Partnerségünk legszilárdabb köve a bizalom

– A Kínai Köztársaság, vagyis Tajvan, Ázsia első demokratikus állama. Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy demokratizálódó országnak az ázsiai kontinensen, és milyen sikereket ért el eddig?

– A demokratizálódás, vagy mondhatjuk, a „tajvanizáció” 1987-ben kezdődött el a szigeten, és bár a haladás sikerének nemzetközileg is elismert, kézzelfogható eredményei vannak, az átalakulási folyamatok még korántsem értek véget. Az elmúlt két évtizedben a tajvani szavazók megválasztották a saját vezetőiket, a kormány politikáját – és tagjait – pedig széles körben lehet bírálni, nemcsak a törvényhozásban, hanem az oktatási intézményekben, a médiában és a politikai tüntetéseken is. A demokratikus átalakulás folyamata azonban megköveteli, hogy a civil társadalom is lépést tartson a változásokkal, és bár Tajvan minden jel szerint jó úton halad, ez a fajta átállás több időt igényel. Külföldi útjaim során gyakran kapok olyan visszajelzéseket, amelyek azt bizonyítják, hogy a tajvani mentalitást jóval közelebbinek érzik az európaihoz, mint a kontinentális kínait, sőt az ázsiai szomszédjainkhoz képest „kozmopolitábbnak” tartanak minket.

– Ön több mint fél éve érkezett. Eddigi tapasztalatai alapján milyen hasonlóságokat fedezett fel Tajvan és Magyarország között?

– A nyilvánvaló kulturális különbségek ellenére ittlétem alatt természetesen felfedeztem némi hasonlóságot. Hadd éljek egy hétköznapi példával: Budapest utcáin látok nagymamát az unokájával sétálni. Ez talán furcsán hangzik, de higgye el, nyugatabbra a generációk közötti kapcsolat ilyesfajta megnyilvánulása egyáltalán nem jelenik meg. A kollektivitás az én kultúrám egyik legfontosabb eleme, amely az egyén, a célok és a kötelezettségek meghatározásában nyilvánul meg, a közösség szükségletei tehát felülírják az egyéni érdekeket. Magyarországon úgy érzem, szintén van a levegőben ebből a kollektivizmusból.

– A magyar kulturális emlékezet számos mély történelmi sebet és fájdalmat őriz magában. A mai tajvani mindennapi élet túl tud lendülni a történelmi traumákon?

– Magyarország és Tajvan között abban is fellelhető a hasonlóság, hogy mennyire szeret visszatekinteni a múltba: a jövő tervezése helyett szeretjük magunkban hordozni a régi idők sebeit, szerintem azonban jobb lenne ezeket elengedni és az előttünk álló lehetőségekre koncentrálni.

– Mi a fő különbség a tajvani identitás és a kínai identitás között?

– Az elmúlt évtizedekben Tajvan gyors és radikális politikai, illetve kulturális változásokon ment keresztül, amelyek a tajvani identitás kritikus megkérdőjelezését, majd újraalkotását eredményezték. A folyamat a kontinentális Kína által diktált egységes kulturális identitásalkotásról viszonylag élesen váltott át a helyi öntudat felépítésének szándékába. Bár az elmúlt években a kereskedelmi kapcsolatok és a kölcsönös befektetések száma folyamatosan nőtt Peking és Tajpej között, a „tajvanizáció” az identitásépítésben különösen sikeres volt, vagyis a lakosság egyre nagyobb hányada vallja magát tajvaninak, és nem kínainak.

- Mit gondol a magyar kormány keletinyitás -stratégiájáról?

– Tajvan Magyarországhoz hasonlóan kis ország, főleg ázsiai viszonylatban, tehát pontosan tudja, mennyire fontos az export földrajzi diverzifikációjának erőteljes gazdaságdiplomá­ciai aktivitással való elősegítése. Tajvan mostanra az ázsiai és csendes-óceáni térség gazdasági fejlődésének egyik meghatározó tényezője, és a világgazdasági folyamatokban is fontos szerepet tölt be, ez pedig elsősorban a gazdasági-üzleti nyitottságunknak és a külgazdasági stratégiánknak köszönhető. Magyarország „több lábon álló” célkitűzései tehát – a folyamatosan átalakuló világgazdaság jelenlegi folyamatait tekintve – ésszerű és logikus lépésként értelmezhetők.

