A választási győzelem után felgyorsultak az események Szerbiában: miközben megkezdődött a korábbi hatalomhoz kötődő tisztségviselők távozása és az állami intézmények átvilágítása, büntetőfeljelentést nyújtottak be Nenad Stefanović, a belgrádi felső ügyészség vezetője ellen. A feljelentők hivatali visszaélés gyanúját vetették fel, és több olyan büntetőügyet is megjelöltek, amelyekben szerintük indokolatlanul kedvező elbánásban részesültek egyes vádlottak.
Újabb jelentős fejlemény jelzi a szerbiai politikai és igazságügyi viszonyok átalakulását. Nemanja Đurić, az Egyetemista Lista parlamenti képviselőjelöltje, valamint Vladan Mančić és Stanko Fuštar ügyvédek büntetőfeljelentést tettek Nenad Stefanović, a belgrádi Felső Ügyészség főügyésze ellen. A feljelentés középpontjában a hivatali visszaélés gyanúja áll.
A Nova.rs beszámolója szerint Stefanović több büntetőeljárásban is olyan döntésekhez járulhatott hozzá, amelyek egyes gyanúsítottak számára a törvényben megengedettnél enyhébb büntetést, kedvezőbb jogi minősítést, illetve akár a büntetőeljárás alóli mentesülést eredményezhették.
A feljelentők szerint nem egyszerűen eltérő jogértelmezésekről lehet szó, hanem annak gyanújáról, hogy a hivatali jogosítványokat egyes vádlottak előnyben részesítésére használhatták fel. Külön hangsúlyozták, hogy több érintett ügyben a szerb Legfelsőbb Bíróság már korábban is törvénysértést állapított meg a vádlottak javára.
Három büntetőügy került a vizsgálat középpontjába
A feljelentés több konkrét büntetőeljárást is részletesen megnevez. Az egyik ilyen a 97/23-as és a 119/23-as számú ügy, amelyekben a beadvány szerint korábban már hasonló bűncselekmények miatt elítélt személyekkel kötöttek vádalkut. A feljelentők állítása szerint az így megállapított büntetések a törvényben meghatározott korlátok alá kerültek.
Az ügy különös jelentőségét az adja, hogy a Legfelsőbb Bíróság két korábbi döntésében – a Kzz 509/2025 és a Kzz 515/2025 számú határozatban – már megállapította a törvény megsértését a vádlottak javára. A feljelentők ezért annak tisztázását kérik, hogy kik hagyták jóvá a kifogásolt vádalkukat, és tisztában voltak-e az érintettek korábbi büntetett előéletével.
Egy másik esetben egy férfit 119 darab lőszer engedély nélküli birtoklásával gyanúsítottak. A beadvány szerint a lőszer mennyisége alapján súlyosabb bűncselekményi minősítést kellett volna alkalmazni, amely két évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ezzel szemben az ügyben enyhébb jogi minősítést alkalmaztak, amelynek büntetési tétele hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés és pénzbüntetés.
A harmadik kifogásolt ügyben a feljelentők szerint egy korábban már elutasított vádalkut egy másik bíró elé terjesztettek, aki végül elfogadta azt. A beadvány állítása szerint az eredeti megállapodás elutasításának oka az volt, hogy a terhelt vallomását nem támasztották alá megfelelő bizonyítékok. A vádalku elfogadását követően az ügyészség két további gyanúsított ellen megszüntette a büntetőeljárást, noha a feljelentők szerint rendelkezésre álltak az érintettségükre utaló bizonyítékok.
A beadvány készítői azt kérik, hogy a szervezett bűnözés elleni ügyészség valamennyi érintett ügyet vizsgálja át, azonosítsa a döntésekben részt vevő ügyészeket és más tisztviselőket, továbbá tárja fel, történhetett-e külső befolyásolás vagy jogellenes utasításadás.
A feljelentés egy pénzügyi vizsgálat lehetőségét is felveti, amely Stefanović szüleinek hozzávetőleg 640 ezer euróra becsült vagyonát érintené. A beadvány készítői szerint annak eredetét és az esetleges büntetőjogi összefüggéseket is tisztázni kell.
