Brexit: Nincs különalku

A szerződéstervezet szerint semmiről sincs megállapodás, míg nincs mindenről megállapodás

Külföld
  • 2017.03.31. - 11:17

Az Egyesült Királyság nem tárgyalhat külön, és nem is köthet különalkukat az uniós tagállamokkal, az EU egyként és egységesen fog fellépni a brit kilépéséről szóló tárgyalásokon - áll abban a szövegtervezetben, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke készített a kiválási tárgyalásokról szóló iránymutatásként, és küldött szét a tagállamok kormányainak pénteken.

 A dokumentum leszögezi: "semmiről nincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás", vagyis nem lehet részenként megállapodni a kilépés feltételeiről.
Tusk tárgyalási iránymutatása az EU és az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) jövőbeni kapcsolatáról úgy fogalmaz, hogy arról majd csak akkor lehet megállapodni, ha a kilépő ország már nem tagja az uniónak, a megállapodás előkészítése mindazonáltal már a kiválási tárgyalások második szakaszában megkezdődhet, ha az első fázis megfelelően halad.
Donald Tusk nem mulasztotta el emlékeztetni a tagállamokat: arra is fel kell készülni, hogy a kilépési tárgyalások kudarccal végződnek.
A 9 oldalas javaslat felvezetője rámutat, hogy a britek döntése a kilépésről bizonytalanságot kelt, és zavarokat okozhat, főleg Nagy-Britanniában, de az EU többi országában is.
A szövegtervezet megerősíti az Európai Tanács korábbi döntését, hogy az EU szoros partnerségre törekszik, a megállapodásnak a jogok és kötelezettségek egyensúlyán kell alapulnia, nem lehet "kimazsolázni" az egységes piac egyes elemeit, és az Egyesült Királyság az unión kívül nem élvezheti ugyanazokat a kiváltságokat és jogokat, mint a tagok.
Az iránymutatásban az áll: a tárgyalások célja, hogy a kilépés folyamata rendezett legyen. Az első fázisban "ki kell bogozni" az Egyesült Királyságot az unióból, s mindazokból a jogokból és kötelezettségekből, amelyek tagállamként vonatkoznak rá. Emellett a lehető legnagyobb bizonyosságot és tisztánlátást kell biztosítani az állampolgároknak, a vállalkozásoknak és minden érintettnek.
A második fázisban megkezdendő tárgyalásokról a kiválás utáni kapcsolatokra vonatkozóan Tusk javaslata világosan fogalmaz: akkor köthetők átmeneti megállapodások részkérdésekben, ha az az unió érdekét szolgálja, s ezek csakis határozott időre szóló egyezségek lehetnek.
A tárgyalásokon kiemelt kérdésként kezelik majd az Egyesült Királyságban és az unióban élő uniós és brit állampolgárok jogainak és jogállásának ügyét. Erre kikényszeríthető és nem diszkriminatív garanciákat kell alkotni - áll a dokumentumban.
Nem hagy kétséget az iránymutatás afelől, hogy az Egyesült Királyság kilépésével London elveszíti minden olyan egyezményből fakadó jogait és kötelezettségeit, amelyeket az Európai Unió kötött. Az ilyen nemzetközi megállapodások a jövőben csak az EU 27 tagjára vonatkoznak majd.
A Máltán tartózkodó Donald Tusk pénteken, Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján hosszan beszélt a javaslatról. Négy dolgot emelt ki: az állampolgárok jogainak rendezését, a jogi vákuum kialakulását az uniós jog hatályának megszűnése nyomán az Egyesült Királyságban, a brit és uniós pénzügyi vállalások teljesítését, valamint azt, hogy "rugalmas és kreatív" megoldást kell találni az ír-észak-ír határ helyzetére, miután a brit kilépéssel az ír szigeten az unió külső határa fog húzódni.
Ha ezen a négy területen sikerül haladást elérni, akkor kezdődhet meg az egyeztetés a "válás" utáni viszonyról - húzta alá Tusk. "Nem fogunk a két kérdésről párhuzamos tárgyalásokat kezdeni, ahogyan azt az Egyesült Királyságban néhányan javasolták" - hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke.
"A tárgyalások nehezek, bonyolultak és többször konfliktusosak lesznek. Ez megkerülhetetlen. A 27 tagú Európai Unió nem fog arra törekedni, hogy megbüntesse az Egyesült Királyságot. A Brexit önmagában elég nagy büntetés" - hangoztatta Donald Tusk.

Vétójogot kaphat Spanyolország a Gibraltárt érintő ügyekben

Spanyolországnak vétójoga lehet a Gibraltárt érintő döntésekben, miután Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Eszerint az Ibériai-félsziget déli csücskén fekvő, brit fennhatóságú területtel kapcsolatban az unió és a brit kormány között a későbbiekben csak úgy jöhet létre bármiféle megállapodás, ha arról a spanyol és brit vezetés is külön megegyezik.Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a Brexit-tárgyalásoknak nem lesz része Gibraltár sorsa, ami megfelel a spanyol kormány korábbi kérésének.

Ínigo Méndez de Vigo spanyol kormányszóvivő pénteken a kabinet elégedettségét tolmácsolta a Tusk-dokumentummal kapcsolatban.

Spanyolország már a brit népszavazás előtt felvetette, hogy ha az Egyesült Királyság távozik az unióból, Gibraltár kerüljön közös brit-spanyol fennhatóság alá, mert így a kilépést követően is megtarthatná hozzáférését a belső uniós piachoz. A Spanyolországba ékelt brit területre nap mint nap mintegy 10 ezer spanyol jár át dolgozni.A mindössze 6,5 négyzetkilométeres Gibraltáron 30 ezren élnek, a lakosság nagy többsége a referendumon elutasította a kilépést, mert attól féltek, hogy megszűnnének azok az alapok, amelyek virágzó gazdaságukat biztosítják.  

Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le a stratégiai helyen fekvő terület feletti felségjogról London javára, ám azóta spanyol kormányok többször is megkérdőjelezték a szerződés érvényességét.

Reklám