A Budai Központi Kerületi Bíróság nem rendelte el a Volánbuszt Zrt.-t érintő korrupciós ügy harmadik gyanúsítottjának - K. Zs. Cs.-nek - a letartóztatását - tudatta a Fővárosi Törvényszék
A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség a szökés, elrejtőzés veszélye miatt, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének megakadályozása érdekében indítványozta a gyanúsított letartóztatást a Volánbusz Zrt.-t érintő korrupciós bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban. A megalapozott gyanú szerint a gyanúsított pénzfutárként egymilliárd forint „úgynevezett korrupciós pénzt" juttatott el más gyanúsítottakhoz.
Úgy fogalmaztak, hogy a külföldön tartózkodó gyanúsított, amint értesült a büntetőeljárás tényéről, önként Magyarországra utazott, és olyan mértékű együttműködési készséget mutatott, amelyet figyelembe véve alappal nem feltételezhető, hogy kényszerintézkedés hiányában kivonná magát az eljárás hatálya alól.
A bíróság álláspontja szerint a terhelt együttműködési hajlandósága alapján nincs kellő ténybeli alapja annak sem, hogy részéről az eljárás meghiúsítására irányuló szándékra lehessen következtetni – tették hozzá.
Bár a fentiek alapján a bíróság a megalapozott gyanú fennálltát meg tudta állapítani, ugyanakkor – figyelemmel arra, hogy sem a szökés, elrejtőzés, sem pedig a bizonyítási eljárás befolyásolásának a veszélye nem áll fenn a terhelt esetében – nem azonosított olyan eljárási célt, amely bármilyen jellegű kényszerintézkedés alkalmazását szükségessé tenné. A végzés nem végleges, azzal szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, míg a gyanúsított és védője a bíróság döntését tudomásul vette – írták.
A sajtóhírek alapján és a hatóságok anonimizált közleményeiből kikövetkeztethetően az ügyben letartóztatott másik két gyanúsított Jellinek Dániel üzletember, az Indotek Group vezérigazgatója és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója.
A Volánbusz-ügyben még 2021-ben indult nyomozás hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt. A rendőrség a múlt héten azt közölte, hogy 2015 és 2018 között az állami tulajdonú Volán-társaságoknál hozzávetőleg 10 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezett amiatt, hogy használt autóbuszokat túlárazással szereztek be. A gyanú szerint 608 jármű beszerzése nem a közlekedési központok gazdasági érdekeinek figyelembevételével, hanem egyéni érdekek mentén zajlott. A Volán-társaság kecskeméti székhelyének megvásárlását is túlárazták. Ezzel a vállalatnak legalább 550 millió forint vagyoni hátránya keletkezett.
A rendőrség közlése szerint az elkövetők a hűtlen kezelésből származó bűnös vagyont pénzmosással szerezték meg. Az adatok szerint a háttérben ingatlanprojektek finanszírozása zajlott, valamint egymilliárd forintot meghaladó pénzfelvétel, illetve nagy értékű autó vásárlása.
A Volán-társaságoknál a tulajdonosi jogok gyakorlását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látta el, és akkori vezetője tudott olyan állami tulajdonú ingatlanokról, amelyek értékesítés esetén jelentős haszonnal kecsegtettek. Így a Volán-társaságok túlárazott buszbeszerzéseiből, valamint a kecskeméti székhely túlárazott megvásárlásából származó vagyont a cégvezetők köztes vállalatokon keresztül, színlelt kölcsönszerződésekkel továbbították az érdekeltségükbe tartozó más cégekhez, amelyek aztán ingatlanprojektekbe fektették.
