Megoldódni látszik néhány, a kilencvenes években elkövetett alvilági leszámolás ügye, ugyanakkor az egykori érdekkörök mai szándékai felülírhatják az eljárások kimenetelét.
Valószínűleg nem a siker esztendejeként könyvelik el az idei évet a kilencvenes évek olajügyeinek egykor mesés vagyonokat felhalmozó szereplői. Többeket közülük a jelzett időszakban elkövetett alvilági leszámolásokkal hoztak összefüggésbe, néhányan pedig már bíróság elé is álltak a merényletek miatt. Számos oka lehet annak, hogy a több évtizede elkövetett gyilkosságok, támadások vizsgálata minden esetben vakvágányra került, ugyanakkor az ügyeknek közös jellemzőjük, hogy immár szinte mindegyik hátterében ugyanazt a kört látják érintettnek a nyomozó hatóságok.
A magyarországi kriminalisztika egyik rekordere az alvilág egykori bérgyilkosának tartott Jozef Rohác. A hatvanesztendős szlovák állampolgár számláján jelenleg hat rendbeli emberölés szerepel: az ügyészség szerint ő lőtte agyon 2008 februárjában a médiamágnás Fenyő Jánost, Rohác és társai követték el ugyanabban az évben a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantást, és ő végzett 1996-ban a Cinóberként ismert néhai lányfuttatóval, Domák Ferenccel is. Jozef Rohác következetesen tagadja az ellene felhozott vádakat, és ez reményt adhat számára, hisz az ellene felhozott bizonyítékok szinte mindegyike egykori maffiózók egymásnak és sokszor önmaguknak is ellentmondó vallomásain alapulnak.
Rohácnak nem adhat okot bizakodásra az, hogy kiszivárgott hatósági információk szerint a gyilkosságok mellett más, még mindig felderítetlen merényletekkel is meggyanúsíthatják, ezek egyike az orosz–ukrán kapcsolatairól ismert üzletember, Seres Zoltán 1999-es megölése. Seressel Rohácnak egyszer már szerencséje volt, mivel a vállalkozó ellen tizennyolc éve elkövetett robbantási kísérlet ügyében bizonyíték hiányában felmentették. Az ominózus bizonyíték a pokolgép gyújtószerkezete volt, amin állítólag Rohác ujjlenyomatát megtalálták, de a tárgy rejtélyes körülmények között eltűnt a rendőrség raktárából, majd hasonló módon egyszer csak előkerült, de addigra már értékelhetetlen volt. Kérdés, hogy Rohác ügyeiben előfordulhat-e még olyan baki, ami megkérdőjelezheti a bűnösségét. Nem baki, de sokat sejtető körülmény, hogy a Fenyő-gyilkosság eljárásában e döntéshozók elkülönítették a felbujtói kör utáni nyomozást, majd a vizsgálatot meg is szüntették. Az Aranykéz utcai és a Cinóber-ügyben döntően egykori társak vallomása alapján vádolták meg az olajügyek fenegyerekét, Portik Tamást. A tanúk elbeszélései alapján sosem volt igazán titok, hogy Portikék kíméletlenül végeztek üzleti ellenfeleikkel. Kérdés, hogyha a sokkoló merényletek háttere egyes körökben ismert volt, akkor az azokban indított nyomozások miért vallottak csődöt minden esetben. Portik Tamás védekezése ugyan jórészt a tanúk vallomásainak ellentmondásain alapul, de ez valószínűleg kevés lesz a felmentéséhez. A férfi a Prisztás József 1996-os megölése miatt indított perben tizenegy, majd a megismételt eljárásban tíz évet kapott. A perben jogászberkekben senki nem számított meglepetésre, annál is inkább, miután az ügyet ugyanaz a büntetőtanács tárgyalta, így nem volt valószínű, hogy a testület felülbírálja önmagát.
A szálakat ugyanakkor újra összekuszálhatja, hogy a vád egyik reménysége, a kecskeméti maffiaperben elítélt, majd szabadon engedett Radnai László visszakerült a börtönbe, és az eredetileg kiszabott büntetését tölti. Ha Radnai valamilyen okból megsértődik a hatóságokra, akkor – ismerve a szavahihetőségét – az említett leszámolásos ügyekben újabb csavarok is jöhetnek.
A magyarországi kriminalisztika egyik rekordere az alvilág egykori bérgyilkosának tartott Jozef Rohác. A hatvanesztendős szlovák állampolgár számláján jelenleg hat rendbeli emberölés szerepel: az ügyészség szerint ő lőtte agyon 2008 februárjában a médiamágnás Fenyő Jánost, Rohác és társai követték el ugyanabban az évben a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantást, és ő végzett 1996-ban a Cinóberként ismert néhai lányfuttatóval, Domák Ferenccel is. Jozef Rohác következetesen tagadja az ellene felhozott vádakat, és ez reményt adhat számára, hisz az ellene felhozott bizonyítékok szinte mindegyike egykori maffiózók egymásnak és sokszor önmaguknak is ellentmondó vallomásain alapulnak.
Rohácnak nem adhat okot bizakodásra az, hogy kiszivárgott hatósági információk szerint a gyilkosságok mellett más, még mindig felderítetlen merényletekkel is meggyanúsíthatják, ezek egyike az orosz–ukrán kapcsolatairól ismert üzletember, Seres Zoltán 1999-es megölése. Seressel Rohácnak egyszer már szerencséje volt, mivel a vállalkozó ellen tizennyolc éve elkövetett robbantási kísérlet ügyében bizonyíték hiányában felmentették. Az ominózus bizonyíték a pokolgép gyújtószerkezete volt, amin állítólag Rohác ujjlenyomatát megtalálták, de a tárgy rejtélyes körülmények között eltűnt a rendőrség raktárából, majd hasonló módon egyszer csak előkerült, de addigra már értékelhetetlen volt. Kérdés, hogy Rohác ügyeiben előfordulhat-e még olyan baki, ami megkérdőjelezheti a bűnösségét. Nem baki, de sokat sejtető körülmény, hogy a Fenyő-gyilkosság eljárásában e döntéshozók elkülönítették a felbujtói kör utáni nyomozást, majd a vizsgálatot meg is szüntették. Az Aranykéz utcai és a Cinóber-ügyben döntően egykori társak vallomása alapján vádolták meg az olajügyek fenegyerekét, Portik Tamást. A tanúk elbeszélései alapján sosem volt igazán titok, hogy Portikék kíméletlenül végeztek üzleti ellenfeleikkel. Kérdés, hogyha a sokkoló merényletek háttere egyes körökben ismert volt, akkor az azokban indított nyomozások miért vallottak csődöt minden esetben. Portik Tamás védekezése ugyan jórészt a tanúk vallomásainak ellentmondásain alapul, de ez valószínűleg kevés lesz a felmentéséhez. A férfi a Prisztás József 1996-os megölése miatt indított perben tizenegy, majd a megismételt eljárásban tíz évet kapott. A perben jogászberkekben senki nem számított meglepetésre, annál is inkább, miután az ügyet ugyanaz a büntetőtanács tárgyalta, így nem volt valószínű, hogy a testület felülbírálja önmagát.
A szálakat ugyanakkor újra összekuszálhatja, hogy a vád egyik reménysége, a kecskeméti maffiaperben elítélt, majd szabadon engedett Radnai László visszakerült a börtönbe, és az eredetileg kiszabott büntetését tölti. Ha Radnai valamilyen okból megsértődik a hatóságokra, akkor – ismerve a szavahihetőségét – az említett leszámolásos ügyekben újabb csavarok is jöhetnek.