Már a kormányalakítás előtt megindult az átrendeződés
A feljelentés nem elszigetelt fejlemény. A szerbiai politikai életben az október 25-i előrehozott parlamenti választás óta egymást követik a személyi változások, a vizsgálatok és az őrizetbe vételek. Az Egyetemista Lista győzelme után a korábbi kormányzati rendszerhez kötődő tisztségviselők pozíciója több területen is megingott.
A választási bizottság által közzétett eredmények szerint a győztes lista a szavazatok 53,04 százalékát szerezte meg, míg az Aleksandar Vucic nevével fémjelzett Egyesült Szerbia listája 38,97 százalékot kapott.
A győztes politikai tömörülés képviselői már a kormány hivatalba lépése előtt követelni kezdték több rendőrségi, titkosszolgálati és igazságügyi vezető távozását. A lemondásra felszólított tisztségviselők között szerepeltek a Biztonsági Információs Ügynökség, a katonai biztonsági szolgálat, valamint a rendőrség vezetői is. A követelések a belgrádi Felső Ügyészség vezetését és az alkotmánybíróság elnökét szintén érintették.
A közmédiában ugyancsak megkezdődtek a személyi változások. Manja Grčić, a szerb közszolgálati televízió, az RTS vezérigazgatója távozott tisztségéből, miután a győztes lista és a média munkatársainak egy része is lemondását követelte. A Vajdasági Rádió és Televízió vezetésében szintén változás történt: Goran Karadžić vezérigazgató is benyújtotta lemondását.
A rendőrség és a biztonsági szervek körül szintén komoly fejlemények történtek. A belügyi szervek több tisztviselőt vettek őrizetbe, köztük Igor Žmirićet, a különleges terrorellenes egység parancsnokát. Az intézkedések egy része olyan korábbi esetekhez kapcsolódik, amelyekben tüntetők bántalmazásának és kínzásának gyanúja merült fel.
A vizsgálatok a titkosszolgálat tevékenységét is érintik. Sajtóbeszámolók szerint a leköszönő hatalom idején újságírók, ügyészek, egyetemisták és ellenzéki politikusok megfigyelésére is sor kerülhetett. A Biztonsági Információs Ügynökség ugyanakkor visszautasította a lehallgatásokkal kapcsolatos állításokat.
Az iratok megőrzése is kiemelt feladattá vált
A hatalomátadás előtti időszak egyik legfontosabb kérdésévé az állami dokumentumok megőrzése vált. Zagorka Dolovac szerb legfőbb ügyész már korábban arra utasította az ügyészségek vezetőit, hogy akadályozzák meg a hivatalos iratok esetleges megsemmisítését.
Az intézkedésre olyan értesülések után került sor, amelyek szerint több állami intézményben, bankban és biztonsági szervezetnél is dokumentumok eltüntetése történhetett. A legfőbb ügyészség ezért valamennyi, összesen 87 szerbiai ügyészség működésének és iratanyagának ellenőrzését kezdeményezte.
Az ellenőrzések egyik első helyszíne éppen a Nenad Stefanović vezette belgrádi Felső Ügyészség lett. A szerb sajtó szerint az intézmény működését és korábbi ügykezelési gyakorlatát több alkalommal is bírálatok érték, különösen a 16 halálos áldozatot követelő újvidéki vasútállomási tetőszerencsétlenség, valamint egy belgrádi tüntetésen állítólag bevetett hangágyú ügyében.
A szerb Biztonsági Információs Ügynökség működése szintén komoly figyelmet kapott. A Radar oknyomozó portál dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, hogy a leköszönő kormány idején újságírókat, ügyészeket, egyetemistákat és ellenzéki politikusokat is megfigyelhettek.
A lap szerint a titkosszolgálat június 12-től bírósági engedéllyel figyelte meg a Radar munkatársait, kémkedés gyanújára hivatkozva. Az intézkedéseket később kétszer is meghosszabbították, végül október 22-én, mindössze három nappal a parlamenti választás előtt szüntették meg.
Vladimir Orlić, a BIA igazgatója maga kezdeményezte a megfigyelés visszavonását, arra hivatkozva, hogy nem találtak kémkedésre utaló bizonyítékokat. A szerb újságíró-szervezetek vizsgálatot és az igazgató távozását követelték, a titkosszolgálat ugyanakkor visszautasította a lehallgatással kapcsolatos állításokat.
