Az uniós külügyminiszterek tegnap a papírformának megfelelően meghosszabbították az Oroszországgal szembeni szankciókat. Moszkva szintén a „forgatókönyvnek megfelelően” arányos válaszlépéseket ígért, miközben mindkét oldalon már a „szebb jövőre” készülnek.
Az EU-országok külügyminiszterei tegnapi luxembourgi tanácskozásukon vita nélkül jóváhagyták azt a korábban nagyköveti szinten már megszületett megállapodást, miszerint a jövő év január 31-ig meghosszabbítják az Oroszország ellen Kelet-Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt gazdasági szankciókat. A hivatalos megfogalmazás szerint a „meghosszabbítás alapja az uniós csúcsvezetők azon márciusi közös elhatározása, hogy a szankciók feloldásának előfeltételeként maradéktalanul teljesíteni kellene az ukrajnai békés rendezést célzó minszki megállapodáscsomag előírásait”. Az említett előírások teljesítésének kitűzött határideje ez év december 31. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Magyarország reméli, hogy a minszki megállapodásokat mindenki be fogja tartani. „Mi kizárólag a békés megoldást támogatjuk” – hangsúlyozta a magyar politikus. A szankciók értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt (egyébként kettős rendeltetésű) termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia Oroszországba történő exportálását.
Az uniós külügyminiszterek döntése papírforma volt, és nem csak a korábbi nagyköveti, illetve kormányfői egyeztetések miatt. Az év elején felmerült ugyan, hogy a szankciókat gyorsabban is fel lehetne oldani, de egyrészt a harcok kiújulása, másrészt a Brüsszelre nehezedő amerikai nyomás miatt ennek igazából nem volt realitása. A január 31-ig való meghosszabbítás azt jelenti, hogy Brüsszelnek „megmarad az arca”, miközben kényelmesen felkészülhet az orosz piacra való visszatérésre. Azt ugyanis Berlintől Prágáig jelezték, jövőre már nem szeretnének szankciókról hallani. Mellesleg a mostani döntés nem zárja ki azt, hogy adott esetben egy rendkívüli döntéssel már korábban felfüggesszék a szankciókat.
A luxemburgi döntés nem rázta meg különösebben Moszkvát. „Oroszország a kölcsönösség elve alapján válaszol az európai uniós szankciók meghosszabbítására” – reagált a döntésre maliciózusan Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője. Oroszország szerint ezek a büntetőintézkedések „jogsértők és alaptalanok”, a Kreml ugyanakkor nem kezdeményezett és most sem kezdeményez szankciókat. Peszkov szerint a Brüsszel által bevezetett szankciók nemcsak az oroszországi gazdasági tevékenységekben érintettek érdekeit sérti, de végső soron az európai országok adófizetőiéit is. A szóvivő szavai alighanem azt jelentik, hogy Oroszország meghosszabbítja egyes nyugati, így magyar élelmiszerek behozatali tilalmát.
A Die Welt című német lap tegnap hozta nyilvánosságra a WIFO osztrák gazdaságkutató intézet elemzését: eszerint a szankcióháború összesen legalább százmilliárd euróba kerül az uniós országoknak és megközelítőleg kétmillió munkahely szűnt, illetve szűnik meg az év végéig. A magyar mezőgazdaság évi 80–90 millió eurót veszít a szankciókon.
Az uniós külügyminiszterek döntése papírforma volt, és nem csak a korábbi nagyköveti, illetve kormányfői egyeztetések miatt. Az év elején felmerült ugyan, hogy a szankciókat gyorsabban is fel lehetne oldani, de egyrészt a harcok kiújulása, másrészt a Brüsszelre nehezedő amerikai nyomás miatt ennek igazából nem volt realitása. A január 31-ig való meghosszabbítás azt jelenti, hogy Brüsszelnek „megmarad az arca”, miközben kényelmesen felkészülhet az orosz piacra való visszatérésre. Azt ugyanis Berlintől Prágáig jelezték, jövőre már nem szeretnének szankciókról hallani. Mellesleg a mostani döntés nem zárja ki azt, hogy adott esetben egy rendkívüli döntéssel már korábban felfüggesszék a szankciókat.
A luxemburgi döntés nem rázta meg különösebben Moszkvát. „Oroszország a kölcsönösség elve alapján válaszol az európai uniós szankciók meghosszabbítására” – reagált a döntésre maliciózusan Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője. Oroszország szerint ezek a büntetőintézkedések „jogsértők és alaptalanok”, a Kreml ugyanakkor nem kezdeményezett és most sem kezdeményez szankciókat. Peszkov szerint a Brüsszel által bevezetett szankciók nemcsak az oroszországi gazdasági tevékenységekben érintettek érdekeit sérti, de végső soron az európai országok adófizetőiéit is. A szóvivő szavai alighanem azt jelentik, hogy Oroszország meghosszabbítja egyes nyugati, így magyar élelmiszerek behozatali tilalmát.
A Die Welt című német lap tegnap hozta nyilvánosságra a WIFO osztrák gazdaságkutató intézet elemzését: eszerint a szankcióháború összesen legalább százmilliárd euróba kerül az uniós országoknak és megközelítőleg kétmillió munkahely szűnt, illetve szűnik meg az év végéig. A magyar mezőgazdaság évi 80–90 millió eurót veszít a szankciókon.
