Amikor Vlagyimir Putyin Donald Trump amerikai elnökkel és Hszi Csin-ping kínai államfővel állt a kamerák elé, az ritka nemzetközi elismerést jelentett az orosz vezető számára azóta, hogy 2022-ben elrendelte Ukrajna teljes körű lerohanását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezzel szemben csütörtökön egy kisebb és közepes méretű országokat tömörítő, meglehetősen vegyes összetételű csoporttal találkozik Berlinben. A szövetség élén három európai vezető áll, akiknek saját politikai helyzetük is bizonytalan, miközben a brit kormányfő még viszonylag újoncnak számít a nemzetközi politikában.
Az úgynevezett Hajlandók Koalíciója – az Ukrajnát támogató, több mint 35 országot tömörítő szövetség – azért gyűlik össze a német fővárosban, hogy megvitassa, miként segíthetnek Kijevnek átvészelni egy újabb, orosz légicsapásokkal és fagyos időjárással fenyegető telet.
A szövetséges országok diplomatái és tisztviselői közül azonban többen attól tartanak, hogy a koalíció az elmúlt hónapokban elveszítette lendületét, és nem rendelkezik kellően erős politikai vezetéssel. Ráadásul Donald Trump és Vlagyimir Putyin esetleges megállapodása akár jelentéktelenné is teheti az erőfeszítéseiket.
Négy európai kormányzati tisztviselő a POLITICO-nak arról beszélt, hogy a koalíció három társelnökének – Franciaországnak, Németországnak és az Egyesült Királyságnak – politikai súlya kulcsfontosságú Ukrajna támogatásában, ám a három ország vezetőinek helyzete évek óta nem volt ennyire bizonytalan.
„Franciaországban és Németországban ingatag a vezetés” – fogalmazott az egyik európai tisztviselő, aki a cikkben megszólaló többi forráshoz hasonlóan névtelenséget kért, hogy nyíltan beszélhessen. „Az Egyesült Királyság új miniszterelnöke, Andy Burnham meglehetősen határozottnak tűnik Ukrajna ügyében, de még keresi a helyét a nemzetközi színtéren, ezért egyelőre kivárunk.”
Friedrich Merz német kancellár politikai helyzete az ősszel megingott, miután a szélsőjobboldali populista erők támogatottságának növekedése súlyos visszaeséshez vezetett a jobbközép Kereszténydemokrata Unió számára. Merz maga is „választási katasztrófának” nevezte az eredményt.
Emmanuel Macron francia elnök népszerűsége történelmi mélyponton van, centrista szövetségesei pedig egyre nehezebb helyzetből várhatják a jövő évi elnökválasztást, amelyen a szélsőjobboldali Marine Le Pen megerősödött támogatottsága is komoly kihívást jelenthet.
A három vezető közül Burnham mögött áll a legstabilabb parlamenti többség. Júliusban azonban úgy került a miniszterelnöki székbe, hogy nem nyert általános választást, és egyelőre elsősorban a belpolitikai ügyekre összpontosít. A nemzetközi diplomáciában viszonylag kevés tapasztalattal rendelkezik.
Egy válsághelyzetben létrejött koalíció
A Hajlandók Koalíciója 2025. március 2-án alakult meg, mindössze néhány nappal azután, hogy Donald Trump és alelnöke, J. D. Vance az Ovális Irodában élesen bírálta Zelenszkijt. Az amerikai vezetők szerint az ukrán elnök nem mutatott kellő hálát az Egyesült Államok támogatásáért.
A londoni Lancaster House patinás épületében – amely a Netflix A korona című sorozatának forgatási helyszíneként is szolgált – Keir Starmer akkori brit miniszterelnök 18 ország vezetőjének részvételével tartott találkozót. Azt ígérte, hogy Nagy-Britannia szükség esetén katonákat és repülőgépeket is kész Ukrajnába küldeni egy esetleges békemegállapodás biztosítására. Emmanuel Macron francia elnök hasonló katonai kötelezettségvállalásokat helyezett kilátásba.