A Radar beszámolója szerint a szervezett bűnözés elleni ügyészség több munkatársának telefonbeszélgetéseit és elektronikus levelezését is ellenőrizhették.
A korábbi hatalom politikai körei is vizsgálatokkal szembesülnek
A választás után nemcsak az állami intézmények vezetésében történtek változások, hanem több, a korábbi politikai vezetéshez kapcsolódó ügyben is eljárások indultak.
A korrupcióellenes ügyészség közlése szerint Aleksandar Vucic pártja, az SNS összesen 26 településen sérthette meg a választási kampányra vonatkozó szabályokat. A kifogás szerint a párt aktivistái olyan szórólapokat terjesztettek, amelyeken nem szerepeltek a törvény által előírt adatok.
A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség emellett több, a szerb diplomáciai szolgálatot érintő ügyben is vizsgálódik. A Szlovákiába és az Egyesült Államokba akkreditált szerb nagykövetek, Aleksandar Nikić és Dragan Sutanovac ellen a választójog megsértésének gyanúja miatt indult eljárás. Az ügyben összesen tizenhárom személy érintett, köztük Marko Đurić külügyminiszter is.
A hatóságok azt vizsgálják, hogy a szerb állam akadályozhatta-e a külföldön élő szerb állampolgárok választójogának gyakorlását. Több országban ugyanis hosszú sorok alakultak ki a külképviseleteknél, miközben a szavazókörök száma nem bizonyult elegendőnek.
Újvidéken Predrag Vuletićet, a tartományi szociálpolitikai, demográfiai és nemi egyenjogúsági titkárság vezetőjét vették őrizetbe hivatali visszaélés gyanújával. A nyomozás szerint egy munkatársával együtt olyan családoknak is jóváhagyhattak támogatásokat, amelyek nem feleltek meg a pályázati feltételeknek. A feltételezett költségvetési kár elérheti a 130,9 millió dinárt, vagyis hozzávetőleg 405 millió forintot.
Vucic kegyelmi döntései is vitákat váltottak ki
Komoly jogi és politikai vitát indított el az is, hogy Aleksandar Vucic szeptember 27-én, még az elnöki tisztségéből való távozása előtt, 49 személynek adott kegyelmet.
A döntések jogszerűségét több neves jogász is megkérdőjelezte. A kegyelemben részesítettek névsorát csak a választás után hozták nyilvánosságra. A listán a kormánypárt aktivistái, tüntető egyetemisták, valamint a demonstrálókkal szemben agresszíven fellépő személyek is szerepeltek.
A legismertebb érintett Dijana Hrkalović, a szerb belügyminisztérium korábbi magas rangú tisztviselője, akit korábban bűnszervezetekkel fenntartott kapcsolatokkal és befolyással való üzérkedéssel vádoltak. 2025 elején első fokon tizenhat hónap szabadságvesztésre ítélték.
A kegyelmi döntések jogszerűsége az alkotmánybíróság előtt is megtámadható.
Jó példa volt erre Magyarország
A Nova.rs szerb hírportál szerint Magyarország elmúlt fél évének tapasztalatai arra is rámutatnak, milyen nehézségek várhatnak a választáson győztes szerbiai politikai erőkre.
A portál felidézte: Magyar Péter és a Tisza Párt áprilisi győzelme Orbán Viktor tizenhatéves kormányzását zárta le, az új kabinet május 12-én lépett hivatalba. Szerbiában az október 25-i előrehozott parlamenti választáson győztes Egyetemista Lista még a kormányalakítás előtt áll, de a közmédiában már megkezdődtek a személyi változások.
Ahogy a korábban megírtuk, Magyarországon július 7-én felfüggesztették az M1 hírszolgáltatását, leállt a Hirado.hu, a Kossuth rádió pedig zenét sugárzott. A nézőket a korábbi működés miatt bocsánatot kérő üzenet fogadta. Az M1 megújult híradója augusztus 20-án indult el, és már az első adásban megjelentek az ellenzéki pártok álláspontjai is.
