Az Alternatíva Németországért (AfD) párt jelentős előnnyel érkezik a vasárnapi Szász-Anhalt tartományi választásokra a közvélemény-kutatások szerint. Ha a párt abszolút többséget szerez, akkor a második világháború óta először kerül a szélsőjobboldal egy német tartomány élére.
Az Infratest dimap közvélemény-kutató intézet szerint a párt a kelet-német tartományban a szavazatok 42 százalékát is megszerezheti – ez hatalmas ugrás a néhány évvel ezelőtti támogatottságukhoz képest, és a német választási rendszerben potenciálisan elegendő lehet a hatalomra kerüléshez. Ugyanakkor komoly akadályok is nehezítik, hogy az AfD kiterjessze sikerét a német mainstream politikára. A pártot a német hírszerzés hivatalosan is „szélsőségesnek” minősítette a Németországban élő muszlim állampolgárokkal és a bevándorlással kapcsolatos retorikája miatt, emellett a konzervatívok és a progresszívek egyaránt elítélik a tevékenységüket.
Az ország összes többi pártja egy úgynevezett „tűzfalat” tart fenn – egy íratlan szabályt, amely szerint semmilyen szinten nem lépnek koalícióra az AfD-vel, és nem működnek együtt velük a parlamentben. Ha az AfD nem szerez abszolút többséget a vasárnapi választásokon, a többi párt várhatóan egy sokszínű, többpárti koalíciót alakít majd, csak hogy kizárják őket a tartományi hatalomból. Részben ez a belföldi elszigeteltség kényszerítette rá az AfD-t arra, hogy szorosabb kapcsolatokat keressen az Egyesült Államok MAGA (Make America Great Again) mozgalmával. A közös jobboldali politikai célok, valamint a provokatív retorika és márkaépítés is összeköti őket – a „Tegyük újra naggyá Németországot” szlogennel ellátott sapkák manapság már nem ritkák az AfD rendezvényein. A kapcsolatok azonban messze túlmutatnak az ajándéktárgyakon.
A párt társelnöke, Alice Weidel tavaly a Müncheni Biztonsági Konferencia alkalmával találkozott J. D. Vance amerikai alelnökkel. Ezt megelőzően Elon Muskkal is részt vett egy közös élő közvetítésen a milliárdos X nevű platformján. Nemrég pedig az AfD politikusainak egy kis csoportja Washingtonba utazott Donald Trump amerikai elnök második beiktatására. Cserébe a Trump-adminisztráció tisztviselői is többször a párt segítségére siettek. Vance a 2025-ös müncheni beszédében arra sürgette a német törvényhozókat, hogy bontsák le a szélsőjobboldal elleni „tűzfalukat”. Marco Rubio külügyminiszter pedig elítélte, hogy a német hatóságok hivatalosan szélsőségesnek minősítették a pártot, a döntést „álruhás zsarnokságnak” nevezve.
Súrlódások Trump külpolitikájával
Mivel azonban Trump egyes külpolitikai lépései – különösen az iráni háború, a Grönlanddal kapcsolatos kardcsörtetés és a venezuelai beavatkozás – továbbra is komoly aggodalmat keltenek Európában, az AfD bizonyos frakciói most úgy tűnik, érdekeltek a távolságtartásban. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az Egyesült Államok megítélése sokat romlott a német közvéleményben, és Trump számos külpolitikai döntését kifejezetten elutasítják. A német közszolgálati műsorszolgáltató, az ARD márciusi közvélemény-kutatása szerint a németek 58 százaléka indokolatlannak tartotta az Irán elleni támadásokat. Januárban pedig egy másik felmérés szerint a lakosság 72 százaléka ítélte meg úgy, hogy Nicolás Maduro volt venezuelai vezető letartóztatása nem volt indokolt.
