A bíróság letartóztatta a Volánbuszt érintő bűncselekményekkel összefüggő korrupciós ügy újabb gyanúsítottját A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2026. október 30-ig – elrendelte Seszták Miklós országgyűlési képviselő gyanúsított letartóztatását hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt indult eljárásban. Az ítélet nem jogerős.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) egyrészről a szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozással, másrészről a bizonyítás megnehezítésének megakadályozása érdekében indítványozta a gyanúsított letartóztatását – írta közleményében a Fővárosi Törvényszék.
Seszták Miklós védője kérte az indítvány elutasítását, másodlagosan pedig ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyelet elrendelését indítványozta és óvadékot is felajánlott. A védelem vitatta az őrizetbe vétel és az eljárás jogszerűségét tekintettel arra, hogy a gyanúsított őrizetbe vétele előbb történt, mint a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló országgyűlési döntés Magyar Közlönyben történő közzététele.
A bíróság a döntésének indokolásában kiemelte, hogy az őrizetbe vétel jogszerűségét nem vizsgálja és a gyanúsítotti kihallgatás már a parlamenti döntés közzététele után történt, így a terhelt eljárásban való részvétele jogszerű. Az eljárás jelenlegi szakaszában a kényszerintézkedés elrendelésének általános feltételével, azaz a bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanújával kapcsolatban nem merült fel kétely a bíróságban.
Ugyanakkor a bíróság a döntésének indokolása során először is kiemelte, hogy önmagában a gyanúsításban szereplő bűncselekmények magas büntetési tétele miatt nem állapítható meg a gyanúsított szökésének a veszélye. Ehhez a gyanúsított személyében rejlő olyan további körülmények fennállása szükséges, amelyeket jelenleg a bíróság nem talált megállapíthatónak.
A bíróság értékelte a terhelt rendezett életkörülményeit, valamint a hatósággal történő eddigi együttműködését, valamint azt, hogy már régebb óta tudta, hogy eljárás alá lesz vonva és fennáll a lehetősége a letartóztatásának is, és ezek alapján nem utalt egyetlen adat sem arra, hogy fennállna a szökésének a veszélye. Az eljárás jelenlegi szakaszában vizsgálandó további feltételekkel kapcsolatban azonban a bíróság kiemelte, hogy fennáll a veszélye, hogy a gyanúsított kényszerintézkedés hiányában a számára kedvező védekezési pozíció biztosítása érdekében befolyásolná az érintett tanúkat, valamint a bizonyítékok megsemmisítésével vagy elrejtésével veszélyeztetné azok beszerzését.
A jövőre nézve fontos hangsúlyozni – hangsúlyozta a bíróság közleménye - , hogy ez a veszély csak addig állapítható meg, amíg a befolyásolásra a gyanúsítottnak reális és közvetlen lehetősége van, figyelembe véve a nyomozás eddigi menetét, időtartamát, illetve annak intenzitását. A gyanúsításban megjelölt cselekmények 8 évvel ezelőtt történtek, a nyomozás hosszabb ideje folyamatban van, azonban lassan haladt.
A nyomozást átvevő, újonnan alakult Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal kiemelkedő jogokkal bíró szervezet, amelynek lényegében korlátlan lehetősége van a nyomozás folyamatos és gyors lefolytatására, illetve a határidők szigorú és következetes betartására. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy mindenekelőtt azokat a nyomozati cselekményeket kell elvégezni, amelyekkel kapcsolatban felmerülhet a gyanúsítotti befolyásolás lehetősége, ugyanis ennek elmaradása megkérdőjelezheti a kényszerintézkedés elrendelésének okát.
A végzést az NVVH tudomásul vette, de a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, ezért nem végleges. Az ügyben másodfokon a Fővárosi Törvényszék határoz.
