Védelem alá került negyven vándorló, vadon élő faj

A nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran) is szerepel a listán, akárcsak a csíkos hiéna (Hyaena hyaena), illetve több víziállat, mint a brazíliai óriásvidra (Pteronura brasiliensis).

A tanácskozást, amelyen 132 ország és az Európai Unió képviselői vettek részt, a brazíliai Pantanalban található Campo Grandeban tartották. A világ legnagyobb mocsaras területe, amely Amazóniától délre fekszik, egyike a Föld leggazdagabb biológiai sokszínűséggel rendelkező vidékének.

Az egyezmény jogilag kötelező érvényű, így az aláíró országok törvényi kötelessége védelmezni a kihalással fenyegetett fajokat, megóvni és helyreállítani az élőhelyüket, minimálisra csökkenteni a vándorlásuk akadályait és együttműködési kötelezettségük van a sikeres megóvásban.

A COP15 előtt közvetlenül közzétett egyik jelentés szerint a Bonni Egyezményben szereplő összes fajnak közel a felénél (49 százalék) csökkenőben van a populáció, és világszinten megközelítőleg minden negyediket fenyegeti a kihalás veszélye.

Egy másik jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy "összeomlóban" van az édesvízi halfajok, így az angolnák vándorlása, amely létfontosságú számukra a túléléshez a természetes élőhelyük romlása, a túlhalászat és a gátak miatt.

"Az egyezmény (...) egy egyszerű, de határozott üzenetre emlékeztet bennünket: a vándorlás természeti jelenség. A kontinenseket átszelve és a távoli ökoszisztémákat összekötve ezek a fajok rámutatnak: a természet nem ismer államhatárokat" - jelentette ki Luis Inácio Lula da Silva brazil elnök egy hete, a konferencia megnyitóján.

"Az állatok védelmezése a Föld életének a megóvása" - szögezte le.

Brazília volt tavaly novemberben a COP30, az ENSZ éghajlati konferenciájának a házigazdája az amazóniai Belém városban.