„Azt hiszem, ideológiai szinten egyetértés van a kulcsfontosságú kérdésekben, és az AfD egyértelműen tanul is a MAGA mozgalomtól” – mondta Almut Möller, a brüsszeli European Policy Centre agytröszt európai és globális ügyekért felelős igazgatója. A két párt különösen abban a retorikában hasonlít egymásra, miszerint az országnak „kizárólag a saját népével kellene törődnie, és abba kellene hagynia mindenki más megmentését”. „Mindezek ellenére nem mindig könnyű menedzselni ezt a kapcsolatot” – tette hozzá Möller, különösen a német gazdaságot érintő olyan intézkedések tekintetében, mint a Trump-féle védővámok, vagy az iráni háború miatt a benzinkutaknál tapasztalható nehézségek.
Ennek fényében az AfD vezetői hol dicsérik Trump belpolitikai álláspontját a bevándorlással, a kultúrharccal és a nacionalizmussal kapcsolatban, hol pedig nyíltan bírálják a más országok belügyeibe való amerikai beavatkozást.
„Furcsa lenne, ha Trump védené a német érdekeket”
Markus Frohnmaier, az AfD törvényhozója és külpolitikai szóvivője elmondta, hogy idén többször is ellátogatott az Egyesült Államokba, és szoros kapcsolatokat ápol a MAGA mozgalommal. A választások előtti nyilatkozatában, a Bundestagban lévő irodájából kifejtette: politikai nézeteikben nagyon sok a közös, különösen a bevándorlás kérdésében. Az AfD a migránsok és menekültek kitoloncolására, valamint a tömeges fogvatartási létesítmények bővítésére irányuló javaslatokkal kampányolt – ezt a politikát a pártkommunikációban széles körben „remigrációnak” nevezik. A párttisztviselők gyakran használnak muszlimellenes retorikát, a kiutasítandó személyek kapcsán pedig rendre a muszlim és ukrán lakosokat emelik ki. Egy másik ígéretük, hogy külön iskolákat hoznának létre a menekültek gyermekei számára, ahol a származási országuk tananyagát oktatnák nekik.
Miközben egy amerikai határőrségi (Border Patrol) sapka volt kiállítva a könyvespolcán, Frohnmaier „nagyon lenyűgözőnek” nevezte Trump migrációkezelését, hozzátéve: „Azt hiszem, erre Németországban is szükségünk van – egy igazán erős határellenőrzésre, valószínűleg valami olyasmire, mint az amerikai bevándorlási hivatal (ICE), ami drámaian javítana az itteni helyzeten.” Frohnmaier irodájában ki van téve egy híres 2020-as fotó is, amelyen Trump egy Bibliát tart a kezében egy washingtoni templom előtt a Fehér Ház közelében zajló tüntetések közepette. A szóvivő azonban egyértelművé tette, hogy vannak olyan amerikai politikák, amelyeket nem hajlandóak támogatni.
„Az amerikai kollégáim és barátaim is pontosan tudják, hogy mi kritikusabban állunk hozzá az iráni háborúhoz” – jelentette ki. Az amerikai védővámok sürgető kérdésével kapcsolatban Frohnmaier úgy fogalmazott: „Kicsit furcsa is lenne, ha Donald Trump védené a német érdekeket, nem igaz?” „Teljesen rendben van, ha nem mindenben értünk egyet. Nekik meg kell védeniük az amerikai érdekeket, mi pedig németek vagyunk, így megpróbáljuk megvédeni a saját, német érdekeinket.” Frohnmaier, aki korábban többször is járt Oroszországban, külpolitikai szerepében valódi kötéltáncot jár: miközben udvarol a MAGA republikánusainak, igyekszik kapcsolatokat kiépíteni a Kreml bennfenteseivel is.
Amerikai és orosz érdekek hálójában
A tartományi szintű választásokon Oroszország is szerepet kap. „Meglehetősen nyíltan kijelentjük, hogy különösen jó kapcsolatot szeretnénk ápolni Oroszországgal, de ugyanígy az Amerikai Egyesült Államokkal is, mert ők is rendkívül fontos szereplők ebben a világban” – mondta Ulrich Siegmund, az AfD miniszterelnök-jelöltje Szász-Anhaltban, aki győzelem esetén a tartományt vezetné. „Látjuk az amerikai érdekeket, látjuk az orosz érdekeket, de nekünk is megvan a saját érdekünk, mégpedig a német érdek” – tette hozzá Siegmund.
