Afrikában kell megoldani a migrációs válságot, amelynek azonban van egy "belső, európai dimenziója is", és szükségessé teszi a menekültek európai uniós tagállamok közötti elosztásáról hozott döntés végrehajtását - hangsúlyozta egy szerdán megjelent közös írásában a német és az olasz belügyminiszter. A brit parlament alsóházának EU-ügyi bizottsága szerint nem hatékony, sőt esetenként a céllal ellentétes hatású az Európai Unió Sophia nevű, az embercsempészet ellen indított földközi-tengeri művelete.
Thomas de Maiziere és Marco Minniti a Die Welt című lapban közölt vendégkommentárban kiemelte, hogy nem lehet "a határtalan vendégszeretet illúzióját kelteni migránsokban", mert ez csak az embercsempészek gazdagodását segítené.
"Nem hatékony a Sophia"
A brit parlament alsóházának EU-ügyi bizottsága által idézett Frontex-adatok szerint a Földközi-tenger középső medencéjében tavaly minden korábbinál nagyobb arányú illegális migrációt észleltek: 2016-ban ezen az útvonalon 181 436 ember érkezett Európába, 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Az alsóházi bizottság véleménye szerint a Sophia művelet nem gyakorolt érdemi elrettentő hatást az embercsempész hálózatok működésére és üzletmenetére sem a mediterrán térség középső útvonalán.
Az uniós fellépés akaratlan következményeként - tekintettel arra, hogy a Sophia művelet keretében sok hajót megsemmisítettek - az embercsempészek most már sokszor tengeri közlekedésre alkalmatlan, ócska vízi járműveken bocsátják útjukra a migránsokat, és ez a halálesetek számának növekedéséhez vezetett - áll a bizottsági jelentésben.
A brit alsóház EU-ügyi testülete szerint a haditengerészeti művelet nem is a megfelelő eszköz a Földközi-tenger középső területein zajló migráció kezelésére, mivel az embercsempész hálózatok a szárazföldön működnek, és így ellenük aligha lehet érdemi felderítő tevékenységet folytatni a nyílt tengeren.
A bizottság mindezek alapján arra a véleményre jutott, hogy az embercsempész hálózatok "üzleti modelljének" felszámolásához Líbia déli, szárazföldi határán van szükség összehangolt fellépésre.A migrációs válság megoldása pedig "nem korlátozódhat földrajzilag az EU-ra, és mindenekelőtt az olasz partokra, ahol a migránsok megérkeznek" az EU területére.
A válságot "elsősorban Afrikában kell leküzdeni", ahol "gazdasági, ökológiai és humanitárius okok migrációt váltanak ki".
Az EU nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy visszaszorítsa az illegális migrációt a nyugat-balkáni útvonalon. Most a Földközi-tenger középső medencéjén átívelő migrációs útvonalra kell összpontosítani, és tudomásul kell venni, hogy nincs egy csapásra minden gondot megoldó "csodaszer", és csak intézkedések egész sorával lehet hosszabb távon sikert elérni.
A legfőbb feladat az embercsempészek üzleti modelljének szétzúzása. Az embercsempészek "bűnözők, számukra a migránsok csak árucikkek, amelyek élve vagy halva profitot termelnek" - írta a német és az olasz belügyminiszter.
Kifejtették, hogy elsőként a Líbiában folytatott embercsempészetet kell felszámolni, ezért támogatni kell az észak-afrikai országot szárazföldi és tengeri határának védelmében. A líbiai parti őrség fejlesztése már zajlik, Olaszország négy őrnaszádot biztosított a szervezetnek, és további hat hajót is rendelkezésére bocsájt, továbbá kiképzi a hajók legénységét.
A támogatás révén a líbiai parti őrség már meg is kezdte a gumicsónakkal az EU felé tartó migránsok visszaszállítását Líbiába, és kimentett tízezer hajótöröttet - írta Thomas de Maiziere és Marco Minniti.
