A finn és a norvég vezetés közvetlen diplomáciai egyeztetést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel annak érdekében, hogy ismét lendületet kapjanak az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyalások.
Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök szerdán telefonon beszélt az orosz államfővel, és arra szólította fel, hogy Oroszország vessen véget Ukrajna elleni teljes körű inváziójának, valamint kezdjen érdemi tárgyalásokat egy tartós és békés rendezés érdekében.
Stubb a megbeszélés után úgy fogalmazott, hogy a párbeszéd nyílt és érdemi volt. Hangsúlyozta, hogy Finnország és Norvégia Oroszország szomszédai, ezért az ukrajnai háború kimenetele nemcsak a két ország, hanem egész Európa biztonságára közvetlen hatással van. A finn elnök szerint a konfliktus lezárásához elengedhetetlen a közvetlen egyeztetés Moszkvával.
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök szintén a konfliktus enyhítésének fontosságát emelte ki. Figyelmeztetett arra, hogy a háború óriási emberi és anyagi veszteségekkel jár, a szenvedés és a pusztítás következményei pedig generációkon át érezhetők lesznek. A két északi ország vezetője ezért a feszültség csökkentésére és a diplomáciai megoldás keresésére szólította fel az orosz elnököt.
Finnország és Norvégia Ukrajna jelentős katonai támogatói közé tartozik. A vezetők Putyinnak is egyértelművé tették, hogy támogatásuk továbbra is fennmarad. A telefonbeszélgetésen emellett a Balti-tenger térségének és a messzi északi régió biztonsági helyzetének kérdéseit is megvitatták.
A Kreml beszámolója szerint Putyin azt hangsúlyozta, hogy igazságos és hosszú távú béke csak akkor érhető el, ha Oroszország jogosnak nevezett érdekeit teljes mértékben és feltétel nélkül figyelembe veszik. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy Moszkva továbbra is jelentős követeléseket támaszt a konfliktus rendezésével kapcsolatban, ami megnehezítheti a kompromisszum kialakítását.
A telefonbeszélgetés után Stubb és Støre egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. Zelenszkij megköszönte a két vezető diplomáciai támogatását, és hangsúlyozta, hogy Oroszországnak konkrét lépéseket kell tennie az eszkaláció mérséklésére, különösen az ukrán energetikai létesítmények és az infrastruktúra elleni támadások tekintetében. Az ukrán elnök szerint Moszkvának fel kell hagynia a háború elhúzásával.
A kezdeményezés az oslói béketárgyalásokat követő diplomáciai erőfeszítések része. Az előző egyeztetésen Ukrajna, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, az Európai Bizottság és a NATO magas rangú képviselői vettek részt, Oroszország azonban nem volt jelen. Steve Witkoff amerikai különmegbízott ezt követően Szentpétervárra utazott, hogy tájékoztassa Putyint a megbeszélések eredményeiről.
A következő tárgyalási fordulót a tervek szerint november elején, Abu-Dzabiban rendezhetik meg, az oslói egyeztetéshez hasonló formátumban, ezúttal orosz delegáció részvételével. Eközben Brüsszel is jelezte, hogy kész közvetlen tárgyalóasztalhoz ültetni az európai és az orosz képviselőket. Az Európai Bizottság és az Európai Tanács közös uniós képviselet kialakításán dolgozik, hogy az EU összehangolt állásponttal vehessen részt a diplomáciai folyamatban.
A finn és a norvég vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem egész Európa nevében jártak el, hanem saját országuk vezetőiként kezdeményezték a kapcsolatfelvételt. A lépést Dániában kritikával fogadták: Mette Frederiksen dán miniszterelnök kétségbe vonta, hogy az egyeztetés milyen eredményt hozhat, és arra figyelmeztetett, hogy az európai országoknak egységesen kell fellépniük Oroszországgal szemben.
A mostani telefonbeszélgetés tehát újabb jele annak, hogy Európában erősödik a közvetlen diplomáciai kapcsolatok iránti igény az ukrajnai háború lezárása érdekében. A béke esélyei azonban továbbra is bizonytalanok, mivel Moszkva és Kijev álláspontja között jelentős különbségek vannak, miközben az európai országok között sincs teljes egyetértés arról, hogyan lehetne a leghatékonyabban előmozdítani a tárgyalásokat – írja az Euronews.
