Júniustól augusztusig az átlagnál több személyi sérüléses közúti baleset történik, így ilyenkor különösen nagy szükség van a véradókra.
Magyarországon évente körülbelül 250 ezer ember ad vért, van, aki egyszer, van, aki többször, így jön össze az a 380-400 ezer egység, amire az országnak szüksége van – mondta lapunknak a véradók világnapja alkalmából a Szent Margit Kórházban tartott sajtótájékoztatón Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese. A magyar véradók száma európai uniós viszonylatban az átlag felett van, a felsőközép-kategóriába tartozunk – fogalmazott a főigazgató-helyettes.
A véradók világnapját 2004 óta június 14-én tartják. E napon született Karl Landsteiner, Ausztriából származó amerikai tudós, aki a saját, illetve munkatársai vérét tanulmányozva rájött egy nagyon egyszerű szabályszerűségre, az úgynevezett AB0 vércsoportok jelenlétére. Ennek alapján megalkotott egy szabályrendszert, amely mentén a transzfúzió biztonságossá vált. Tudni kell, hogy ha nem megfelelő vércsoportú vért kap a beteg, abba pár percen belül bele is halhat – hangsúlyozta Nagy Sándor. Hozzátette, mivel sokan a rendszeres véradók közül nyáron szabadságukat töltik, valamint megsokasodnak a balesetek, a sérültek pedig rászorulnak arra, hogy vért kapjanak, így nagy kihívás, hogy az ellátáshoz szükséges mennyiséget biztosítani tudják.
A rendőrség baleseti statisztikái is azt erősítik, hogy a nyár rendkívül kockázatos a közlekedésben. A három nyári hónapban történik az éves személyi sérüléses balesetek egyharmada hazánkban – emelte ki Halmosi Zsolt rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes. Mindez ezerötszáz-ezerhatszáz embert jelent havonta, illetve havi átlagban nyáron ötven-hatvan ember veszíti életét az utakon – magyarázta. Ennek oka, hogy ilyenkor kicsit felszabadultabbak, de ingerültebbek is a közlekedők – tette hozzá.
A kilencvenes évek elején még volt olyan év, amikor kétezer-négyszáz ember veszítette életét közúti balesetben, napjainkban ez a szám hatszáz-hatszázharminc körül van. A rekordév – amikor a legkevesebben haltak meg – 2013 volt, és idén eddig ehhez képest is javulás látszik. Halmosi Zsolt lapunk kérdésére elmondta, amióta rejtett módon, nem jelzetes autókból ellenőriznek, olyan esettel is találkoztak, amikor negyvenes táblánál kétszáznegyvennel közlekedett valaki, és lakott területen belül, ötvenes táblánál száznyolcvannal is mértek be már gépkocsikat. Az Európai Uniónak egyébként az a célkitűzése, hogy 2050-re egyetlen uniós állampolgár se haljon meg Európa útjain.
A véradásnak van néhány alapkövetelménye. A jelentkezőnek egészségesnek kell lennie, véradás előtt ki kell töltenie egy kérdőívet, illetve vizsgálaton esik át. Legalább tizennyolc évesnek kell lennie, de nem lehet több hatvannál, ha már korábban adott vért, akkor hatvanötnél. Testsúlyának pedig el kell érnie az ötven kilót.
