A közelmúlt történelmében most először vezényeltek dán sorkatonákat Grönlandra. Dánia ezzel igyekszik megerősíteni katonai jelenlétét az Északi-sarkvidéken, miután az Egyesült Államok nyíltan érdeklődést mutatott a terület megszerzése iránt.
Donald Trump amerikai elnök korábban nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva többször is kísérletet tett a félig autonóm dán sziget felvásárlására, egyúttal azzal vádolva Koppenhágát, hogy elhanyagolja az Északi-sarkvidék védelmét. Dánia és Grönland vezetése akkor határozottan elutasította az ötletet.
A most Grönlandra érkezett sorkatonák Dánia 2026 februárjában bevezetett, új és kibővített sorkatonai programja első évfolyamához tartoznak. A program kifejezett célja olyan katonák kiképzése, akik képesek a Dán Királyság egyik stratégiailag legfontosabb – egyben legnagyobb fizikai kihívást jelentő – régiójában is feladatokat ellátni.
„Ez a lépés megmutatja, hogy itt vagyunk, és nemcsak a saját bőrünkre gondolunk, hanem a grönlandi emberekre is” – nyilatkozta egy 19 éves sorkatona, David.
Koppenhága dollármilliárdokat ígért a sarkvidéki védelem megerősítésére, miután a dán védelmi miniszter maga is elismerte, hogy az elmúlt években nem fektettek be kellőképpen a régióba.
„Természetesen mi is részei vagyunk a Grönlanddal kapcsolatos, tágabb stratégiai kommunikációnak, de a mi elsődleges szerepünk itt csupán az, hogy folytassuk a sorkatonák kiképzését, és minél több tapasztalatot szerezzünk az arktiszi terepen és éghajlaton zajló műveletekről” – mondta Laura Jepsen századparancsnok.
A sorkatonák az Arctic Endurance nevű dán katonai gyakorlaton vesznek részt, amelynek során a szélsőséges, fagyos időjárási körülmények közötti harcra és túlélésre képzik ki őket. Az Északi-sarkkörtől északra zajló kiképzés alatt az újoncoknak kopár, sziklás és fák nélküli, nyílt terepen kell helytállniuk.
A gyakorlat egyben a NATO idén indított, Arctic Sentry nevű missziójának is a része. A művelet célja, hogy megerősítse a katonai szövetség sarkvidéki jelenlétét, és enyhítse a NATO-n belüli feszültségeket a Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentései után kialakult helyzetben.
Oroszország, amely a legnagyobb katonai erővel van jelen a sarkvidéken, élesen bírálta a NATO növekvő aktivitását a régióban. Moszkva szerint a lépés közvetlen biztonsági fenyegetést jelent, és jelentősen növeli a konfrontáció kockázatát. Eközben Kína is fokozta a tevékenységét az ásványkincsekben gazdag, fagyos régióban, jellemzően orosz partnerségben.
„Azt hiszem, ez a kiképzés egyértelmű üzenetet küld arról, hogy Dánia megerősíti a saját pozícióját a jövőre nézve” – összegzett a 22 éves Anton, az egyik grönlandi dán újonc – írta a Reuters.
