„A legmostohább trianoni sors Kárpátalja magyarságának jutott”

A legmostohább trianoni sors a Kárpát-medencében a kárpátaljai magyarságnak jutott, ezért a kárpátaljai magyaroké a legnagyobb teljesítmény is, hogy bár nagy áldozatok és fájdalmas veszteségek árán, de öntudatos magyar közösségként megmaradtak a szülőföldjükön – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Ungváron, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott színházi bemutató előtt mondott ünnepi köszöntőjében. Kövér László beszédében visszatekintett Magyarországnak és a magyar nemzetnek a trianoni békeszerződés következtében elszenvedett veszteségeire. Kiemelte: „2010. június 4-én az Országgyűlés azért fogadta el a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, mert ezt a napot akartuk jelképévé tenni a súlyos áron megszerzett bizonyosságnak, hogy amit a magyarok szeretete, felelőssége és tudatossága összetart, azt idegen erő és kényszer nem tudja széttépni.”

A házelnök hangsúlyozta: arra emlékezünk, hogy 1920. június 4-én a történelmi Magyarországot feldarabolták, a magyar államot életképtelenségre kárhoztatták, és minden tíz magyarból hármat, azaz a magyar nemzet harmadát magyar önazonosságától való megfosztásra ítélték, és kisebbségi sorba taszították. „Száz év távlatából a nemzeti összetartozás napja nemcsak arra alkalmas, hogy számba vegyük a trianoni döntés kapcsán az ellenérdekelt külső erők által a magyarság rovására elkövetett bűnöket, hanem arra is, hogy tudatosítsuk – Széchenyi szavaival – az önmagunk iránti hűtlenségeket, azaz tudatosítsuk mindazon magyar bűnöket és mulasztásokat, amelyek hozzájárultak a trianoni tragédiához” – tette hozzá.

A politikus kifejtette: „A mai napon azonban nemcsak emlékezünk, hanem hálát is adunk a Gondviselőnek azért, hogy az elmúlt évszázadban mi, magyarok, az Ő segítségével bebizonyítottuk, hogy nemzeti összetartozásunk erősebb, mint azon erők, amelyek szét akartak és szét akarnak szakítani bennünket. A mai napon történő egyidejű emlékezést és ünneplést a nemzeti tudatosság kapcsolja össze, a bennünk rejlő feszültséget a magyarok jövőbe vetett hite és élni akarása oldja fel. Trianon lélektani örökségét – folytatta – csak akkor tudjuk felszámolni, ha a magyarság nemzeti összetartozását erősíteni tudjuk a 21. században. A magyarok nemzeti összetartozásának alapja pedig keresztény szellemi gyökereinkből, magyar nyelvünkből, kultúránkból és történelmünkből táplálkozó azonosságtudatunk és nemzeti azonosságtudatunk” – fogalmazott. Nyomatékosította, ez a magyarság legfontosabb erőforrása a 21. században, ez lehet az erő, amelynek segítségével nemzetközi jogrendet és államhatárokat nem sértő és korszerű módon tudjuk segíteni a teljes Kárpát-medencei magyarság szülőföldjén való boldogulását, a magyarság lelki és anyagi erejének összpontosítását.

Kövér László a beszédét a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színházban mondta el, ahol a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület szervezésében a Betyárjáték című zenés darabot, a Nemzeti Színház és a Híd Média Kft. közös produkcióját mutatták be. Kövér László minden magyar ember nevében megköszönte a kárpátaljai magyarság helytállását. „A Kárpát-medencében ezer esztendő mögöttünk, s hitünk szerint ezer esztendő előttünk. Őseinken múlott, rajtunk és utódainkon múlik. Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” – zárta beszédét a házelnök.

Röviden
A határokon túl az emlékezet fenntartásának fontosságát hangsúlyozták a Nemzeti Összetartozás Napján

- A Felvidék több tucat magyarok lakta településén megemlékeztek a nemzeti összetartozás napjáról, köztük a Pozsonyhoz közeli Éberhardon, ahol a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok tartotta központi, egész napos rendezvényét. A megemlékezésen, amely Apponyi Albert gróf végső nyughelyén, a helyi kápolnában tartott ökomenikus istentisztelettel kezdődött, a rendezvény díszvendége, Globusiczky Miklós, Apponyi Albert unokája az emlékezet fenntartásának fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta: emlékezve el lehet kerülni a hibák újbóli elkövetését, és ez hozzájárulhat egy jobb jövő megteremtéséhez. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke az évforduló alkalmából tartott emlékülésen mondott beszédében azt hangoztatta: június negyedike, amikor Trianonban a nagyhatalmak előre megfontolt döntésükkel évszázados depresszióba taszították a magyarságot, ma már nem gyásznap, köszönhetően az Országgyűlés 2010-es döntésének, amely feloldotta ezt a feszültséget.

- Erdélyben elsősorban templomokban szervezett rendezvényeken tettek hitet a nemzeti összetartozásról a trianoni döntés évfordulóján. A június 4-i megemlékezésnek Sepsiszentgyörgyön van leginkább hagyománya, ahol immár tizenötödik alkalommal tartottak szabadtéri megemlékezést a központi Erzsébet parkban. Az egykori országzászló helyén mintegy kétszázan gyűltek össze.

- Marosvásárhelyen a hagyományos helyszínen, a Bolyai téri unitárius templom udvarán, a nemzeti összetartozás fájánál gyülekeztek az emlékezők. A szervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete idén felhívással fordult a történelmi egyházakhoz, hogy kondítsák meg a harangokat abban az órában, amikor aláírták az Erdélyt Magyarországtól elszakító békeszerződést.

- A Szabadkához közeli Királyhalmon Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség Tanácsának elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta: azért is különleges a nemzeti összetartozás napja, mert abból próbálunk erőt kovácsolni, hasznot hajtani a közösség számára, ami a legnagyobb tragédiánk.