Donald Trump amerikai elnök kormánya pénteken szankciókat jelentett be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen, mindössze órákkal azután, hogy a testület korábbi bírája, Navi Pillay elnyerte a Nobel-békedíjat. A döntés újabb diplomáciai konfliktust idézhet elő Washington és európai szövetségesei között.
Nazhat Shameem Khan, a bíróság helyettes ügyésze elítélte az intézkedést, és kijelentette, hogy a szankciók nem akadályozzák meg az ICC-t abban, hogy folytassa munkáját.
A Trump-adminisztráció régóta ellenségesen viszonyul a 2002-ben létrehozott bírósághoz, amely háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás ügyében folytathat eljárásokat. Washington korábban már szankciókat vetett ki a testület egyes ügyészeire és bíráira, a mostani lépés azonban ennél is tovább mehet: azokat a vállalatokat is érintheti, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak a bíróságnak.
„Trump elnök soha nem fogja megengedni, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság amerikaiakat üldözzön” – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Reuters által elsőként ismertetett nyilatkozatában.
„Ezért rendeli el ma az Egyesült Államok a Nemzetközi Büntetőbíróság szankcionálását. Megtiltjuk a tranzakciókat ezzel a gazember bírósággal, elvágjuk az erőforrásait, és megbénítjuk a működési képességét” – fogalmazott.
Khan szerint az intézkedések célja a nemzetközi jogállamiság és egy független igazságszolgáltatási intézmény munkájának aláásása. Hangsúlyozta, hogy a bíróság valamennyi ügyben folytatja a nyomozásokat és a büntetőeljárásokat.
Washington többek között azért bírálta az ICC-t, mert a testület letartóztatási parancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és más izraeli tisztviselők ellen. Az Egyesült Államok emellett korábban azt a vizsgálatot is ellenezte, amely az amerikai katonák afganisztáni cselekményeivel foglalkozott. Ezt az eljárást az ICC azóta lezárta.
A bíróságnak 125 tagállama van, köztük az Európai Unió valamennyi tagja, valamint Törökország kivételével a NATO összes tagországa. Az Egyesült Államok nem tagja a testületnek. Az ICC székhelye a hollandiai Hágában található.
A Nobel-békedíj átadása új megvilágításba helyezte a konfliktust
A Nobel-békedíjat pénteken elnyerő dél-afrikai jogász, Navi Pillay 2003 és 2008 között az ICC fellebbviteli tanácsának bírájaként dolgozott.
A Nobel-békedíj bizottsága azzal indokolta a döntést, hogy emlékeztetni kíván a nemzetközi jog fontosságára egy olyan időszakban, amikor bírák és nemzetközi igazságügyi intézmények politikai támadásoknak vannak kitéve.
„Egy olyan nemzetközi jogrendszer, amelyben a háborús bűnösöket felelősségre vonják, és az erőszak áldozatai igazságot kapnak, a békés világ előfeltétele” – közölte a bizottság.
Rubio szerint a szankciókat úgy alakították ki, hogy lehetőséget biztosítsanak a bíróságnak és tagállamainak az amerikai aggályok rendezésére.
Az amerikai pénzügyminisztérium a bejelentést követően négy általános engedélyt is kiadott. Ezek a bizonyos, ICC működéséhez kapcsolódó telekommunikációs, szoftveres és nyugdíjfizetési tranzakciókat, valamint a bíróság fogvatartottjaival összefüggő ügyleteket tesznek lehetővé.
Washington azt várja szövetségeseitől, hogy fékezzék meg a bíróságot
Az amerikai szankciók általában megtiltják az Egyesült Államokban működő vállalatoknak, hogy kapcsolatban álljanak a szankcionált szervezetekkel. Ez arra kényszerítheti a bankokat, hogy megszüntessék az érintettek számláit, a biztosítókat, hogy felmondják a szerződéseiket, a szoftvercégeket pedig, hogy leállítsák szolgáltatásaikat.
Trump első elnöki ciklusa alatt Washington már célzott szankciókat vezetett be az ICC tisztviselőivel szemben, ezeket azonban Joe Biden elnöksége idején visszavonták. Trump 2025 januárjában, hivatalba való visszatérése után néhány nappal ismét új intézkedéseket jelentett be a bíróság ellen.
Az ICC tisztviselői hónapok óta készülnek a szankciók lehetséges következményeire. Ennek részeként egyes irodai számítógépeken Microsoft-szoftverekről nyílt forráskódú alternatívákra álltak át, és intézkedéseket hoztak a banki, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások folytonosságának biztosítására.
Osvaldo Zavala Giler, a bíróság hivatalvezetője a hét elején arra kérte az Európai Uniót, hogy készüljön fel egy úgynevezett blokkoló mechanizmus alkalmazására. Ez lehetővé tenné az európai országok számára, hogy védelmet nyújtsanak a szankciók területen kívüli, európai szereplőkre is kiterjedő hatásaival szemben.
Rubio közölte, hogy Washington korábban azért halasztotta el a szankciók bevezetését, mert abban bízott, hogy az ICC és a Római Statútum részes államai foglalkoznak majd az amerikai aggályokkal. Állítása szerint ez nem történt meg.
„Vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság véget vet a fenyegetéseinek, vagy mi vetünk véget a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Elvárjuk szövetségeseinktől, akik közül sokan a bíróság tagjai, és akik védelmükben az amerikai katonákra támaszkodnak, hogy megfékezzék a testületet” – mondta az amerikai külügyminiszter.
Hozzátette, hogy az intézkedés lehetőséget ad a részes államoknak arra, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek, és olyan megoldást javasoljanak, amely választ ad Washington aggályaira. Ha ez nem vezet eredményre, az Egyesült Államok kész további lépéseket tenni.