A következő évben a koalícióhoz csatlakozó országok száma megduplázódott, Friedrich Merz pedig hivatalosan is társelnöki szerepet vállalt a kezdeményezésben.
Amikor Trump egy évvel ezelőtt látszólag arra készült, hogy egy Ukrajna számára elfogadhatatlan béketervet kényszerítsen Kijevre, a koalíció fontos védőbástyává vált Zelenszkij számára – mondta egy uniós diplomata.
A szövetség ugyanis kézzelfogható bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az európai országok készek katonákat, haditechnikai eszközöket és pénzügyi forrásokat áldozni egy esetleges békemegállapodás biztosítására. A cél az volt, hogy Washington is lássa: Európa nem csupán szavakkal támogatja Ukrajnát, és egy olyan rendezést szeretne, amely nem kényszeríti igazságtalan feltételek elfogadására Kijevet.
A béketárgyalások és a koalíciós egyeztetések lendülete azonban megtört, miután az Egyesült Államok és Izrael tavasszal háborúba kezdett Iránnal. A csütörtöki berlini találkozó lesz a koalíció vezetőinek első személyes egyeztetése augusztus óta.
A találkozó egybeesik a szövetség első lengyelországi katonai gyakorlatával. Ennek keretében több ezer katona készül arra, hogyan tarthatnák fenn a békét Ukrajnában egy esetleges tűzszünet után, bár ennek megvalósulása egyelőre távolinak tűnik.
Az Egyesült Királyság új vezetője még keresi a helyét
Burnham viszonylag új szereplő a nemzetközi politikában, és hivatalba lépésekor nem számítottak arra, hogy a külpolitika olyan hangsúlyos szerepet kap majd a kormányzásában, mint elődje, Keir Starmer idején.
Az új miniszterelnök valamelyest rácáfolt ezekre a várakozásokra. Hivatalba lépése után ugyanis több külföldi vezetővel is találkozott, miközben újranyitotta az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatáról szóló, rendkívül vitatott politikai vitát.
A kormányzat legfelső szintjén zajló változások azonban elkerülhetetlenül hatással voltak a diplomáciára is – vélik egyes megfigyelők. Ed Arnold, a Brit Külpolitikai Csoport munkatársa szerint „a miniszterelnökváltás miatt megtört a lendület”. Egy brit miniszter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonló helyzet alakult ki az Egyesült Királyság új védelmi minisztere, Wes Streeting esetében is.
Egy brit kormányzati tisztviselő határozottan visszautasította azt az állítást, hogy Burnham kevésbé elkötelezett lenne a koalíció vagy Ukrajna támogatása mellett, mint elődje.
„Valóban arra összpontosít, hogy fenntartsa Nagy-Britannia támogatását Ukrajna iránt” – mondta a tisztviselő, utalva a nemrég bejelentett szankciókra és a nagy hatótávolságú rakéták fejlesztéséhez nyújtott segítségre. Hozzátette: „A Hajlandók Koalíciójának jelentősége semmilyen szempontból nem csökkent.”
Burnham maga is igyekezett hangsúlyozni, hogy a kül- és belpolitika egyre szorosabban összefonódik. Hétfői beszédében úgy fogalmazott: „A világ mára annyira összekapcsolódott, hogy lehetetlen elválasztani a Moszkvában hozott döntéseket attól, ami a választókerületemben, Makerfieldben történik.”
Trump újraindítaná a békefolyamatot
A koalíció vezetőinek együttműködése Donald Trump megújult béketeremtési erőfeszítéseinek közepette kerülhet ismét előtérbe.
A csütörtöki találkozó egyik legfontosabb célja, hogy konkrét terveket dolgozzanak ki Ukrajna biztonságának hosszú távú garantálására. Ennek része lehet egy többnemzetiségű katonai erő felállítása, amely egy esetleges tűzszünet betartását felügyelné.
