Számítási hiba világított rá arra, hogy lényegesen erőteljesebb lehet a globális felmelegedés mértéke és üteme a Földön, ami megkérdőjelezheti a decemberben véget ért párizsi klímacsúcs résztvevőinek vállalásait.
Az eredmények azért aggasztóak, mert a víz elnyeli a napfényt, a jégszemcsék pedig visszaverik azt, ezért a klímaváltozás mértéke drámaibb is lehet, mivel a korábbi prognózisok sokkal több jeget vettek számításba.
Földünk légkörében ugyanakkor folyamatosan emelkedik az üvegházhatást kiváltó szén-dioxid koncentrációja, ami összeadódhat a felhőzet víztartalmának korábban helytelenül megállapított adataival: a kevesebb visszavert napfény miatt a globális felmelegedés mértéke a fentiek figyelembevételével a következő évtizedekben a régebben feltételezett 4,6 Celsius-fok helyett elérheti az 5,3-es értéket is. A csaknem egyfokos különbség már drámai hatással lehet a világtengerek szintjére, az Északi-sark körüli vizek már például egész évben fagymentesek lehetnének. Ez azon kívül, hogy állatfajok kipusztulását eredményezné, végveszélybe sodorhatna olyan, a tenger szintjén vagy az alatt található országokat, mint Hollandia.
Az említett tévedés megkérdőjelezheti a decemberi, párizsi klímacsúcson a résztvevő államok által tett vállalások kivitelezhetőségét is, mivel a felhőzet összetétele olyan körülmény, amelyre az emberiségnek szinte semmilyen hatása nincs. Ismert, Párizsban 195 állam képviselői arról állapodtak meg, hogy elsősorban ipari tevékenységük szabályozásával az évszázad végéig 2-2,5 Celsius-fok alatt tartják a globális felmelegedés mértékét, ami az újabb számítások alapján valószínűtlennek tűnik.
Párizsban a résztvevők főképp az energiatermelés és a nehézipari tevékenységek megrendszabályozásában látták a jövő zálogát, a megbeszélések csak érintőlegesen tértek ki például a nyugati államok rendkívül pazarló élelmiszer-felhasználására, holott az ágazat az üvegházhatású gázok kibocsátásának ötödéért felelős.



