A kritikus infrastruktúrák és a védelmi ipar legérzékenyebb létesítményeinek védelmére vonatkozó terv kidolgozására kérte kormányát Emmanuel Macron francia elnök pénteken, az orosz hibrid támadások jelentette fenyegetés miatt.
„Az orosz agresszió és a fenyegetések jellege változik Európában” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, miután hivatalában fogadta a parlamenti pártok vezetőit és a jövő évi elnökválasztás jelöltjeit. A több mint háromórás találkozón a Franciaországot fenyegető veszélyekről, az orosz agresszió hátteréről, valamint az egyre súlyosbodó energiaválságról egyeztettek.
A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Macron fokozott „éberségre” szólított fel az orosz hibrid fenyegetéssel szemben. A francia elnök arra kérte a kormányt, hogy dolgozzon ki védelmi tervet a „védelmi ipari és technológiai bázisunk legérzékenyebb helyszíneinek, valamint kritikus infrastruktúráinknak” a védelmére, különös tekintettel a drón- és kibertámadásokra.
Az energiaválsággal, mindenekelőtt az üzemanyag- és gázárak jelentős emelkedésével kapcsolatban Macron ismételten azt mondta, hogy a kialakult helyzet „teljes mértékben a háborúknak” és a Hormuzi-szoros lezárásának tulajdonítható. Úgy vélte, hogy az energiaárak emelkedése „a következő hetekben is meg fogja határozni hazánk életét”.
Macron jelezte azt is, hogy a következő hetekben kezdeményezi a G7-országok csúcstalálkozójának összehívását, amelynek középpontjában az energiakérdés állna. Emellett arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az európai szintű gáztárolással kapcsolatos munkát.
A francia elnök szerint Oroszország „hibát követ el, ha továbbra is így cselekszik”. Példaként említette az Oroszországnak tulajdonított, augusztus eleji dróntámadási kísérletet a lipcsei repülőtér ellen. Macron szerint az ilyen fenyegetésekkel szemben „senki sincs biztonságban”.
„A mögöttes szándék ezekben a támadásokban az, hogy megfélemlítsenek minket és megtörjék az ukránoknak nyújtott támogatásunkat. A következmény ennek az ellenkezője lesz” – fogalmazott. Hozzátette: „Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, mert tudjuk, hogy Ukrajnában a jelenlegi és a jövőbeni biztonságunk forog kockán.”
Édouard Philippe, Macron első kormányának 2017 és 2020 között hivatalban lévő miniszterelnöke, aki a jobbközép tábor egyik jelöltje a jövő évi elnökválasztáson, szintén arról beszélt a találkozó után, hogy az ukrajnai konfliktus miatt emelkedik a Franciaországot érintő fenyegetés szintje.
Marine Tondelier, a Zöldek elnökjelöltje, ugyanakkor úgy vélte, hogy a lipcsei dróntámadás „célja nem a megfélemlítés volt, a cél a gyilkolás volt, csak az akció nem sikerült”. Szerinte ok van arra, hogy egy hasonló akció megismétlődésére számítsanak.
„Oroszország számára a téma nemcsak Ukrajna, hanem az európai kontinens békéje és biztonsága” – mondta az ellenzéki politikus a találkozó után, amelyen a francia hírszerző szolgálatok képviselői is részt vettek.
Marine Le Pen, a legnagyobb francia párt, a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje, ezzel szemben úgy vélte, hogy Macron számára jelenleg „az egyetlen lehetőség” az üzemanyagárakra kivetett adók csökkentése. Egy vidéki látogatása során azt mondta, hogy ha ezt a lépést nem teszik meg, fennáll a gazdaság blokkolásának veszélye.
A benzinárak hirtelen emelkedése miatt egyre több szervezet szólít fel tiltakozó akciókra. A megmozdulások a 2018-ban, az üzemanyagárakra kivetett adó emelése miatt kirobbant sárga-mellényes mozgalom újbóli megjelenését vetítik előre az utcákon, alig hét hónappal az elnök- és a parlamenti választások előtt – írta meg az MTI.
