Krónika
Ha székre állok, boszorkányt látok
A Luca-napi népszokásoknak az volt a céljuk, hogy felismerjék, távol tartsák az ártó szellemet és elősegítsék a bő termést
Kevés olyan jeles alkalom van, amelyhez annyi hiedelem és népszokás kötődik, mint Luca napjához. Ez a nap eredetileg a pogány téli napforduló ünnepeinek része volt, s a Gergely- naptár bevezetése előtt egyben az év legrövidebb napja is.
Szent Lúcia egyike a hét női szentnek, akiket a Római kánon megemlít, s egy előkelő szicíliai családból származott. A legenda szerint fiatalon keresztény hitre tért, szüzességet fogadott, majd mártírhalált halt. A magyar néphitben Lucaként ismert, és szemben a nyugat-európai hagyománnyal, nálunk kétféle: jóságos és boszorkányos is lehet. Egyes vidékeken december 13-át gonoszjáró napnak tartották. Ezzel szemben például Skandináviában annyira pozitív a megítélése, hogy mindmáig nagyszabású fényváró felvonulásokkal ünneplik. Nálunk a hozzá kapcsolódó ünnepkör kezd feledésbe merülni – de a néphagyomány szerint nevéhez tilalmak hosszú sora, számos javallat és jóslás is kötődik.
Tájegységenként vannak ugyan eltérések a népszokásokban, általában ezek mégis mind arra irányultak, hogy távol tartsák a rosszat – az ártó szellemet – és segítsék a bőséget, a jó szerencsét. December 13-án tiltott volt a női munkák egy része – így a varrás, a mosás, a fonás, a kenyérsütés, a lúgozás. A népi hiedelem szerint ugyanis a varrással a tyúkok termékenységét akadályozták, a mosás esetében pedig attól tartottak, hogy kővé válnak.
A legismertebb szokás a boszorkány felismerését célzó háromlábú Lucaszék-készítés, amelyet ezen a napon kezdtek el barkácsolni, és karácsonyig kellett elkészíteni. A tizenhárom fából, fém mellőzésével létrehozott széket készítőjének el kellett vinnie karácsonykor az éjféli misére, ahol a székre állva megláthatta, ki is a boszorkány.
A naphoz jóslások és kézügyességet kívánó tevékenységek is kötődnek, így például a Luca-pogácsa-készítés, a Luca-cédula-írás vagy éppen a Luca-búza előállítása. Ezekből a jóslásokkal egybekötött eljárásokból többnyire egy-egy közelgő halálesetet, kilátásban lévő frigyet, vagy éppen a jövő évi termés bőségét kívánták kiolvasni.
Azoknak, akik a betlehemezés és a lucázás népi hagyományait közelebbről is szeretnék megismerni, ma és holnap érdemes ellátogatniuk a szentendrei skanzenba. A látogatók az élmény mellé Luca-búzát is kapnak, amelyet a szokás szerint Luca napján kell elvetni a bő termés reményében.
Szent Lúcia egyike a hét női szentnek, akiket a Római kánon megemlít, s egy előkelő szicíliai családból származott. A legenda szerint fiatalon keresztény hitre tért, szüzességet fogadott, majd mártírhalált halt. A magyar néphitben Lucaként ismert, és szemben a nyugat-európai hagyománnyal, nálunk kétféle: jóságos és boszorkányos is lehet. Egyes vidékeken december 13-át gonoszjáró napnak tartották. Ezzel szemben például Skandináviában annyira pozitív a megítélése, hogy mindmáig nagyszabású fényváró felvonulásokkal ünneplik. Nálunk a hozzá kapcsolódó ünnepkör kezd feledésbe merülni – de a néphagyomány szerint nevéhez tilalmak hosszú sora, számos javallat és jóslás is kötődik.
Tájegységenként vannak ugyan eltérések a népszokásokban, általában ezek mégis mind arra irányultak, hogy távol tartsák a rosszat – az ártó szellemet – és segítsék a bőséget, a jó szerencsét. December 13-án tiltott volt a női munkák egy része – így a varrás, a mosás, a fonás, a kenyérsütés, a lúgozás. A népi hiedelem szerint ugyanis a varrással a tyúkok termékenységét akadályozták, a mosás esetében pedig attól tartottak, hogy kővé válnak.
A legismertebb szokás a boszorkány felismerését célzó háromlábú Lucaszék-készítés, amelyet ezen a napon kezdtek el barkácsolni, és karácsonyig kellett elkészíteni. A tizenhárom fából, fém mellőzésével létrehozott széket készítőjének el kellett vinnie karácsonykor az éjféli misére, ahol a székre állva megláthatta, ki is a boszorkány.
A naphoz jóslások és kézügyességet kívánó tevékenységek is kötődnek, így például a Luca-pogácsa-készítés, a Luca-cédula-írás vagy éppen a Luca-búza előállítása. Ezekből a jóslásokkal egybekötött eljárásokból többnyire egy-egy közelgő halálesetet, kilátásban lévő frigyet, vagy éppen a jövő évi termés bőségét kívánták kiolvasni.
Azoknak, akik a betlehemezés és a lucázás népi hagyományait közelebbről is szeretnék megismerni, ma és holnap érdemes ellátogatniuk a szentendrei skanzenba. A látogatók az élmény mellé Luca-búzát is kapnak, amelyet a szokás szerint Luca napján kell elvetni a bő termés reményében.