Albulena Haxhiut, az Önrendelkezés (Vetevendosje) politikusát választották meg szerdán a koszovói parlament elnökévé, több mint három hónappal a június 7-i előrehozott parlamenti választás után. Az ülés az alelnökök megválasztásával folytatódott volna, ám nem sikerült megállapodni a jelöltekről, így az ülést megszakították.
Az új házelnök 62 támogató szavazatot kapott a 120 fős törvényhozásban, 16 képviselő ellene szavazott, 13-an pedig tartózkodtak. Megválasztásához legalább 61 szavazatra volt szükség.
A politikus az előző törvényhozási ciklusban is a parlament elnöke volt, jelenleg pedig ügyvezető államfőként az elnöki feladatokat is ellátja.
A törvényhozás akkor tekinthető teljesen megalakultnak, ha a házelnök mellett az alelnököket is megválasztják. Ez azonban szerdán nem történt meg, az ülés folytatását péntekre halasztották.
Koszovóban június 7-én tartottak előrehozott parlamenti választást. A törvényhozás megalakításának alkotmányos határideje augusztus 7-én lejárt. A képviselők augusztus 6-án letették ugyan az esküjüket, a parlament elnökét és alelnökeit azonban akkor nem sikerült megválasztani.
Júniusban azért kellett előrehozott parlamenti választást tartani, mert a képviselők nem tudtak megállapodni az új köztársasági elnök személyéről.
A szerdai ülés összehívását az tette lehetővé, hogy Albin Kurti, az Önrendelkezés (Vetevendosje) vezetője és Lumir Abdixhiku, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnöke augusztus 31-én megállapodott arról, hogy Bekim Sejdiu jogászprofesszort, volt alkotmánybírót és diplomatát támogatja államfőjelöltként. Egyelőre azonban nem látszik biztosítottnak a parlament megalakulásához és az új intézmények megválasztásához szükséges többség, már az LDK képviselői sem egységesek a kérdésben. Az elnökválasztás első két fordulójának megtartásához legalább 80 képviselő jelenléte szükséges.
Amennyiben nem sikerül megalakítani a parlamentet vagy nem sikerül megválasztani a köztársasági elnököt, ismét előrehozott választást kell tartani. Az ellenzéki pártok szerint az Önrendelkezés éppen ezt szeretné elérni. Az ismételt voksolás kevesebb, mint két év alatt a negyedik választás lenne a kis balkáni államban.