A résztvevők emellett további pénzügyi támogatást keresnek Kijev háborús erőfeszítéseinek finanszírozásához, és egyeztetnek a katonai segítségnyújtásról is. Különösen fontos terület a sugárhajtású drónok elleni légvédelem, valamint Ukrajna nagy hatótávolságú csapásmérő képességeinek fejlesztése. A vezetők emellett összehangolnák álláspontjukat a Trump kormánya által közvetített béketárgyalásokkal kapcsolatban.
Szerdán az Európai Bizottság 45 milliárd eurós kiegészítő pénzügyi támogatást javasolt Ukrajnának 2027-re. Ursula von der Leyen, a testület elnöke azt mondta, hogy az EU-n kívüli országoktól is további hozzájárulásokat várnak.
„A javaslatot a Hajlandók Koalíciójában részt vevő partnereinkkel is meg fogjuk vitatni” – jelentette ki.
A berlini találkozó előkészítése során a diplomatákat és a kormányzati tisztviselőket egy másik kérdés is foglalkoztatta: vajon Trump támogatja-e Putyin azon követeléseit, amelyek az európai biztonsági rendszer és a NATO kontinensen betöltött szerepének átalakítására irányulnak.
Számos európai kormány már most attól tart, hogy az Egyesült Államok csökkenti európai katonai jelenlétét. Egyesek szerint Trump NATO-tagállamokkal szembeni bírálatai már eddig is gyengítették a szövetség elrettentő erejét, és ezzel Oroszország számára is kedvezőbb helyzetet teremthettek.
Európában a jaltai megállapodástól tartanak
Brüsszelben és több európai fővárosban ezért különös figyelemmel követték Trump, Hszi és Putyin találkozóját a délkelet-kínai Sencsenben.
„Ukrajna számára az jelenti a veszélyt, hogy Trump a kínai csúcstalálkozót arra használja fel, hogy előmozdítsa saját békeelképzelését. Ennek része lehet, hogy olyan területeket is Oroszországnak juttatna, amelyeket az orosz hadseregnek nem sikerült erővel elfoglalnia” – mondta Bronwen Maddox, a londoni Chatham House elemzőintézet igazgatója.
„Ukrajna képes lehet kitartani, de ehhez európai segítségre lesz szüksége” – tette hozzá.
Egy német tisztviselő szerint az ukrajnai háború kimenetele hosszú évekre meghatározhatja Európa biztonsági rendszerét, ezért a kérdés a csütörtöki tárgyalásokon is kiemelt helyet kap.
Egy francia tisztviselő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Párizs messze nem ért egyet Putyin követeléseivel. Franciaország inkább azt szeretné, ha Ukrajna a NATO kibővítésének részeként csatlakozhatna a szövetséghez.
Kijevben Zelenszkij kormánya minden eddiginél nagyobb szükségét érzi a szövetségesek támogatásának. Különösen az F–16-os vadászgépek, a légvédelmi rendszerek és a pénzügyi segítség fontosak az ország számára.
Az ukrán vezetés ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy a transzatlanti szövetség Trump elmúlt két évben folytatott politikája miatt meggyengült. Ebben a helyzetben még egy tökéletlenül működő európai szövetség is jobb a semminél – sőt, akár a lehető legjobb alternatívát jelentheti.
„A képességeikhez mérten nagyon sokat tesznek Ukrajnáért” – mondta egy magas rangú ukrán tisztviselő a POLITICO-nak. „Burnham nagyszerű ember, és számos helyes lépést tesz. Örülünk, hogy együtt dolgozhatunk vele. Merz és Macron is mindent megtesz, amit csak tud. Németország a támogatás egyik legfontosabb pillére, Franciaország pedig erős szövetségesünk.”
Az ukrán tisztviselő szerint azonban a koalíció valódi próbája csak a háború lezárása után következik majd. Akkor derül ki, hogy a tagállamok közül melyek hajlandók ténylegesen katonákat küldeni Ukrajnába, hogy biztosítsák a béke fennmaradását – írta meg a POLITICO.







