A héten Dallasban összegyűlő republikánusok hivatalosan Donald Trump elnököt ünneplik, és igyekeznek támogatást gyűjteni az amerikai félidős választások előtt. Egy november 3-i kiábrándító választási szereplés azonban azonnal kiélezheti a már most is fortyogó párton belüli vitát arról, hogy ki következik, és mi lesz az elnök által radikálisan átalakított párt sorsa 2029 után. Kevés politikus játszik központibb szerepet ebben a helyzetben, mint J. D. Vance alelnök. Csütörtöki nyitóbeszéde a 2028-as elnökjelölti ambícióinak első igazi erőpróbája lehet, és világos utalásokat adhat arra vonatkozóan, hogyan vezetne egy Trump képére formált pártot.
Mivel az alkotmány értelmében Donald Trump nem indulhat egy harmadik ciklusért, a Reuters által megkérdezett republikánus vezetők szerint az igazi kérdés most az: a „trumpizmus” mely elemeit kellene megtartaniuk. A párton belül ugyanis komoly megosztottság alakult ki a védővámok, a külföldi katonai beavatkozások és a populista gazdasági program tényleges hatóköre körül. Sorsdöntő pillanat ez a Make America Great Again (MAGA) mozgalom számára is. Bár Trump továbbra is a jobboldal meghatározó alakja, a félidős választások könnyen a republikánusok washingtoni hatalmának csökkenését eredményezhetik, ami azonnal felerősítené a politikai örökségéről szóló vitákat.
A nem hivatalosan csak „Trumpapalooza” névre keresztelt dallasi eseményen a nagyszínpadon várhatóan alig esik majd szó arról, miként léphet túl a párt Trumpon. A párt tisztviselői azonban elismerték: a kulisszák mögötti megbeszéléseken – a stratégák és a törvényhozók között – szinte csak ez a téma dominál majd, ami különös hangsúlyt ad Vance beszédének. Érdekesség, hogy Marco Rubio külügyminiszter, akit széles körben Vance legfőbb riválisának tartanak a 2028-as elnökjelöltségért folyó küzdelemben, nem szólal fel a rendezvényen.
„Ezek a beszélgetések már javában zajlanak”
Amy Kremer, a Republikánus Nemzeti Bizottság georgiai tagja elmondta, hogy a párt jövőjéről már hónapok óta folynak az egyeztetések. Bár a jelenleg is zajló iráni háború komoly nyugtalanságot keltett Trump egyes támogatóiban, Kremer arra számít, hogy az elnök ideológiai befolyása tartós marad. „Ezek a beszélgetések abszolút zajlanak a párton belül, méghozzá egy ideje, mert az emberek megosztottak, és nagyon széles skálán mozognak a nézeteltéréseink” – mondta Kremer a dallasi érkezése után adott interjúban. „A MAGA azonban végleg megváltoztatta a Republikánus Pártot, és ebből az irányból már nem fogunk visszafordulni.”
Amióta 2016-ban először megnyerte az elnökséget, Trump látványosan szakított a republikánusok évtizedes álláspontjaival (például a szabadkereskedelem terén), kiterjesztette a párt bázisát a munkásosztálybeli szavazók felé, és gyakran a személyes lojalitást helyezte az ideológiai hűség elé. A szavazóbázis zöme magáévá tette az „Amerika az első” (America First) programot, amely szkeptikusan viszonyul a hagyományos katonai szövetségekhez és a nemzetközi intézményekhez, miközben a gazdasági nacionalizmust és a szigorú bevándorlási politikát a párt alapvető jelszavaivá emelte.
Mivel azonban Trump népszerűségi mutatója rekordalacsony szinten van – részben az iráni háború és a folyamatosan emelkedő megélhetési költségek miatti elégedetlenség következtében –, egyes párttisztviselők, aktivisták és konzervatív elemzők szerint a republikánusokra hamarosan hatalmas nyomás nehezedhet a politikai prioritások kiigazítása érdekében, még akkor is, ha a trumpizmus alapvető szellemisége fennmarad. A nyilatkozó republikánusok egyike sem számít George W. Bush vagy Ronald Reagan egykori intervencionista külpolitikájának és szabadpiaci ortodoxiájának visszatérésére. Ehelyett úgy látják: Trump bevándorlással kapcsolatos keményvonalas hozzáállása, az intézményekkel szembeni bizalmatlansága és a munkásosztályt célzó populista üzenetei biztosan megmaradnak.
A legélesebb viták valószínűleg arról fognak szólni, hogy Trump nem ment-e túl messzire az agresszív vámokkal és az Iránban, valamint Venezuelában alkalmazott katonai nyomásgyakorlással. A hat hónapja tartó iráni konfliktus, amelyben eddig 18 amerikai katona vesztette életét, azért válhat a legfőbb támadási felületté párton belül is, mert homlokegyenest ütközik Trump egyik legfontosabb kampányígéretével, miszerint el kell kerülni a végeláthatatlan külföldi háborúkat. Oren Cass, az American Compass nevű konzervatív agytröszt alapítója és vezető közgazdásza úgy látja: a poszt-Trump korszak pártja várhatóan még keményebb kereskedelmi álláspontot fog képviselni Kínával szemben, ugyanakkor sokkal visszafogottabb külpolitikát fog folytatni. „Hatalmas vita lesz arról, mi következik most” – mondta Cass, azzal érvelve, hogy bár az elnök átalakította a pártot, a konkrét intézkedései soha nem álltak össze egy következetes kormányzati filozófiává.
Küzdelem Trump örökségéért
A párton belül sokan a 42 éves J. D. Vance-t tartják a politikai mozgalom legesélyesebb örökösének, fiatalságára és az elitellenes (anti-establishment) szárnyhoz fűződő mély gyökereire hivatkozva, ahol jelenleg is a párt mozgósító erejének nagy része összpontosul. Ezzel szemben az 55 éves Marco Rubio külügyminiszter egy sokkal konvencionálisabb, hagyományos republikánus politikus. Matthew Dallek, a George Washington Egyetem Politikai Menedzsment Karának professzora szerint a két politikus gyökeresen más irányba kormányozná a pártot. Vance nagy valószínűséggel egy az egyben folytatná Trump populista programját a protekcionista kereskedelempolitikától kezdve a kiélezett kultúrharcig. Rubio ezzel szemben a vámok enyhítésére, a szövetségesekkel fennálló feszültségek csökkentésére és Trump néhány keményebb politikájának (köztük a bevándorlás kérdésének) mérséklésére törekedne.
Vance-en és Rubión kívül persze más republikánus nehézsúlyúak is küzdenek a pozíciókért. Ted Cruz texasi szenátor – aki szintén felszólal a dallasi gyűlésen – a múlt hónapban egy interjúban nyíltan kijelentette, hogy a republikánusok egyáltalán nem egységesek Vance mögött, és a párt egy sokkal szélesebb körű belső vita elé néz. Egyelőre azonban a jövőről szóló megbeszélések a zárt ajtók mögött zajlanak, távol a dallasi kongresszus fő színpadától, ahol szerdán és csütörtökön is kizárólag Donald Trump lesz a középpontban. Egy novemberi, kiábrándító választási eredmény azonban drasztikusan felgyorsíthatja a leendő örökösök közötti versenyt, és egy nyílt hatalmi harcba sodorhatja a pártot – írta meg a Reuters.
