A Nyugat-Magyarországon idén feltárt, Ausztriából származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyét is szóba hozta Kulja András, a Tisza európai parlamenti képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén, a mérgező vegyi anyagokról szóló vitában – közölte pénteken a Tisza európai parlamenti képviselőcsoportja.
Kulja András felszólalásában azt mondta, hogy Nyugat-Magyarországon idén több mint 300 olyan helyszínt azonosítottak, ahol Ausztriából származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalékkal burkolták az utakat és a közterületeket. A politikus szerint az érintett anyagot olyan helyeken használták fel, ahol magyar családok élnek, illetve ahol gyermekek játszanak.
A Tisza EP-képviselője az azbeszt egészségügyi kockázataira is felhívta a figyelmet. Közlése szerint az anyag belélegzése súlyos betegségekhez vezethet, amelyek akár évtizedekkel később alakulnak ki.
„Orvosként pontosan tudom, hogy mit jelent ez. Az azbeszt egészségkárosító hatása felporzással, belégzéssel a tüdőbe kerülve alakul ki. Nem most, nem egy hét múlva, hanem 20-30 év múlva, ráadásul igen agresszív tüdődaganat, mezotelióma formájában” – idézte Kulját a Tisza közleménye. A képviselő hozzátette: „A rákkeltő anyagok pedig legkevésbé sem veszik figyelembe a jogi hézagokat.”
Kulja András szerint rendezni kell az uniós és a tagállami szabályozás hiányosságait, és nem szabad lehetővé tenni, hogy gazdasági érdekek miatt veszélybe kerüljön az emberek egészsége.
„A probléma egy része, hogy az uniós és tagállami szabályozásokban hiányosságok vannak, ezeket pedig cégek gyakran kihasználják a profit érdekében” – fogalmazott a politikus a közlemény szerint. Hozzátette, hogy a joghézagokat uniós és tagállami szinten is meg kell szüntetni, mert szerinte az emberi egészség nem lehet alku tárgya.
A Tisza álláspontja szerint uniós és nemzeti szinten egyaránt fel kell számolni azokat a szabályozási hiányosságokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdasági érdekek az egészség védelme elé kerüljenek. A párt szerint egyértelmű és szigorú szabályokra van szükség annak érdekében, hogy veszélyes, egészségkárosító anyagok ne kerülhessenek ellenőrizetlenül az emberek lakókörnyezetébe.
A közlemény szerint a szabályozásnak az emberek egészségét kell védenie, nem pedig lehetőséget biztosítania az üzleti profitérdekek érvényesítésére – írta az MTI.
