Külföld

Görögország válságkezelő politikát kap

Berlin és Brüsszel megállapodásra törekszik a radikális baloldali Sziriza párttal, amely most visszafogottabb retorikára váltott

A német kormány és az Európai Bizottság megállapodásra törekszik a görög Sziriza párttal, a január végére kiírt görög parlamenti választás első számú esélyesével, amely elutasítja az eddigi válságkezelő politikát. A radikális baloldali párt elsődleges célkitűzése az oligarchák befolyásának visszaszorítása a görög gazdaságban, mindenekelőtt a médiában.

05-o
Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője a január 25-i választások legesélyesebb befutója (Fotó: Reuters/Alkis Konstantinidis)

A német kormány, a korábbi sajtóhírekkel ellentétben, gazdaságilag-pénzügyileg továbbra is kockázatosnak, politikailag pedig költségesnek ítéli meg Görögország esetleges kiválását az euróövezetből, és úgy tapasztalja, hogy a Sziriza kevésbé vehemensen utasítja el az eddig követett válságkezelő politikát, mint akár néhány hónappal korábban – írta tegnap a Die Zeit. A német hetilap szerint Berlin a hangnem változását a megegyezés lehetőségének jeleként értékeli. Mint a lap megjegyzi, Jörg Asmussen, a pénzügyminisztérium államtitkára, az Európai Központi Bank korábbi igazgatósági tagja többször találkozott Alekszisz Ciprasszal, a Sziriza elnökével. A lap szerint lehetséges kompromisszum lehet, hogy további adósságtörlesztési könnyítéseket vezetnek be, cserébe pedig Ciprasz eláll néhány radikális követeléstől, és így megőrizhető Görögország euróövezeti tagsága.

Az EU-ban már a korábbi brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva példáját emlegetik, aki radikális baloldali vezetőként megriasztotta a pénzügyi piacokat, de hatalomra kerülve sikeresen dolgozott hazája fejlődéséért. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy egyelőre nem lehet felmérni, mekkora esélye van egy brazil típusú forgatókönyvnek Görögország esetében – írta a Die Zeit. A lap értesüléséhez illeszkedik a német kormányszóvivő szerdai nyilatkozata, amely szerint a berlini vezetés nem gondolkodik Görögország euróövezeti tagságának esetleges megszűnéséről, és az a meggyőződése, hogy Görögországnak az euróövezetben a helye.

A Bild című lap tegnapi cikke szerint a kancellári hivatalban vészforgatókönyveket dolgoztak ki arról, hogy miként alakulhatnak a folyamatok a mentőhitelekhez kapcsolódó megszorításokat elutasító Sziriza választási győzelme esetén, a Der Spiegel című hetilap pedig vasárnap arról írt, hogy a kormány helyzetértékelése szerint elkerülhetetlenné válhat a görög eurótávozás, ha a Sziriza alakít kormányt a január 25-re kitűzött választások után, a valutaunió azonban az utóbbi évek reformjai révén nagyobb megrázkódtatás nélkül elviselné az ország kilépését.

A Sziriza párt egyik elsődleges feladatának tekinti az oligarchák befolyásának visszaszorítását a görög gazdaságban, főleg a médiában – mondta a Sziriza gazdasági szóvivője a Finan­cial Timesnak. Jorgosz Sztatakisz, a fejlesztési miniszteri poszt várományosa a londoni gazdasági napilapnak adott interjúban kijelentette, hogyha a Sziriza kormányra kerül, három olyan szektorban indít vizsgálatot, amelyben az oligarchák különösen aktívak: a médiában, a közbeszerzési rendszerben és az ingatlanpiacon. Mint mondta, a Sziriza véget vetne annak a gyakorlatnak, amelynek alapján a görög kormány ingyen osztogatott „politikai barátainak” engedélyeket televí­ziós csatornák létesítésére.