Bár Märtha Louise hercegnő Norvégia egykori uralkodójának, Harald királynak az elsőszülött gyermeke, mégsem ő lett az ország új királynője. Ennek oka egy régi trónöröklési szabály, amely a férfi örökösöket előnyben részesítette a nőkkel szemben.
Märtha Louise 1971 szeptemberében született, két évvel később pedig világra jött öccse, Haakon. Születésekor még az úgynevezett kognatikus primogenitúra volt érvényben Norvégiában, vagyis egy fiatalabb fiúgyermek megelőzhette idősebb nővérét a trónöröklési sorban.
A szabályozást 1990-ben megváltoztatták, és az abszolút elsőszülöttség elve lépett életbe. Ettől kezdve már nem a gyermek neme, hanem az számított, ki született előbb. A módosítás azonban nem volt visszamenőleges, ezért Haakon megtartotta első helyét az öröklési rendben, és apja halála után ő örökölte a koronát. Märtha Louise így soha nem kerülhetett bátyja elé a trónöröklésben.
A hercegnő később arról beszélt, hogy gyermekként egyáltalán nem zavarta, hogy nem ő lesz az uralkodó. Elmondása szerint boldog volt, és nem volt féltékeny öccsére. Tizenöt éves korában azonban már érezte, mekkora felelősséggel és nyomással járhatna a királyi szerep. Ekkor felmerült annak lehetősége is, hogy megváltoztatják a rendszert, és Märtha Louise mégis a trón várományosa legyen, ám végül nem történt ilyen változás.
Märtha Louise napjainkban már távolabb él a királyi udvar hivatalos működésétől. 2022 óta nem lát el hivatalos királyi feladatokat, és önálló vállalkozóként, valamint szerzőként dolgozik. A királyi család tagja maradt, és jelenleg a trónöröklési sorrendben bátyja gyermekei mögött szerepel.
A története jól mutatja, milyen jelentős hatása lehet egyetlen törvényi rendelkezésnek a monarchia jövőjére: ha az 1990-es szabályváltozást visszamenőleg is alkalmazták volna, ma akár Märtha Louise lehetne Norvégia uralkodója. A szabály azonban csak az újabb generációkra érvényesült teljes körűen, így a norvég trón végül Haakonhoz került - írja a focus.de.
