Külföld
Helyzetben érzi magát az Egyesült Királyság
Megvétózhatja London az unió bővítéseit, ha nem szigoríthatja a bevándorlást
Csaknem százötven éves hagyomány Londonban, hogy a brit uralkodó beszéde nyitja meg az új parlamenti ciklust, és jelöli ki a kormány következő öt évének legfontosabb célkitűzéseit. A nyolcvankilenc esztendős uralkodó által tegnap felolvasott kéttucatnyi jogszabálytervezetben egyebek között szerepelt a brit uniós tagság jövőjéről szóló népszavazás törvényjavaslata is, azzal a szándékkal együtt, hogy a referendum előtt a brit kormány újratárgyalja Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerét Brüsszellel. Mivel az új, David Cameron vezette konzervatív kabinet egypárti, a kormányprogramba bekerülhettek azok az ügyek is, amelyek az előző ciklusban – a liberális demokratákkal való koalíciós kényszer miatt – háttérbe szorultak. A brit uniós tagság jövőjéről szóló referendum tervezetének elfogadása biztosra vehető, hiszen a minap a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt is jelezte, hogy megszavazza a javaslatot. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az uniós államokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna. A brit kormány emellett ragaszkodik ahhoz is, hogy az unión belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Ennek alapján Cameron azt igyekszik elérni, hogy a tagállamok a mostani uniós szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.
Philip Hammond brit külügyminiszter a BBC televíziónak kijelentette: a brit kormány bízik abban, hogy a uniós partnerei felismerik a London által felvetett problémák fontosságát, és azt is, hogy ha e problémák kezeletlenül maradnak, "a brit nép nem fogja jóváhagyását adni" Nagy-Britannia további EU-tagságára a tervezett népszavazáson. Tehát a britek Unióból való kilépésre fognak szavazni, hacsak az EU-tagállamok nem írják alá London ígényeit.
Cameron nemrégiben alig burkolt utalást tett arra is, hogy ha Brüsszel ehhez nem járul hozzá, a brit kormány megvétózhatja a további bővítéseket. Kijelentette: az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez „tökéletes helyzetbe” hozza Nagy-Britanniát, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát érvényesítse.
A II. Erzsébet királynő beszédéből kiderült továbbá, hogy a kormány – a népszavazás sikerességének érdekében – egyelőre késlelteti David Cameron azon korábbi tervezetét, amely szerint a konzervatívok által régóta ellenzett, 1950-ben hatályba lépett Európai Emberi Jogi Nyilatkozat helyett újra az 1689. évi alkotmányos monarchia alapvető jogszabályát, a „jogok törvényét” (Bill of Rights) léptetnék életbe.
Az új brit kormányprogram főbb célkitűzései
- Európai uniós tagságról szóló referendum
- Adómentes minimálbér a részmunkaidős dolgozóknak
- Nagyobb önrendelkezési jog biztosítása Skóciának
- Terrorellenes törvény a radikalizáció megfékezésére