Külföld
Ferenc pápa: A sajtószabadságnak korlátai vannak
A katolikus egyházfő szerint a vallást nem lehet az erőszak igazolására használni

„Nem szabad provokálni, megsérteni mások vallását, nem szabad gúnyt űzni belőle” – jelentette ki Ferenc pápa a Srí Lankáról a Fülöp-szigetekre tartó repülőgép fedélzetén, majd hozzátette: a sajtószabadsághoz való jogot mások megsértése nélkül kell alkalmazni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy megengedhetetlen ölni a vallás nevében, amelyet soha nem lehet az erőszak igazolására használni.
A szólásszabadság védelme érdekében Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit miniszterelnök tegnap közös cikket közölt a The Times című konzervatív brit napilapban. A két politikus hangsúlyozta: Nagy-Britannia és az Egyesült Államok továbbra is együtt száll szembe azokkal, akik fenyegetik a két ország életformáját és az általuk vallott értékeket.
A francia államfő egy héttel az iszlám nevében elkövetett párizsi terrortámadások után a párizsi Arab Világ Intézetében úgy fogalmazott, „radikális iszlamizmus valamennyi ellentmondásból, hatásból, nyomorból, egyenlőtlenségből és a hosszú ideje nem rendezett valamennyi konfliktusból táplálkozik”. Francois Hollande szerint „az iszlám összeegyeztethető a demokráciával, el kell utasítanunk a csúsztatásokat és egybemosásokat”. Angela Merkel német kancellár a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban csütörtökön elmondott beszédében ismét elítélte a párizsi vérengzést, és hitet tett amellett, hogy az iszlám Németország része, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy tisztázni kell a muzulmán vallás és az iszlamista terror viszonyát. Mint mondta, Németországban megengedhetetlen a muzulmánok kirekesztése és a vallási közösség egészét megpecsételő, általánosító gyanúsítás és vádaskodás.
Peter Hervik dán antropológus szerint azonban Európában egyre inkább terjednek azok a nézetek, amelyek szerint a különböző kultúrákhoz tartozó emberek nem tudnak békésen egymás mellett élni. Az Aalborg Egyetem professzora a Magyar Tudományos Akadémia rendezvényén tartott tegnapi előadásában hangsúlyozta: Dániában és Franciaországban az egyre keményebb neonacionalista retorika azt hajtogatja, hogy muzulmánok foglalják el az országot, és ellen kell állni ennek a tendenciának. A neonacionalista retorika hangsúlyozza a nemzet, a származás és az otthon jelentőségét – tette hozzá.
Nagy megdöbbentést és ellenszenvet váltott ki a Charlie Hebdo egyik alapítójának, a nyolcvanéves Henri Rousselnek a hetilap legutóbbi számában megjelent írása, amelyben felrója a meggyilkolt Stéphane Charbonnier-nak, ismert nevén Charbnak, hogy túl messzire ment a Mohamed-karikatúrákkal, és magával rángatta a kollégáit is a halálba. Richard Malka, a Charlie Hebdo ügyvédje elmondta, „Charbot még el sem temették, de a Nouvel Observateurnek (Roussel saját rovatának – a szerk.) nincs jobb dolga, mint megjelentetni egy ilyen vitatható és epés véleményt róla”. Emlékeztetett arra is, hogy a hetilap szerkesztője „a minap még kisírta a szemét, és esküdözött, hogy folytatja a harcot. Nem hittem volna, hogy ilyesmit ért ez alatt” – tette hozzá az ügyvéd.
Erdogan: Netanjahu is egy terrorista
Antiszemita szájhősnek nevezte Recep Tayyip Erdogan török elnököt Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter Jeruzsálemben az izraeli nagyköveti értekezleten, és kijelentette, hogy az európai vezetők gyáva módon nem szembesítik ezzel a török politikust. Mint mondta, „a civilizált, politikailag korrekt Európa hallgatása egy olyan antiszemita szájhős szomszéddal és bandájával szemben, mint Erdogan, az 1930-as évekre emlékeztet bennünket” – mondta a külügyminiszter arra az üldöztetésre utalva, amelyet a zsidók szenvedtek el a náci Németországban.
Ezt megelőzően a török kormányfő a párizsi terrortámadások elkövetőihez hasonlította az izraeli miniszterelnököt, és azzal vádolta meg Netanjahut, hogy felelősség terheli a Gázai övezetben elkövetett emberiesség elleni bűntettekért. „Ahogy a terroristák, akik a párizsi mészárlásokat elkövették, Netanjahu is emberiesség elleni bűncselekményeket követett el egy kormány élén állva, amely a gázai tengerparton játszó gyerekeket mészárolt le” – mondta Erdogan.
Erdogan már miniszterelnökként is rendszeresen hevesen bírálta az izraeli vezetést a palesztinokkal szembeni politikája miatt, és azóta, hogy tavaly államfővé választották, ez folytatódik. Izrael és Törökország viszonya közel öt évvel ezelőtt romlott meg jelentősen, amikor egy izraeli kommandó megszállt és lefoglalt egy török hajót, amely az izraeli tiltás ellenére segélyt szállított a blokád sújtotta Gázai övezetbe. Az akcióban a katonák megöltek kilenc török állampolgárt, miután ők ellenálltak.
A külügyminiszter bírálta az európai vezetők reakcióit a múlt heti párizsi iszlamista terrortámadásokra, azt állítván, hogy nem tulajdonítanak elég nagy jelentőséget a 17 ember halálát okozó merényletek antiszemita jellegének. (A kóser élelmiszerüzletben elkövetett támadásban ugyanis négy francia zsidó is meghalt.)
A párizsi kóser boltban lezajlott túszejtésre hivatkozva a Jyllands-Posten című jobbliberális beállítottságú dán napilap – amely 2005-ben karikatúrasorozatot közölt Mohamed muzulmán prófétáról – tegnap az európai zsidóság védelmére szólította fel a kontinens politikai vezetőit. Mint írták, antiszemitizmust vissza lehet szorítani és új életet lehet teremteni a zsidóknak. Németországban a zsidóság az újraegyesítés után újra kivirult, amiért Németország egészét nagy tisztelet illeti meg. Itt az ideje, hogy Európa további része is megértse az antiszemita veszélyt. Elsőként azt kéne belátni, hogy milyen ijesztő erőkkel állunk szemben” – írta a lap.
