "Végül (Oroszország) katonai művelettel egyesíteni akarja az általa már megszállt Krím félszigetet az úgyszintén megszállt Donyec-medencével" - tette hozzá.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerdán a Facebookon arra hívta fel a figyelmet, hogy az Oroszország által az incidens során fogságba ejtett ukrán haditengerészek hadifogolynak tekintendők, ezért rájuk nem vonatkoznak az orosz törvények. Hangsúlyozta, hogy annál inkább vonatkozik viszont rájuk a hadifoglyok védelméről szóló 1949-es genfi egyezmény. A 24 ukrán tengerész mindegyikét kéthavi előzetes letartóztatásba helyezte a krími illetékes bíróság a kedden és szerdán lefolytatott eljárások során, tiltott határátlépés vádjával.
Zaharova: nem zárható ki, hogy a Nyugat segített Kijevnek a provokáció kitervelésében
Nem zárható ki, hogy némely nyugati ország segített Ukrajnának a Kercsi-szoros közelében november 25-én történt tengeri incidens kitervelésében, amelynek során három ukrán hadihajó megsértette az Oroszország területi vizein való áthaladás szabályait - mondta szerdán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna Nagy Játék című műsorában.
"Ez olyan szándékos provokáció, amelyen - kétségem sincs, hogy - egynémely nyugati partnerünk törte a fejét, de lehet, részt is vett a tervezésben" - jelentette ki Zaharova, hozzátéve, hogy az incidenst nem a véletlen műve. "Az értékelések amiket hallunk, és az információs kampány, amely most folyik, ezt bizonyítják" - hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő.
(Képünk illsuztráció)
