Klaus Iohannis román államfő megjelent szerdán a lemondását negyedik napja követelő tüntetők között, de tartalmas párbeszédre nem kerülhetett sor közöttük a trombiták és bekiabálások hangzavarában.
Az elnöki palota előtt vasárnap kezdtek tüntetni a Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kormány hívei, bizonyítandó, hogy nem mindenki ért egyet a kormány leváltásával, ahogyan azt több mint egy hete százezrek követelik országszerte.
A sűrű havazásban Iohannis két-három percet töltött az elnöki hivatal bejáratánál összesereglett több száz tüntető előtt és többnyire szótlanul hallgatta a lemondását követelő skandálást. A helyszínen lévő televíziós stábok mikrofonjai egyetlen kivehető mondatát rögzítették, amellyel az egyik demonstrálónak valamire azt válaszolta: "Mindannyian románok vagyunk".
Távozása után a tüntetők azt mondták az újságíróknak, hogy kellemetlen meglepetés volt számukra az elnök látogatása, és azt a meleg teát sem fogadták el, amivel az elnöki hivatal munkatársai később megkínálták őket.
A jobboldali elnököt a kormányoldal többször vádolta azzal, hogy megcsappant népszerűsége helyreállítása érdekében, maga szít feszültséget. Iohannist élesen bírálta a szociálliberális parlamenti többség, amiért január 22-én megjelent a kormány közkegyelmi tervei ellen tüntetők között, mondván, hogy a demonstrálókhoz hasonlóan őt is felháborítja, hogy a bűnvádi eljárás alá vont politikusok "klikkje" meg akarja változtatni a büntetőjogot és gyengíteni próbálja a jogállamiságot.
A román hírtelevíziók kommentárjai szerint Iohannis a politikai részrehajlás vádját akarta szerdai gesztusával elhárítani. A kormánnyal szemben kritikus média értelmezése szerint az elnök azt is bizonyítani akarta, mekkora nagyságrendi különbség van a kormány lemondásáért utcára vonult százezrek és a kabinet védelmére kelt néhány száz tüntető között.
Szerdán délután gyülekezni kezdtek az emberek a kormány épülete előtt is, ahol a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő kormányrendelet hatálytalanítása után is estéről estére ezrek követelték a kormány távozását. Az itteni tüntetők hólapátokkal érkeztek és a néhány napja jelszavukká vált Rezist (Kitartok) szót írták ki a kormány előtti téren a hóba.
Elutasította a román parlament az ellenzéki bizalmatlansági indítványt
Elutasította a román parlament az ellenzék bizalmatlansági indítványát, amelyet azért terjesztettek be a kormány ellen, mert az sürgősségi rendelettel módosította január 31-én a büntető törvénykönyvet és a perrendtartást. Az ellenzék február 1-jén terjesztette be az indítványt, amelyet fenntartott a szerdai parlamenti vitán. Az indítvány mellett 161 törvényhozó voksolt, ami nem volt elég a kormánybuktatáshoz, hiszen ehhez 233 szavazat kellett volna.
Romániát egyre nehezebb jogállamnak nevezni, a hatalmi ágak szétválasztása pedig illúzió - jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerdán a román parlamentben, a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján. Az RMDSZ elnöke kifejtette: nemcsak január 31-től kezdődően (a tüntetéseket és magát a bizalmatlansági indítványt kiváltó Btk.-módosító sürgősségi kormányrendelet kibocsátásának napja), hanem évek óta nem lehet jogállamról beszélni. Kétségét fejezte ki: jogállam-e az, ahol nem tartják be a törvényeket, ahol az oktatási törvény egyes rendelkezéseit nem léptetik életbe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre. "Milyen jogállamiság az, ahol a Románia által ratifikált kisebbségvédelmi szerződéseket, például a Kisebbségi Keretegyezményt, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját nem alkalmazzák, nem tartják tiszteletben? Jogállam-e az, ahol újraállamosítják az egyházi ingatlanokat, és gúnyt űznek a tulajdonjogból?" - tette fel a szónoki kérdést az RMDSZ elnöke. Hozzátette: megkérdőjelezi a jogállamiságot az is, hogy az alkotmánybírósági döntéseknek nem szereznek érvényt. Kelemen Hunor szerint nem tartják be például az érintett intézmények azt az alkotmánybírósági döntést, miszerint a titkosszolgálati lehallgatásokat nem lehet bizonyítékként használni bűnvádi eljárásokban, továbbra is indulnak újabb eljárások, amelyeket kizárólag a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatásokra alapoznak.
Úgy vélekedett, hogy a jogállamiság sérült, amikor a nemzetbiztonság ernyője alatt a legfelső védelmi tanács (CSAT) - állítása szerint - határozatot hozott a titkosszolgálatok és vádhatóságok között együttműködésről mindmáig titkos megállapodások és feltételek alapján. Úgy vélekedett: jogos a feltételezés, hogy az igazságszolgáltatás egyes döntéseit kívülről befolyásolták, és az intézmények átláthatóságának hiánya miatt sérülnek az alapvető emberi jogok Romániában. "A jogállam nem létezik, mert a hatalmi ágak szétválasztása ma és évek óta egy rossz vicc, egy groteszk fikció Romániában" - jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke kifejtette meggyőződését, miszerint Romániában nem a választott hatalom, hanem más - ellenőrzést nem tűrő - intézmények hozzák a legfontosabb politikai döntéseket, a kormány és a parlament is kirakatintézménnyé vált. Úgy vélekedett: most nem a Grindeanu-kormány sorsa a tét, hanem arról kell a polgároknak és választott képviselőiknek dönteni, hogy valódi jogállamot akarnak-e vagy egy "eredeti" demokráciát. "Olyan országot akarunk-e, amelyben nem a kormány kormányoz, nem a parlament hozza a törvényeket, és amelyben olyan erők működnek senki által meg nem választott vezetők irányítása alatt, amelyek semmilyen ellenőrzésnek nem vetik alá magukat" - állította az RMDSZ elnöke.