Hozzátették, hogy el kell kerülni a líbiai partoknál "néha előforduló versengést" a parti őrség és a hajótörötteket mentő civil szervezetek között. Ehhez feltétlenül szükséges a civil szervezetek működéséről szóló szabálykönyv, amelynek kidolgozására Olaszország javaslatot tett az uniós belügyminiszterek tallinni tanácskozásán. Felidézték: Németország és Olaszország közösen javasolta, hogy az EU vizsgálja meg, miként támogathatja Líbiát déli határának ellenőrzésében egy modern határvédelmi rendszer létrehozásával.
A Líbiába irányuló "irreguláris migráció" megakadályozása érdekében már elkezdődött az együttműködés Nigerrel, Csáddal és Malival, azonban a líbiai határnál is "meg kell próbálni beavatkozni" a folyamatok "irányításának" céljával. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az embercsempészet már régen fontos gazdasági ágazat a migrációs útvonalak mentén.
Ezért nem lehet arra számítani, hogy "néhány csempészbanda elfogásával vége szakad az áradatnak", hanem együtt kell működni a helyi közösségekkel, rá kell venni őket, hogy hagyjanak fel az embercsempészettel, és akár akadályozzák is meg a területüket érintő embercsempész-tevékenységet. Ehhez fel kell kínálni a boldogulás "alternatív" lehetőségeit, "gazdasági és szociális perspektívát" kell nyújtani a helyi lakosságnak.
A válság leküzdésében hatékony, működőképes visszafogadási egyezményeket kell kidolgozni a származási országokkal, és törődni kell a Líbiában tartózkodó és az országba még mindig folyamatosan érkező migránsokkal is - írta a német és az olasz belügyminiszter, hangsúlyozva, hogy "ezek az emberek nem maradhatnak Líbiában", a Nemzetközi Migrációs Szervezet irányításával, európai támogatás mellett vissza kell juttatni őket hazájukba.
A válság európai dimenziójával kapcsolatban az egymás iránti szolidaritás és felelősségvállalás fontosságát emelték ki, aláhúzva: egyetlen tagállamnak sem lenne szabad "elszalasztani az esélyt, hogy teljesítse a szövetségesei melletti kiállásra vonatkozó kötelességét".
A migrációs válság kihívását fel kell használni a tagok közötti bizalom erősítésére. Az EU "nem engedheti meg magának, hogy észak-déli vagy kelet-nyugati megosztottság keletkezzék" a közösségben - írta Thomas de Maiziere és Marco Minniti.
Mindez az aktuális helyzetben elsősorban Olaszország támogatását jelenti, és azt, hogy mindenkinek végre kell hajtania a menekültek tagállamok közötti elosztásáról 2015 szeptemberében hozott döntést - szögezte le a német és az olasz belügyminiszter.
Hozzátették, hogy Németország tavaly nyár óta havonta 500 menekültet fogad be Olaszországtól, és készen áll arra, hogy ezt a számot felemelje 750-re.
Kern egy uniós menekültügyi megbízott kinevezését követeli
Koherens uniós menekültpolitikát és egy uniós menekültügyi megbízotti tisztség létrehozását szorgalmazta az osztrák kancellár és a védelmi miniszter szerdán, útban a nyugat-balkáni országok szokásos éves trieszti csúcstalálkozójára.
A két osztrák szociáldemokrata politikus elképzelése szerint a menekültügyi megbízottnak hasonló kompetenciákat kellene adni, mint amelyekkel Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója rendelkezik.
"Ki kell jelölni egy személyt, aki a felelősséget vállalja" - nyomatékosította Christian Kern.
A kancellár szerint fontos, hogy a menekülthullám megállítására Európán kívüli menekültközpontokat létesítsenek, például Nigerben. Hangsúlyozta: meg kell állítani a törvénytelen bevándorlást, és javítani kell a származási országok gazdasági helyzetén. Úgy vélte, hogy ez egy hosszú folyamat, amelynek költségei is lesznek.
Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter hangsúlyozta: amennyiben a menekültügyi eljárást már Európán kívül lefolytatják, úgy véget vethetnek az embercsempészetnek.
Christian Kern szerint az európai szolidaritás jegyében a menekültek és migránsok arányos elosztására van szükség az EU-tagállamok között.
Amennyiben ez nem valósul meg, világossá kell tenni a visegrádi országok - Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország - számára, hogy ennek az EU jövendő pénzügyi terveiben következményei lesznek - tette hozzá.
