A magyaroknak szükségük van a németek barátságára, éppen úgy, mint 25 évvel ezelőtt - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton a Berlin melletti Potsdamban a határnyitás 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. Németország soha nem felejti el Magyarországnak, hogy 1989-ben megnyitotta nyugati határát a német menekültek előtt, és ezzel döntő lendületet adott a német egység helyreállításához vezető folyamatnak - mondta Peter Altmaier német kancelláriaminiszter ugyanezen a rendezvényen.
Balog Zoltán ünnepi beszédében felidézte, hogy 1989 nyarán református lelkészként lelki gondozó volt az NDK-s menekülteket befogadó csillebérci menekülttáborban, amelynek lakói körében nagy volt a bizonytalanság és a bizalmatlanság. Ebben a feszült helyzetben érkezett a hír a magyar kormány döntéséről, miszerint megnyitják az osztrák határt a menekültek előtt. Ez "jó döntés volt," hiszen "minden kétséget és bizalmatlanságot elmosott, és nagy bizalmat teremtett" egymás iránt a menekültek között, és németek és magyarok között, nemcsak a lakosságban, hanem a legfelső politikai szinten - mondta Balog Zoltán.
A magyar döntés bizalmat teremtett a német és a szovjet politikai vezetők viszonyában is, és erősítette az európai politikusok egymás iránti bizalmát - tette hozzá a miniszter, kiemelve, hogy "a bizalomnak meg kell maradnia, és ma is jó döntésekre kell vezetnie".
Németek és magyarok ma is olyan döntések és kihívások előtt állnak, mint 25 évvel ezelőtt - mondta Balog Zoltán az ukrán válsággal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy "ismét Európa jövőjéről van szó, és nem csak Ukrajnáról". A tárcavezető szerint a csupán nosztalgiázó megemlékezés haszontalan: "Nem a régi időket kell visszasírni, hanem a jövő érdekében kell a múltról beszélni" - állítja Balog, aki szerint múlt igazságát el kell mondani a következő nemzedékeknek, mert Európa csak így lehet "békés, szabad és igazságos". A miniszter szerint a magyar-német kapcsolatok múltjából pedig az a legfontosabb üzenet a jövőnek, hogy "a magyaroknak szükségük van a németekre".
Magyarország "nem pénzt kér Németországtól, mint ahogy talán más országok teszik", hanem a német és a magyar félnek egyaránt hasznos befektetéseket - tette hozzá.
A határnyitás és az 1989-es politikai fordulat emlékezetének nem csupán helyi, "privát" kelet-közép-európai ügynek kell lennie, hanem egész Európa közös ügyének, és ebben a két diktatúrát és a két diktatúra alóli felszabadulást megélő Németország segíthet a legtöbbet - hangsúlyozta Balog Zoltán az ünnepségen, amelyen részt vett mások mellett Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter és Peter Altmaier jelenlegi kancelláriaminiszter.Az utóbbi 25 év egyik legfontosabb tanulsága a jövőre nézve, hogy "a szabadság és a demokrácia nem jár együtt automatikusan igazságossággal, és nem biztosít egyenlő esélyeket mindenkinek". Így az a veszély fenyeget, hogy a politikai és ideológiai vasfüggöny lebontása után "szociális vasfüggönyök" jelennek meg Európában, akár országokon belül is - hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere.
Ezért Magyarország "a társadalmi igazságosságért folytatott minden küzdelemben, és a terhek igazságos megosztásáért vívott minden szabadságharcban szövetségeseként tekint nemcsak az Európai Unióra, hanem mindenekelőtt Németországra" - mondta Balog Zoltán az ünnepségen, amelyen több százan vettek részt, köztük politikusok, diplomaták, gazdasági vezetők.
Hans-Dietrich Genscher külön köszönetet mondott Balog Zoltánnak az ünnepi beszédéért, és felidézte, hogy több mint 30 éve ismerte meg őt az egykori NDK területén fekvő Halléban egy úrvacsorai istentiszteleten, amelyet az ifjú lelkész Balog Zoltán mutatott be.
A rendezvényt - amelyről számos német televízió és egyéb médium készített tudósítást - a világhírű egykori nyugat-berlini határátkelőnél, a Glienicke-hídnál álló Villa Schöningenben tartották meg.
Németország soha nem felejti el a határnyitást Magyarországnak
Németország soha nem felejti el Magyarországnak, hogy 1989-ben megnyitotta nyugati határát a német menekültek előtt, és ezzel döntő lendületet adott a német egység helyreállításához vezető folyamatnak - mondta Peter Altmaier német kancelláriaminiszter, kiemelve, hogy a határnyitásnak rendkívüli pszichológiai jelentősége volt, "gátszakadást" okozott, ami után már feltartóztathatatlanul haladt tovább a rendszerváltás folyamata.
