Politikai bizonytalanság alakult ki Izraelben az október 27-i parlamenti választás után, miután sem Benjamin Netanjahu miniszterelnök, sem legfőbb kihívója, Gadi Eisenkot nem szerzett egyértelmű többséget.
Mindkét politikus jelezte, hogy kész kormányt alakítani, miközben az eredmények alapján hosszadalmas koalíciós tárgyalások következhetnek, és akár újabb választások kiírása is szükségessé válhat.
A szavazatok közel 86 százalékának összesítésekor Netanjahu jobboldali szövetsége 53 mandátumra számíthatott a 120 fős izraeli parlamentben, a Kneszetben, míg Eisenkot ellenzéki tömbje 48 képviselői helyet szerezhetett. Az arab pártok várhatóan 19 mandátumhoz juthatnak, ami jelentős előrelépés számukra. A kormányalakításhoz legalább 61 képviselő támogatása szükséges, ezt azonban egyik nagy politikai tömb sem tudta önállóan biztosítani.
Netanjahu a választást követően egy erős, jobboldali nemzeti kormány létrehozását sürgette. A 77 éves miniszterelnök beszédében hangsúlyozta Izrael katonai eredményeit, és arra is utalt, hogy Donald Trump amerikai elnökkel együttműködve további katonai lépésekre kerülhet sor Irán ellen. Szerinte történelmi lehetőség nyílt arra, hogy Izrael és az Egyesült Államok végleg felszámolja az iráni fenyegetést.
Eisenkot ezzel szemben úgy értékelte az eredményeket, hogy az izraeli választók elutasították Netanjahu további kormányzását. A korábbi vezérkari főnök felszólította a miniszterelnököt, hogy vonuljon vissza a politikától, és figyelmeztette az ország biztonsági vezetőit, hogy ne engedjék a katonai döntéseket belpolitikai érdekeknek alárendelni.
A 66 éves Eisenkot az elmúlt években Netanjahu egyik meghatározó politikai ellenfelévé vált. Korábban tagja volt a Hamász 2023. október 7-i támadását követően létrehozott izraeli háborús kabinetnek, később azonban távozott, mert elégedetlen volt a miniszterelnök vezetésével. A gázai háborúban elveszítette egyik fiát és két unokaöccsét is. Bár belpolitikai kérdésekben mérsékeltebb irányvonalat képvisel, biztonságpolitikai álláspontja több tekintetben hasonlít Netanjahuéhoz: ellenzi a palesztin állam létrehozását, és a Hamász katonai szervezetének felszámolását támogatja.
A választás egyik legfontosabb fejleménye az izraeli arab pártok megerősödése. A magas részvételi arány jelentősen növelte parlamenti képviseletüket, így a kormányalakítás során meghatározó szerephez juthatnak. Eisenkot azonban korábban lényegében kizárta, hogy velük közös kormányt alakítson, ami jelentősen megnehezíti az ellenzék helyzetét.
A választáson a jogosultak 77,7 százaléka vett részt, ami több mint két évtizede a legmagasabb arány. A rendkívüli érdeklődés hátterében a 2023. október 7-i Hamász-támadás, az azt követő gázai háború, valamint a Libanonnal és Iránnal kialakult katonai konfliktusok álltak. Netanjahu támogatói szerint a miniszterelnök határozott fellépése megerősítette Izrael biztonságát, kritikusai viszont a 2023-as támadást megelőző súlyos biztonsági mulasztásokat és a háborúk következményeit róják fel neki.
A politikai patthelyzet ugyanakkor lehetővé teheti, hogy Netanjahu továbbra is hivatalban maradjon. Amíg nem sikerül új kormányt alakítani, ügyvezető miniszterelnökként folytathatja munkáját, és bizonyos korlátozások mellett továbbra is jelentős döntési jogkörökkel rendelkezik, beleértve a nemzetbiztonsági kérdéseket is.
Jichák Hercog izraeli államfő arra kérte a politikai szereplőket, hogy tegyenek meg mindent egy újabb választás elkerüléséért. A következő napokban és hetekben a koalíciós egyeztetések határozhatják meg, hogy sikerül-e működőképes parlamenti többséget kialakítani, vagy Izrael ismét választások elé néz - írja a Reuters.
