Az elmúlt 35 év legsúlyosabb kanyarójárványával küzd az Egyesült Államok, amelynek egyik központja Pennsylvania állam Lancaster megyéje. A térségben él az ország legnagyobb amish közössége, amelyet különösen súlyosan érint a gyorsan terjedő fertőzés.
A hatóságok legfrissebb, október 28-i adatai szerint Pennsylvaniában már 1398 megbetegedést regisztráltak, 265 ember került kórházba, és öten életüket vesztették. A szakemberek attól tartanak, hogy a valós fertőzésszám ennél is magasabb lehet, mivel sok beteg egyáltalán nem fordul orvoshoz.
A járvány különösen az amish és a konzervatív mennonita közösségeket sújtja. Ezek a vallási csoportok hagyományosan egyszerű életmódot folytatnak, visszafogottan használják a modern technológiát, és sok esetben saját iskolákat, közösségi intézményeket működtetnek. Bár életvitelük több szempontból eltér az amerikai társadalom többségétől, a külvilágtól korántsem elszigetelten élnek. Rendszeresen megfordulnak piacokon, üzletekben és egészségügyi intézményekben, így a fertőzés könnyen továbbterjedhet más közösségekre is.
Az Associated Press helyszíni riportja szerint Lancaster megye lakói egyre nagyobb aggodalommal figyelik a járvány alakulását. Az amish és mennonita családok körében hagyományosan alacsonyabb az oltottsági arány, de ez nem feltétlenül vallási tiltás következménye. Sok esetben inkább a családi szokások, a korábbi tapasztalatok és az egészségügyi ellátáshoz való viszony határozza meg, hogy valaki beoltatja-e magát.
Allen Hoover, egy mennonita közösség korábbi egészségügyi vezetője szerint az oltások elutasítása gyakran egyszerűen abból ered, hogy a családok korábban sem éltek ezzel a lehetőséggel, és úgy gondolták, hogy oltás nélkül is boldogultak. A mostani járvány azonban sokakat arra késztetett, hogy felülvizsgálják korábbi álláspontjukat.
Az AP újságírói olyan családokkal is beszélgettek, amelyek közvetlenül megtapasztalták a betegség következményeit. Egy Ephraim Zook nevű amish gazdálkodó például arról számolt be, hogy feleségével együtt ápolták kanyaróval megfertőződött ikergyermekeiket. A férfi ennek ellenére továbbra is ellenzi a védőoltásokat, mert természetes betegségként tekint a kanyaróra.
Mások azonban éppen az átélt fertőzések miatt döntöttek az oltás mellett. Egy helyi gazdálkodó elmondta, hogy amikor felnőtt testvérei megbetegedtek, felismerte, milyen súlyos következményekkel járhatna számára, ha a betegség miatt hosszabb időre munkaképtelenné válna. Mivel a mezőgazdasági munkák jelentős része időhöz kötött, egy elhúzódó betegség a család megélhetését is veszélyeztetheti.
A helyi egészségügyi szervezetek ezért igyekeznek személyes kapcsolatokon és közösségi programokon keresztül növelni az oltási hajlandóságot. A Union Community Care nevű egészségügyi szolgáltató például mobil rendelőkkel és kisebb oltási programokkal keresi fel az érintett településeket. Az intézmény eddig mintegy 450 kanyaró elleni oltást adott be a hagyományőrző vallási közösségek tagjainak.
A járvány egyik legaggasztóbb következménye, hogy az egész Egyesült Államokban csökken a gyermekek átoltottsága. Pennsylvania államban az óvodáskorú gyermekek MMR-oltási aránya 93,2 százalékra esett vissza, Lancaster megyében pedig mindössze 88 százalék. Ez jelentősen elmarad attól a körülbelül 95 százalékos szinttől, amely megfelelő közösségi védelmet biztosíthat a rendkívül fertőző kanyaróval szemben.
A szakemberek szerint a koronavírus-járvány idején kialakult bizalmatlanság is hozzájárult a helyzet romlásához. Az oltásokkal kapcsolatos kételyek nem kizárólag az amish közösségekben jelentek meg, hanem az amerikai társadalom más csoportjaiban is megerősödtek. Egyes oltásellenes szervezetek ráadásul kifejezetten a hagyományőrző vallási közösségekben próbálták népszerűsíteni nézeteiket.
A kanyaró azért különösen veszélyes, mert a világ egyik legfertőzőbb vírusos betegsége. A kórokozó a levegőben terjed, és egy fertőzött személy távozása után akár két órán keresztül is fertőzőképes maradhat a helyiségben. A betegség kezdetben magas lázzal, köhögéssel, orrfolyással és kötőhártya-gyulladással jelentkezik, majd néhány nappal később megjelennek a jellegzetes bőrkiütések.
Bár sok beteg felépül, a kanyaró súlyos szövődményeket is okozhat, például tüdőgyulladást vagy agyvelőgyulladást. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők, a várandós nők és a legyengült immunrendszerű emberek. A pennsylvaniai egészségügyi hatóságok szerint a mostani járványban a nyilvántartott betegek közel ötöde kórházi ellátásra szorult.
Az Egyesült Államokban 2000-ben hivatalosan megszűntnek nyilvánították a kanyaró folyamatos, országon belüli terjedését. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a vírus többé nem jelenhet meg az országban. A külföldről behurcolt fertőzések továbbra is okozhattak kisebb járványokat, különösen az alacsony átoltottságú közösségekben. A jelenlegi helyzet azonban már országos problémává vált: október közepéig több mint 4400 igazolt megbetegedést regisztráltak az Egyesült Államokban, ami évtizedek óta nem látott esetszámot jelent.
A hatóságok most az oltási kampányok megerősítésével próbálják megfékezni a fertőzést. Pennsylvaniában augusztus eleje óta több mint 150 ezer adag MMR-vakcinát adtak be, az egészségügyi szolgáltatók pedig az elmúlt hetekben jelentősen növekvő érdeklődésről számoltak be. A két dózisban beadott védőoltás a szakmai adatok szerint körülbelül 97 százalékos védelmet nyújt a kanyaró ellen.
A járvány terjedése ugyan szeptember óta lassult Pennsylvaniában, a szakértők szerint azonban a veszély korántsem múlt el. A téli hónapok közeledtével egyre több közösségi eseményt rendeznek zárt térben, ami kedvezhet a vírus terjedésének.
A történet ugyanakkor egy fontos változásra is rámutat: a korábban oltást nem kérő családok egy része most önként fordul az egészségügyi szolgáltatókhoz. Az orvosok szerint a járvány megfékezésében kulcsszerepe lehet annak, hogy a helyi közösségek bizalmát sikerül-e visszaszerezni, és az emberek felismerik-e, hogy az oltással nemcsak saját magukat, hanem környezetüket is védik - írja az Associated Press.
