Washington és Brüsszel a szakadárokat és közvetetten Moszkvát teszi felelőssé a mariupoli tragédiáért, Oroszország szerint Kijev provokált. Az EU külügyminiszterei csütörtökön tárgyalnak az esetleges újabb oroszellenes szankciókról.

Oroszország agresszor, a két „népköztársaságot” pedig terrorista szervezetté kell nyilvánítania az ENSZ Biztonsági Tanácsának – így döntött tegnap a kijevi parlament, amely újabb Moszkva elleni szankciókat is követelt a Nyugattól.
A harminc áldozattal járó mariupoli merénylet kétségkívül margóra tett Ukrajnában minden békekezdeményezést. A minszki tűzszüneti megállapodás jelenleg nem több papírnál, amelyre mindkét oldal hivatkozik, amikor a másikat támadással vádolja, a nehézfegyverek frontról való kivonására pedig egyelőre a múlt heti orosz, ukrán, német és francia külügyminiszteri megállapodás ellenére sincs sok esély. Jelenleg Donyecknél heves harcok dúlnak, a már említett Mariupolnál nyugodtabb a helyzet.
A szakadárok továbbra is állítják, semmi közük a szombati rakétatámadáshoz, sőt szerintük azt ukrán szabadcsapatok vagy kijevi, „angolul beszélő” provokátorok követték el. Az ukránok hétfőn prezentáltak egy bizonyítéknak szánt videót, amelyben egy volt mariupoli rendőrtiszt egy Hamu fedőnevű orosz tüzértisztet vádol meg a rakétatámadással, de ezt néhány szakértő nem tartja túl meggyőzőnek. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet szerint Kijev felelős a harcok kiújulásáért. Felszólította a nyugati kormányokat, hogy „ne bátorítsák az ukrán héjákat, mert ez csak még nagyobb katasztrófához vezet”. Az orosz politikus szerint a Nyugat látványosan hallgatott, amikor a mariupoli tragédia előtt Donyeckben egy trolibuszmegállót ért aknavetőtűz, és tucatnyian veszítették életüket.
Mariupol miatt újabb szankciók bevezetését helyezték kilátásba Oroszországgal szemben kedd délelőtt kiadott közös közleményükben az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői. A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács a közleményben emlékeztetett, hogy decemberben úgy döntöttek, „tartják az eddigi irányt”, és szükség esetén készek „további lépésekre”. Az uniós külügyminiszterek csütörtökön – már korábban összehívott – rendkívüli tanácskozást tartanak Brüsszelben az ukrajnai fejleményekről. Az újabb szankciók ugyanakkor kérdésesek, hiszen a közép-európai országok zöme már a régieket is ellenzi, az Alekszisz Ciprasz vezette új görög kormány pedig állítólag vétóra is hajlandó.
Közben ismeretlen tettesek keddre virradóra felgyújtottak Kijevben egy orosz ortodox templomot. A moszkvai patriarkátushoz tartozó fatemplom az ukrán főváros Desznyanszk kerületében van. Orosz hírügynökségek kedd reggel arról is hírt adtak, hogy helyi szélsőségesek megpróbálták felgyújtani a kijevi Babij Jar emlékhelyen lévő templomot is, de károk csak a szentély oltárában keletkeztek. Babij Jarban történt a II. világháború történetének egyik legnagyobb tömegmészárlása. 1941. szeptember 29-én és 30-án a német megszállók több mint harminc háromezer zsidót tereltek össze és lőttek agyon egy szakadéknál.



