Csütörtök este, mintegy nyolcórás feszült vita végén megválasztották a szerb parlament hat alelnökét: valamennyi tisztséget az októberi előrehozott választáson győztes Egyetemista Lista jelöltjei nyerték el. Tiltakozásul a korábbi kormánypárti tömb és több kisebbségi párt képviselői még a szavazás előtt elhagyták az üléstermet. A vita során a többségi frakció vezetője és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke egymásnak feszült amiatt, ki képviseli valójában a kisebbségi szavazókat.
A belgrádi törvényhozásban összesen tizenkét jelölt indult a hat alelnöki helyért, ám a korábbi kormánypárti oldal politikusai nem kapták meg a szükséges támogatást. A parlamenti többség döntése nyomán Jelena Petrović, Lidija Dimitrijević, Marija Bjelobrk, Sara Valentik, a zentai képzőművész és pedagógus Lázár Tibor, valamint Adem Mavrić töltheti be a posztokat – közülük hárman nemzeti kisebbségekhez tartoznak.
Jovo Bakić, az Egyetemista Lista parlamenti frakcióvezetője az alelnökjelöltekről folytatott vitában azzal indokolta döntésüket, hogy listájuk a szerbiai nemzeti kisebbségek körében is meggyőző győzelmet aratott. Bakić szerint ezzel azoknak a kisebbségi közösségekhez tartozó választópolgároknak kívánnak elismerést adni, akik az Egyetemista Listára szavaztak. Mint mondta, a bosnyákok többsége az egyetemistákat támogatta, és hasonló volt a helyzet a magyarok, valamint a szlovákok körében is.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) példáját említve rámutatott, hogy a pártnak korábban hat parlamenti képviselője volt, most viszont mindössze kettő. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az Egyetemista Lista a magyar választók körében is fölényes győzelmet aratott. Állítása szerint a szlovák választók háromnegyede szintén az Egyetemista Listát támogatta.
Kivonult az ellenzék és több kisebbségi párt
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a vitában elmondta, nem ért egyet azzal, hogy egyetlen frakció jelölje az összes alelnököt, és kiemelte, erre az elmúlt húsz évben egyszer sem volt példa. Pásztor azt is közölte, emiatt nem vesznek részt az alelnökökről szóló szavazáson. A VMSZ mellett a bosnyák kisebbségi Igazság és Megbékélés Pártja (SPP) képviselője, Usame Zukorlić is a javaslat újragondolását és további tárgyalásokat sürgetett.
A korábbi kormánypártok képviselői azzal bírálták az Egyetemista Listát, hogy az összes alelnöki tisztség megtartásával aláássa a parlamenti demokráciát, és szakít a több évtizedes szokásjoggal. Aleksandar Vučić volt államfő, a korábbi kormánypárti oldal frakcióvezetője szerint az ellenzéket legalább két alelnöki hely illette volna, és a demokrácia végét emlegette, miközben bírálta Aleksandar Čupić frissen megválasztott házelnököt az egyeztetések elmaradása miatt. Čupić ezt visszautasította, állítva, hogy minden frakciónak megadták a konzultáció lehetőségét, csak az ellenzéki tömb maradt távol. Ana Brnabić korábbi házelnök színjátéknak minősítette az eljárást, felszólalása után pedig a korábbi kormánypárti frakció és több kisebbségi párt képviselői kivonultak az ülésteremből.
Bakić a bírálatokra úgy reagált, hogy sokkal hitelesebbnek tartaná ezeket a kifogásokat, ha nem éppen a korábbi hatalom képviselőitől hangzanának el. Emlékeztetett az elmúlt tizennégy évre, különösen az utóbbi két esztendőre, amikor szerinte a hatalom hadjáratot folytatott az oktatás és az ország fiatalsága ellen. Hozzátette, hogy elvben egyet tudna érteni az ellenzéki képviselők demokráciáról megfogalmazott kijelentéseivel, a probléma azonban az, hogy kormányon egészen másként cselekedtek.
A vallással kapcsolatos ellenzéki bírálatokra reagálva Bakić hangsúlyozta, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja vallását, az egyházak pedig a jövőben is zavartalanul működhetnek. Biztosította a hívőket arról, hogy semmiféle változástól nem kell tartaniuk. Hozzátette, hogy a pátriárka bírálata nem azonos az egyház bírálatával, és kiemelte, hogy ez az ő személyes álláspontja. A vita során Bakić a korábbi hatalom botrányait is szóba hozta, ezért Aleksandar Čupić házelnök előbb figyelmeztette, majd rendreutasításban részesítette.