– Magyarország az „egy Kína” elvet elfogadva nem áll diplomáciai kapcsolatban a Kínai Köztársasággal. Ennek dacára a Tajvani Képviseleti Iroda miként próbálja megszólítani a magyar embereket?

– A nem hivatalos jellegű együttműködés ellenére a gazdaság, a kultúra, az oktatás és a tudomány területén is számos sikert könyvelhetünk el Tajvan és Magyarország viszonyrendszerében. Ezek közül érdemes külön kiemelni a hallgatókat célzó ösztöndíjprogramokat, hiszen a Tajvani Képviseleti Iroda évről évre egyre több magyar diáknak kínál lehetőséget, hogy valamelyik tajvani egyetemen folytassa tanulmányait, és ez fordítva is igaz: folyamatosan növekszik Magyarországon a tajvani hallgatók száma, különösen a nemzetközileg is méltán elismert orvosi és természettudományi képzési területen. Ezenkívül az országok közötti kulturális együttműködést is régóta igyekszünk elmélyíteni. Nemrég például a tajvani Országos Központi Könyvtár és a budapesti Országos Széchényi Könyvtár között írtunk alá együttműködési megállapodást az erőforrások kölcsönös cseréje és a közös projektek céljából.

– A Tajvani Képviseleti Iroda vezetőjeként milyen egyéni célkitűzései vannak, amelyeket el szeretne érni kiküldetése során?

– Az elődeim kemény munkájának köszönhetően kapcsolatunk hosszú ideje barátságos és szilárd alapokon nyugszik. Az együttműködés számos területen már létezik. Feladat természetesen mindig akad, hiszen – bár a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági forgalmat fokozatos növekedés jellemzi – van még mit fejlődni, például a turizmus területén.

– Mit gondol a Kínai Köztársaság és Magyarország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról? Mely ágazatokban van a legnagyobb együttműködés a két ország között?

– Tajvan több éve a huszadik-huszonkettedik legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, az ázsiai országok között (a Kínai Népköztársaság, Japán, és Dél-Korea után – a szerk.) pedig a negyedik helyet foglalja el. A Tajpejben működő Magyar Kereskedelmi Iroda rendszeresen szervez befektetési szemináriumokat vagy fogad tajvani üzleti, gazdasági delegációkat. A legfontosabb Tajvanra irányuló magyar exportcikkek egyébként főként elektronikai, atomenergetikai és húsipari termékek, az importot pedig a gép- és műszeripar területéről származó, fejlett technológiát képviselő áruk dominálják. A kiemelkedő együttműködési területek között érdemes hangsúlyozni a mezőgazdaságot, Tajvan ugyanis fejlett technológiákkal rendelkezik, míg Magyarország szennyezetlen földdel és tiszta vízzel, így kiváló lehetőségek rejlenek ezen a téren.

– A tajvani befektetők miért találják vonzó kereskedelmi vagy üzleti partnernek Magyarországot?

– A közép- és kelet-európai térségben Tajvan Budapesten nyitotta meg az első kereskedelmi képviseletét, akkor még Tajpej Kereskedelmi Iroda néven. Sőt, a kapcsolatok ennél is régebbre nyúlnak vissza a két ország között: az 1956-os magyarországi forradalom ugyanis Tajvan állami és magánszektorában egyaránt támogatottságra lelt, így országunk nem csupán pénzt adományozott, hanem a törvényhozás állásfoglalást is elfogadott a magyar szabadságharc segítésének érdekében. A tajvani befektetők számára egyébként a bizalom alapvető feltétele a hosszú távú és akadálymentes viszonyrendszer: 1999 óta, vagyis több mint tizenöt éve Magyarország megbízható partnernek számít.