Mélypontra estek a lengyel – ukrán kapcsolatok. Kijev részben már el is vesztette eddigi egyik legnagyobb támogatóját, miután Varsó felháborodva fogadta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a különleges műveleti erők egyik alakulatának a „UPA hősei” nevet adományozta. Az Ukrán Felkelő Hadsereg a második világháború alatt a náci német haderőt támogatta, és súlyos felelősség terheli a volhíniai lengyelek tömeges meggyilkolásáért.
Ukrajna digitális kampányba kezdett Lengyelország ellen. Ez alatt jelenleg nem egyetlen, központilag irányított kormányzati akciót kell érteni, hanem több, egymással összehangolt kommunikációs és közösségi médiás tevékenységet, amelyek célja a lengyel közvélemény befolyásolása és a diplomáciai károk mérséklése.
Az elmúlt hetekben a lengyel–ukrán viszony valóban mélypontra került, miután Volodimir Zelenszkij május végén az ukrán különleges műveleti erők egyik alakulatának a „UPA hősei” – az Ukrán Felkelő Hadsereg, amely a második világháborúban a megszálló német náci hadsereg oldalán harcolt – nevet adományozta. Lengyelországban ezt rendkívül súlyos provokációként értékelték, mivel az UPA és az OUN – Ukrán Nacionalisták Szervezete – vezető szerepet játszott a volhíniai lengyelek tömeges meggyilkolásában 1943–44-ben – foglalta össze a helyzetet a Reuters brit hírügynökség.
Az ukrán elnöki hivatal és külügyminisztérium az elmúlt hetekben nagy intenzitással kommunikál lengyel nyelven is. A hivatalos X- és Facebook-oldalakon rendszeresen jelennek meg olyan üzenetek, amelyek hangsúlyozzák, hogy, Lengyelország és Ukrajna közös érdekeit, az Oroszország jelentette közös fenyegetést, a történelmi viták rendezésének szükségességét, az ukrán áldozatok emlékének fontosságát, valamint a két nép történelmi megbékélésének igényét.
Az ukrán kommunikáció egyik fontos eleme, hogy az OUN–UPA kérdését igyekszik tágabb történelmi összefüggésbe helyezni. Az ukrán narratíva szerint az UPA a szovjet megszállás ellen is harcolt, Ukrajna maga döntheti el, kiket tekint nemzeti hősnek, a történelmi viták nem veszélyeztethetik a jelenlegi stratégiai együttműködést, Oroszország érdekelt a lengyel–ukrán kapcsolatok szétverésében. Az ukrán tisztviselők rendszeresen azt állítják, hogy Moszkva információs műveletekkel igyekszik felerősíteni a történelmi konfliktust.
Krzysztof Bosak, a jobboldali Konföderáció Párt alelnöke, aki egyben a varsói törvényhozás, a Szejm alelnöke is, közösségi oldalán reagált az ukrán érvelésekre. „A lengyelek elleni népirtás nyers tagadása és igazolása mellett egy ukrán információs befolyásolási művelet is látható, amelynek célja az OUN-UPA-val kapcsolatos lengyel narratíva ellensúlyozása. Különböző területeken dolgozó ukrán véleményformálók számos sértő, mégis tartalomgazdag bejegyzést tettek közzé az elmúlt napokban, amelyek célja Lengyelország „megtámadása” és egy hamis szimmetria megteremtése azon az elképzelésen alapulva, hogy mindenkit megöltek és üldöztek, tehát mindenki bűnös, és senkinek sincs joga ítélkezni, mert mindenkinek megvannak a saját bűnei.”
A parlamenti képviselő majd így folytatta: Mindezek a „lengyel bűnök”, együttesen és külön-külön sem fogják elfedni az OUN-UPA kérdést, és nem fogják megváltoztatni az értékelésüket.
Ukrajna láthatóan felismerte, hogy a vita már nem pusztán diplomáciai kérdés, hanem a lengyel belpolitikát is érinti. Emiatt digitális kommunikációjában elsősorban a lengyel társadalomnak üzen: Ukrajna Európát és Lengyelországot is védi Oroszországgal szemben, a két ország szövetsége létfontosságú, a történelmi kérdéseket párbeszéddel kell rendezni, nem szabad hagyni, hogy a múlt felülírja a jelen biztonság érdekeit – írta a Notes From Poland
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Varsóban egy úgynevezett „válságkezelő csomagot” ajánlott fel Lengyelországnak, amelyet intenzív online kommunikáció is kísért.
Zelenszkij ezt követően ötpontos tervet jelentett be, amelynek része: az ukrán titkosszolgálati levéltárak részleges megnyitása, a volhíniai áldozatok exhumálásának támogatása, közös történészbizottságok munkájának folytatása, a kétoldalú kapcsolatok javítása, és a stratégiai együttműködés fenntartása.
Nem kizárólag az ukrán kormány, az ukrán diaszpóra, több nyugat-európai és lengyelországi ukrán szervezet, valamint ukrán véleményformálók is aktívan részt vesznek a közösségi médiás kommunikációban. Több ukrán civil szervezet például nyilvánosan megemlékezett a volhíniai lengyel áldozatokról Varsóban, amit szintén széles körben terjesztettek a digitális térben.
Az ukrán kampány valódi célja, valószínűleg nem az, hogy Lengyelország elfogadja az OUN–UPA ukrán értelmezését.
Kijev sokkal inkább azt szeretné, hogy megakadályozza a lengyel közvélemény teljes elfordulását Ukrajnától, mérsékelje a diplomáciai válságot, fenntartsa a lengyel katonai és politikai támogatást, elérje, hogy a történelmi vita ne váljon a kétoldalú kapcsolatok meghatározó elemévé, megerősítse azt a narratívát, hogy Lengyelország és Ukrajna stratégiai szövetségesek maradnak Oroszországgal szemben.
Összességében az ukrán digitális kampány nem egy titkos vagy különálló információs művelet, hanem egy tudatos, közösségi médiára és online diplomáciára épülő kommunikációs offenzíva, amelynek célja a lengyel–ukrán kapcsolatokban kialakult történelmi és politikai válság kezelése.