Pásztor Bálint: A VMSZ a harmadik legerősebb párt a parlamentben
A Vajdasági Magyar Szövetségnek ugyan már csak két képviselője van a szerb parlamentben, Pásztor Bálint szerint azonban ezzel is a harmadik legerősebb pártnak számítanak a törvényhozásban. A VMSZ elnöke az ülésen elismerte, hogy pártja a korábbi hat helyett mindössze két képviselővel rendelkezik, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a VMSZ így is megőrizte parlamenti jelenlétét, miközben számos, több évtizedes múltra visszatekintő párt teljesen kiszorult a törvényhozásból.
„Az Egyetemista Listának 140, a Szerbia Győz listának 103, a VMSZ-nek pedig két képviselője van. Minden más pártnak egy vagy egyetlen képviselője sincs” – fogalmazott.
A 250 fős szerb törvényhozás hivatalos mandátumeloszlása szerint ugyanakkor a két nagy tömbön kívül fennmaradó hét képviselői helyen öt kisebbségi lista osztozik: a VMSZ mellett az Albán Koalíció is két mandátumot szerzett, míg három bosnyák kisebbségi lista egy-egy képviselőt delegálhatott a parlamentbe.
A pártelnök szerint az október 25-i választási „cunami” elsöpört több olyan politikai szervezetet is, amely 35–36 éve jelen volt a szerbiai közéletben, a VMSZ azonban talpon maradt. Pásztor ismét szóvá tette, hogy a parlament hat alelnöki tisztsége közül egyet sem biztosítottak a nemzeti kisebbségi pártok képviselőinek.
„Bármennyire abszurdnak és groteszknek hangzik, mi vagyunk a harmadik legerősebb párt ebben a parlamentben. Két mandátumunk van, miközben hat alelnöki tisztség létezik. Hogyan lehetséges, hogy a harmadik legerősebb pártnak nem jut alelnöki hely?” – tette fel a kérdést. Hozzátette, nem magának, Bájity Borisznak vagy a VMSZ-nek követelte a tisztséget, hanem azt tartotta volna természetesnek, hogy a hat alelnök között legalább egy nemzeti kisebbségi párt képviselője is helyet kapjon.
A VMSZ elnöke Jovo Bakić azon állítását is vitatta, miszerint az Egyetemista Lista a vajdasági magyarok körében is győzött.
„Nem tudom, honnan tudhatják, hogy az Egyetemista Lista győzött a vajdasági magyarok körében. Hogyan tudják nemzetiségi alapon megállapítani, hogy ki kire szavazott?” – kérdezte.
Pásztor szerint a magyar választók egy része Aleksandar Vučićot támogatta, mert azt szerette volna, hogy ő legyen a miniszterelnök, mások viszont az Egyetemista Listára szavaztak. Érvelésében a november 8-i nemzeti tanácsi választások eredményére is hivatkozott. Emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Tanács megválasztásáért két lista indult: az egyik a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás, a másik a Vajdasági Magyar Újrakezdés volt. Utóbbi listát Lázár Tibor is támogatta, aki az október 28-i sajtótájékoztatón már megválasztott parlamenti képviselőként szólalt fel.
„Az általunk támogatott lista 25 mandátumot, vagyis a helyek mintegy 70 százalékát szerezte meg, míg a másik lista tíz mandátumhoz, azaz mintegy 30 százalékhoz jutott” – hangsúlyozta Pásztor Bálint.
A VMSZ elnöke a nemzeti tanácsi választások eredményével igyekezett alátámasztani pártja vajdasági magyarok körében meglévő támogatottságát. A két választás eredménye azonban nem vethető össze közvetlenül: a parlamenti voksoláson valamennyi választópolgár, a magyar nemzeti tanácsi választáson viszont kizárólag a külön névjegyzékbe feliratkozott választók szavazhattak. Ráadásul az utóbbin a mintegy 108 ezer választásra jogosult közül mindössze 39 ezren járultak az urnákhoz.
A szerb törvényhozás megalakulása után legkésőbb 90 napon belül meg kell alakulnia az új kormánynak – írta az SZMSZ.







