Dollármilliók, csúcstechnológiás laboratóriumok és amerikai katonai orvosok. Ezek egy modern járványügyi központ alapvető kellékei. A helyzetet azonban paradoxszá teszi, hogy mindezt az Egyesült Államok egy olyan afrikai országban, Kenyában építette ki, ahol soha nem volt még kiterjedt ebola-járvány. A látszólagos ellentmondás mögött kőkemény stratégia húzódik.
Kontinensi tűzfal
A legfőbb ok a földrajzi elhelyezkedés. Bár Kenya mentes a vírustól, közvetlenül határos Ugandával és nagyon közel fekszik a Kongói Demokratikus Köztársasághoz, ahol az ebola és a Marburg-vírus rendszeresen felüti a fejét. A nairobi Jomo Kenyatta Nemzetközi Repülőtér ráadásul Kelet-Afrika legnagyobb tranzitközpontja, ami azonnali globális kockázatot jelent. A Globális Egészségbiztonsági Agenda (GHSA) hivatalos dokumentációi szerint az USA Kenyát egyfajta regionális tűzfalként használja. Egyszerűen olcsóbb és biztonságosabb az afrikai határon szűrni, és helyben kezelni mint később az amerikai reptereken kockáztatni.
Katonai és járványügyi biztonság
Amikor a szomszédos országokban kitör egy járvány, a nemzetközi segélyszervezetek a fegyveres konfliktusok és a káosz miatt képtelenek megbízható bázisokat fenntartani.Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) jelentéseiből kiderül, hogy a nairobi regionális központjuk a helyi kutatóintézettel (KEMRI) közösen üzemeltet legmagasabb biztonsági fokozatú laboratóriumokat. Ugyanitt a Walter Reed Kutatóintézet (WRAIR) révén az amerikai hadsereg is hatalmas bázist tart fenn. Számukra kulcsfontosságú az Afrikában állomásozó amerikai csapatok védelme a vérzéses lázakkal szemben.
Előretolt helyőrségek
A támogatás nem áll meg a fővárosban. A nemzetközi fejlesztési ügynökség (USAID) adatai igazolják, hogy amerikai adófizetői pénzekből finanszírozzák a nyugati határátkelőkön felállított ebola-szűrőpontokat és a kenyai gyorsreagálású csapatok (RRT) folyamatos kiképzését. A cél az, hogy a vírust már a határnál elkapják, a helyiek pedig maguk végezzék el a PCR-teszteket, ahelyett, hogy a mintákat az atlantai központba kellene küldeni.
Kína elleni verseny
A washingtoni székhelyű CSIS (Center for Strategic and International Studies) stratégiai elemzései rámutatnak, hogy a laboratóriumok árnyékában egy csendes geopolitikai háború zajlik. Míg Kína az elmúlt két évtizedben utakkal, vasutakkal és kikötőkkel tarolta le Afrikát, az Egyesült Államok a puha hatalom (soft power) egyik legerősebb fegyverével, az egészségügyi diplomáciával válaszol. A csúcstechnológiás laboratóriumok építése, az ebola- és HIV-ellenes programok dollármilliói, valamint a kenyai orvosok amerikai ösztöndíjai mind ugyanazt a célt szolgálják. Washington így próbálja megőrizni a befolyását és a szövetségi hálózatát Kelet-Afrika legfontosabb államában a pekingi nyomulással szemben.