Az AfD Oroszország iránti támogatása egyáltalán nem titok. A párt hevesen ellenzi az Ukrajnának nyújtott további katonai és pénzügyi segélyeket, gyakran hivatkozva arra, hogy a kijevi védelmi finanszírozásra szánt pénzt a német állampolgároktól veszik el. Kulcsfontosságú párttisztviselők korábban többször is utaztak Moszkvába, Szentpétervárra, sőt, a megszállt Krím félszigetre is, ami komoly vészharangokat kongatott meg a korrupcióellenes szervezetek körében. Az AfD emellett megfogadta, hogy visszahozza az olcsó orosz gázt, amelyet Németország fokozatosan kivezetett Oroszország ukrajnai invázióját követően. Almut Möller szerint a keleti tartományok – mint például Szász-Anhalt –, amelyek egykor a szovjet blokkhoz tartoztak, másként tekintenek erre a kérdésre. „Ez sokkal mélyebben gyökerezik, mint a puszta energiaköltségek. Kelet-Németországban hosszú hagyománya van az Oroszországgal való együttműködésnek.”
Kultúrharcok közelednek Németországhoz
A külkapcsolatok és a bevándorlás kérdései természetesen nem tartományi szinten dőlnek el. Grégoire Roos elemző, a Chatham House Európa, Oroszország és Eurázsia programjainak igazgatója szerint, ha az AfD hatalomra kerül Szász-Anhaltban, várhatóan erőteljesen a kultúra, az oktatás és a helyi rendőrség kérdéseire fog fókuszálni. „Valószínűleg hasonló mintákat láthatunk majd, mint amelyeket az Egyesült Államokban tapasztaltunk az iskolai tantervek megváltoztatásában és a rendőri erőkre gyakorolt politikai nyomásgyakorlásban” – jósolta Roos.
Az elemző szerint az AfD tartományi kormányzatától „kultúrharcos” intézkedésekre kell számítani: ilyen lehet például az LMBTQ+ zászlók betiltása a közintézményekben, az iskolai érzékenyítő és befogadási programok korlátozása, a német zászló iskolai kitűzésének kötelezővé tétele, esetleg a történelemkönyvek módosítása. „Nem hiszem, hogy ezek azonnal, gyökeresen átalakítanák a mindennapi életet, de sértenének néhány olyan alapelvet, amit Németországban ma alapvető szabadságjognak tekintenek” – mondta az elemző. „A párt felismeri, hogy a tartomány egy tesztlaboratórium, egy kirakat, amely megmutatja a szavazóknak, mit tudnának nyújtani országos szinten, ezért erősen fognak fókuszálni a szimbolikus politizálásra.”
Egy tartományi győzelemmel az AfD ráadásul helyet kapna a német parlament felsőházában, a Bundesratban is. Bár ez nagyrészt szimbolikus győzelem lenne a párt számára, ami valószínűleg nem mozdítaná el azonnal és jelentősen az országos politikát, komoly presztízsértékkel bírna. „Ez egy kiváló lehetőség számukra, hogy megmutassák: immár tényleg a hatalom kapujában állnak” – tette hozzá Möller. „Annak ellenére, hogy Szász-Anhalt egy viszonylag kis szövetségi tartomány kevesebb mint kétmillió lakossal, az itt elért eredménynek szélesebb körben is komoly visszhangja lesz.”
A közvélemény-kutatások szerint a választások kimenetele még mindig kétesélyes. Az Infratest dimap adatai alapján Szász-Anhalt összes többi, mainstream pártja együttesen nagyjából 54 százalékon áll. Ugyanakkor e pártok némelyike várhatóan még az 5 százalékos parlamenti küszöböt sem fogja elérni, így az AfD akár a szavazatok kevesebb mint felével is hatalomra kerülhet. Összességében az előre jelzett 42 százalékos támogatottság azt jelenti, hogy az AfD hangosan dörömböl a német politika legfelsőbb szintjeinek ajtaján – írta meg a CNN.
