Magyar fejlesztésű bio-szennyvíztisztító kezdte meg működését Hollandiában

Áder János: Egészen más technológiával működik, mint a hagyományos létesítmények - Tizenhat európai állam- és kormányfő adott ki közös nyilatkozatot a klímaváltozás elleni küzdelem erősítésére

Krónika
  • 2018.11.23. - 18:45

Több tízezer ember szennyvizét is képes megtisztítani az a bio-szennyvíztisztító, amely a koningshoeveni trappista apátság területén, magyar fejlesztés nyomán valósulhatott meg - mondta Áder János köztársasági elnök a közmédiának, miután hollandiai látogatása zárásaként felkereste a létesítményt pénteken.

Áder János kiemelte: a magyar fejlesztésű bio-szennyvíztisztító egészen más technológiával működik, mint a hagyományos létesítmények, növényeket és algát használ fel a víz megtisztításához.

szennyvíz
A magyar Biopolus cég bio-szennyvíztisztító üzeme a Tilburghoz közeli koningshoeveni trappista apátságban 2018. november 23-án. Ezen a napon a hollandiai munkalátogatáson tartózkodó Áder János köztársasági elnök megtekintette az üzemet. MTI/Kovács Tamás

A köztársasági elnök rámutatott: ipari és kommunális szennyvíz tisztítására is alkalmas, az eljárás gyorsabb a korábbinál és hatékonyabb is.

Áder János példaként említette, nagy kérdés a szennyvíz megtisztításakor, hogy a gyógyszer- vagy vegyszermaradványokat sikerül-e eltávolítani. Ezzel az eljárással erre is mód van - hangsúlyozta.

A magyar államfő külön örömét fejezte ki, hogy a Biopolus nevű cég, amelyik a beruházást megvalósította, magyar termékkel, magyar innovációval olyan piacra tört be, ahol külföldről nehéz megjelenni, Hollandia ugyanis több évszázados vízkezelési gyakorlattal rendelkezik.

Áder János felidézte, hogy a cég először a Budapesti Víz Világtalálkozón mutatkozott be, és az, hogy jelen vannak, ennek a találkozónak az eredménye, hisz ott léptek ki a nagyvilág elé.

A köztársasági elnök kitért arra is, hogy a magyar fejlesztésű szennyvíztisztító nem túl nagy területen 20 ezer ember, azaz "egy nagyobbacska város" szennyvizét képes megtisztítani.

Úgy fogalmazott: árvízi védekezésben Magyarország jól teljesít, de a szennyvíztisztítás területén megjelenni a piacon egy teljesen új technológiával, Hollandiában referenciát szerezni, lehetőséget kapni, hogy Európa más városaiban, a világ egyéb részén is ez a magyar technológia megjelenjen, és Magyarországon is alkalmazzák lehetőség szerint, rendkívül fontos dolog.

Kitért arra is, hogy egy éven belül megvalósulhat egy következő beruházás Eindhovenben, ami már kifejezetten a városi szennyvíztisztítással foglalkozik.

Innováció, hogy a szennyvízben lévő energiát is hasznosítani kívánják, illetve a szennyvíziszapban meglévő anyagokat kinyernék, és hasznosítanák ipari nyersanyagként.

A cél egy körforgásos technológia megteremtése, azaz, hogy a szennyvízből minden használható anyagot kinyerjenek és újrahasznosítsanak.

Ez egy nagyon jó megoldás lehet, különösen a fejlődő országokban, ahol a szennyvíz 90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a folyókba, tavakba, szennyezve azokat a vízforrásokat, amelyeket a mezőgazdasági művelésben, vagy a lakosság ellátására használnának - mutatott rá Áder János, hozzátéve: ha ezt meg tudják előzni, akkor sok további bajt lehet megakadályozni.

Tizenhat európai állam- és kormányfő adott ki közös nyilatkozatot a klímaváltozás elleni küzdelem erősítésére 

Tizenöt európai állam- és kormányfő támogatta Alexander Van der Bellen osztrák államfő kezdeményezését, amelynek célja a klímaváltozás elleni küzdelem erősítése. A nemzetközi közösséghez intézett felhívás támogatói között van Áder János magyar államfő is. 

A nyilatkozat pénteken jelent meg Alexander Van der Bellen hivatalos Facebook-oldalán, azzal kapcsolatban, hogy a lengyelországi Katowicében december 3-14. között tartják az ENSZ 24. Klímakonferenciáját (COP24). A csúcstalálkozóra több mint 30 ezer résztvevőt, köztük állami vezetőket várnak a világ közel kétszáz országából. 

A tanácskozás előkészítő ülései november 26-án kezdődnek, az állam- és kormányfők ezt megelőzően fogadták el a közös kezdeményezést. A nyilatkozatot Ausztria, Ciprus, Finnország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Svájc, Svédország, illetve Szlovénia állam-, illetve kormányfői írták alá, köztük Áder János. 

A kezdeményezés mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás korunk legnagyobb kihívása. "Generációnk szembesül először a Föld hőmérsékletének gyors emelkedésével, és valószínűleg a mi generációnk az utolsó, amelynek még lehetősége van hatékonyan szembeszállni a közelítő a globális klímakatasztrófával" - mutattak rá az aláírók.

A klímaváltozás hatásai bizonyítottak, és a világ minden pontján érezhetőek: a hőhullámok, az árvizek, az aszályok, a sárlavinák előfordulásának, a gleccserolvadás és a tengerszint-emelkedés drámai növekedése. A közvetlen következményeket mutatják például a vízhiány, a terméskiesések, az azt követő éhínség és a kényszerű migráció. A klímaváltozás hatásai már idény nyáron Európában is érezhetőek voltak: a hőhullámok, a Görögországtól az Északi sarkvidékig előforduló erdőtüzek számos életet követeltek, és elpusztították sokak megélhetését.

A nyilatkozat kifejti azt is, hogy a globális felmelegedés visszaveti a világgazdaságot. Veszélyeztet számos szektort, köztük a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, a turizmust, az energia-és vízellátást, és komoly veszélyt jelent a világ stabilitására és békéjére. 

A deklarációt aláíró állam- és kormányfőknek meggyőződése, hogy a klímaváltozás elleni hatékony fellépés önmagában is szükséges, de ezen túl hozzáadott értéket és új lehetőségeket is teremt a gazdaságaink és a társadalmaink számára. Bíznak benne, hogy jelentős lépésekkel a Föld biztonságos, békés és fejlődő pályára állítható. 

A kezdeményezés támogatói felhívták a figyelmet arra: a lengyelországi COP 24 felelőssége óriási, mivel a katowicei klímakonferencián  állapodnak meg majd a párizsi klímamegállapodás aláírói az egyezmény részletes szabályairól. Ennek keretében nemcsak a 2025-re és 2030-ra meghatározott nemzeti vállalásokról, hanem a Párizsi  Egyezmény hosszú távú céljairól is tárgyalnak.

Az osztrák elnök és a tizenöt másik európai állam- és kormányfő azzal a kéréssel fordul a nemzetközi közösséghez és a Párizsi Egyezmény aláíróihoz, hogy együtt lépjenek fel a globális klímaválság megállítása érdekében.

A 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.


Reklám